Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Bódizs Róbert
Az alvás, a kognitív tevékenységek és a hangulat összefüggései

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
egészségtudományok
Mentális egészségtudományok Doktori Iskola

témavezető: Bódizs Róbert


A kutatási téma leírása:

Az ébrenlét, a NREM alvás és a REM alvás olyan tudatállapotok, amelyek a megismerési és magatartási folyamatok globális keretei az emlősök agyában. A neurokémiai és az elektrofiziológiai változók együttállásának mintázatai specifikusak ezekre a viselkedéses állapotokra és egyszersmind meghatározzák azok kognitív és affektív sajátosságait. Ezért az alvásállapotok pszichofiziológiai jegyei komplex összefüggésben állnak több affektív és kognitív változóval. Célunk egy erre a kérdéskörre összpontosító olyan kutatási program megvalósítása, amely három egymással szoros összefüggésben álló összetevőn nyugszik. Ezek a következők:
1. Az alvás-ébrenlét állapotok általános elektrofiziológiai és pszichofiziológiai jellemzése
Mivel az alvás az emberi élet majdnem 1/3-át kitevő öröklött viselkedésforma és egyben a leggyakoribb, mondhatni mindennapos módosult tudatállapotunk is, a pszichés jelenségek és az agyműködés összefüggéseinek vizsgálata, akárcsak az erről szóló ismereteink hiányosak lesznek mindaddig, amíg ezeknek az összefüggéseknek a tanulmányozását nem terjesztjük ki az alvás állapotára is. Vagyis az alváskutatás eredményei a test-lélek probléma egyik sajátos eseteként foghatóak föl. Alvás közben ugyanis az elme módosulásait az agyműködés egyre inkább mérhetővé váló módosulásai kísérik, ami a kettő közötti összefüggések feltárásának lehetőségeit bővíti. A téma ebben a megközelítésben az eddig kevésbé feltárt területek vizsgálatait öleli föl. Ilyenek az egyes állapotok közötti átmenetek (ébrenlét és az alvás, illetve a NREM és a REM alvás közötti átmenet különböző formái) vagy az alvás mikrostrukturális elemzésének szintjén megragadható (mikro)állapotok vagy mikroébredések.
2. Az alvással kapcsolatos egyéni különbségek pszichofiziológiai jellemzése
Az alvás és a kogníció összefüggéseinek kutatása egyidős a modern alváskutatással. Újabban azonban e témakör az alvás egyéni különbségeinek számos vonatkozásával bővült. E tekintetben meghatározónak bizonyult az alvás alatti EEG ujjlenyomat-koncepciója, ami a stabil, személyi jellegzetességek számszerűsítését szorgalmazó megfigyeléseken alapszik. Kiderült ugyanis, hogy az alvás alatti EEG topográfiája és spektrális jellegzetességei ujjlenyomat-szerűen stabilak. Feltehetőleg az egyéni funkcionális neuroanatómia tükrözőiként az alvás EEG egyéni mintázatai alkalmasak lehetnek arra, hogy a pszichológiai/viselkedéses jegyek biológiai markereiként segítsék a differenciálpszichológiai kérdések biológiai korrelátumainak feltárását, egyes magatartáselemek neurobiológiai alapjainak tisztázását és az alvás elektrofiziológiai jegyeinek jobb megértését illetve az alvási EEG klinikai alkalmazását. Kutatásaink során fényt derítettünk az intelligencia és egyes sajátos kognitív képességek alvási EEG-ben tükröződő korrelátumaira. A fentiek fényében azonban az összefüggések korántsem tekinthető a kognitív szféra sajátjának. Éppen ezért kutatásainkban a személyiségdimenziók, a kötődési jellemzők és egyes hangulati mutatók alvással való kapcsolatát is vizsgáljuk. Másfelől az ujjlenyomat-koncepció alapjainak tisztázása érdekében vizsgálatokat végzünk a morfometriás képalkotással számszerűsített egyéni neuroanatómiai jegyek és az alvás-EEG összefüggésrendszerének feltárása érdekében.
3. Az alvás egyéni és általános jellemzőinek epidemiológiai vizsgálatai olyan kérdések megfogalmazását és tisztázását teszik lehetővé, amelyek a kérdőíves vizsgálatok által feltárt számos egyidejű tényező igen nagy (esetenként több ezres létszámost felölelő) mintán való tesztelését involválják. Mivel nyilvánvalónak tekinthető, hogy az alvás és a hangulat összefüggése nem csak a depressziós személyeknél, hanem normál populációban is megfigyelhető, amennyiben az alvás és különösen annak REM fázisai hangulatjavító hatással bír, fölmerül annak a lehetősége, hogy az alvással és az álmodással kapcsolatos számos változót nem csak klinikai vonatkozásban, hanem differenciálpszichológiai vagy akár egészséglélektani összefüggésben is elemezzük. Az alvás kérdőíves kutatási módszerekkel jól megragadható és eddig is jelentős, új eredményeket hozó vonatkozásai az egyénileg becsült alvásidő, illetve a nyugalom-aktivitás ritmus preferált napszakos megoszlása. Ezeket a kérdésköröket saját vizsgálatainkban kiegészítjük az álmodás általános formai és érzelmi sajátosságainak epidemiológiai vizsgálatával. Ebben a megközelítésmódban az egyéni affektív és személyiségbeli tényezőknek, az egészségnek és az egyes szociodemográfiai tényezőknek az alvási szokásokkal és az álmodással való összefüggései válnak vizsgálhatóvá.

A téma interdiszciplináris jellegének némely vonatkozása

Az agyi és a pszichológiai folyamatok összefüggését hangsúlyozva a jelenlegi tudományos áramlatok között leginkább a kognitív idegtudomány paradigmájához állunk közel. Saját megközelítéseinkben azonban, az említett tudományágtól eltérően nem posztuláljuk a pszichés jelenségek információfeldolgozáson alapuló természetének kizárólagosságát. Ehelyett, a ma még sokkal kisebb hangsúllyal bíró affektív idegtudomány (affective neuroscience) megközelítésmódját és eredményeit is értékesítjük és igyekszünk továbbfejleszteni. Megközelítésünkben a kognitív és az affektív tényezők azonos platformon vannak és egymással kölcsönhatásban állnak, a kognitív nem képezi kizárólagos alapját az affektívnek és viszont. Mindkettő az agyműködéssel hozható összefüggésbe, elkülönítésük véleményünk szerint mesterkélt, a társadalom által preferált emberkép eredménye csupán. Vagyis miközben számos kutatócsoporthoz hasonlóan igyekszünk feltérképezni az agyműködéssel összefüggésbe hozható pszichés jelenségeket és igyekszünk megérteni az összefüggések mikéntjét is, nem alkalmazzuk a kurrens diszciplináris elhatárolódást, csupán a redukcionizmust tudjuk magunkénak.

Egy másik diszciplináris elkülönítés a neurobiológia és a pszichofiziológia között adódik. Kutatási módszereinket illetően elsősorban (de nem kizárólagosan) a pszichofiziológiához csatlakozunk, koncepcióban azonban a modern neurobiológia általi megalapozást részesítjük előnyben. A neurobiológia gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy a klasszikus pszichofiziológiai fegyvertárt igénybe véve évtizedekig rejtve maradt, igen jelentős összefüggésekre derítsünk fényt azáltal, hogy ma már egyre inkább tudjuk, mit és hogyan kell keresnünk.

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2010-05-28


2020. VI. 25.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2020. július 10-én 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )