Thesis supervisor: Tamás Barcsi
Location of studies (in Hungarian): PTE ÁJK Abbreviation of location of studies: ÁJK
Description of the research topic:
A méltóság kifejezés eredetileg társadalmi-állami rangot, státuszt jelentett, ez a latin dignitas szó eredeti jelentése. A méltóságot ma is használjuk ilyen értelemben (pl. közjogi méltóság), de az idők során ezt meghaladó jelentéseket is felvett a fogalom. Az emberi méltóság fogalmával az emberi státuszt jelöljük és arra a minőségre utalunk, amely miatt minden embernek kijár egy minimális szintű tisztelet. Az emberi egység gondolata Nyugaton az emberi méltóság fogalmához kötődően jelenik meg először Cicerónál, majd a keresztény ember-felfogásban. Az emberi méltóság morálfilozófiai felfogásához sorolható modern elméletekben a hangsúly az emberi méltóságból következő racionális erkölcsi elv levezetésén van. Immanuel Kant Az erkölcsök metafizikájának alapvetésében (Grundlegung der Metaphysik der Sitten, 1785) megállapítja, hogy morális autonómiájából adódóan az ember és általában minden eszes lény öncélként létezik, nem pusztán eszközként, amely egy másik akarat tetszés szerinti használatára szolgál. Kant a következőképpen fogalmazza meg az emberi méltóság tiszteletének elvét: „Cselekedj úgy, hogy az emberiségre mind saját személyedben, mind bárki máséban mindenkor mint célra, sohasem mint puszta eszközre legyen szükséged.”1 A kanti morálfilozófia a 20. században is nagy hatással volt az erkölcsi gondolkodásra és napjainkban is sokan fejtenek ki kantiánus elméleteket. Tágabb értelemben véve kantiánus koncepciónak tekinthető Rawls igazságosság-elmélete, amely a társadalmi együttélés legfontosabb morális elveit adja. Az apeli, habermasi diskurzusetika a kanti univerzalizációs elv interszubjektív átalakítását végzi el. Számos jogfilozófiai értelmezés is született az emberi méltóságról. Az emberi méltósághoz való jog szerepe, felfogása eltérő az egyes államokban. A meghirdetett téma keretében a hallgatók feltárhatják, hogy az emberi méltóság fogalmának milyen morális és jogi értelmezései voltak és vannak. Ehhez Az emberi méltóság filozófiája című monográfiám adja az alapot. A témához kapcsolódó hallgatók bioetikai kérdésekkel is foglalkozhatnak, megvizsgálhatják például, hogy a bioetikai problémákról folyó diskurzusokban miként jelenik meg az emberi méltóság fogalma, különös tekintettel az életvégi kérdésekre (eutanázia, asszisztált öngyilkosság, hospice). Tanulmányozható a téma keretében, hogy miként hatnak a globális kockázati tényezők az emberi méltóság tisztelete elvének érvényesülésére. A neves szociológus, Ulrich Beck a „világkockázati társadalomról” írva arra utal, hogy a határok nélküli fenyegetettségek kozmopolita mindennapi tudatot váltanak ki, a globális veszélyek globális közösségeket hoznak létre. Beck a globális veszélyek három fajtáját különbözteti meg: a gazdagsággal összefüggő ökológiai pusztításokat és ipari-technológiai veszélyeket (pl. ózonlyuk, üvegházhatás, a géntechnológiai kutatások kiszámíthatatlan következményei), a szegénységből fakadó ökológiai pusztításokat és ipari-technológiai veszélyeket (pl. trópusi esőerdők kivágása, mérgező hulladékok, elavult nagyüzemi technológiák), továbbá a tömegpusztító fegyverek bevetését. Ulrich Beck a gazdagsággal összefüggő globális veszélyek között említi a géntechnológia kockázatait. Használhatjuk a biotechnológiai kockázatok tágabb fogalmát is, amelybe nemcsak a géntechnológia, hanem a klónozás, az őssejt-kutatás és a neurofarmakológia által felvetett problémák is beletartoznak. A humán biotechnológiai eljárások nagy részét még nem alkalmazzák, legfeljebb kísérleti célokból, a vita éppen arról szól, hogy ezek bevezethetők-e és ha igen, akkor milyen keretek között. Végig kell gondolnunk, hogy a jövő milyen forgatókönyvei várhatnak ránk, ha ezek a módszerek általánossá válnak. Nem kevesen vannak, akik biológiai és antropológiai alapú fenntartásokat fogalmaznak meg a „megtervezett csecsemők” időszakának eljövetelével kapcsolatban (ilyen pl. a bizonytalansági elv vagy a nem kívánt mellékhatások veszélye). Számos társadalmi kockázat is felmerülhet. Megkérdőjelezhetjük például azt az állítást, hogy az „új eugenika” nagyobb társadalmi egyenlőséghez fog vezetni és inkább az egyenlőtlenség növekedését várhatjuk tőle. Az emberi sérülékenység csökkentése az emberi kultúra alapvető jellemzője, de ezt nem lehet olyan módon megvalósítani, hogy alapvető emberi jellemzők módosulásához, a szabadság megélési lehetőségének beszűküléséhez vezessen. Ajánlott továbbá annak kutatása, hogy miképpen sérthetik az emberi méltóság tiszteletének elvét napjaink kontrolltechnikái. Michel Foucault a Felügyelet és büntetés című művében írja le el a fegyelmező társadalom működésmódját. A fegyelmező társadalom egyes intézményeiben (iskolákban, kaszárnyákban, gyárakban, kórházakban, börtönökben) csak az számít, hogy az egyén a normalitás előírt mércéjéhez alkalmazkodjon, és ezáltal hasznos testként funkcionáljon. Azt nem állíthatjuk, hogy a fegyelmező struktúráknak napjainkban nincs szerepe, ugyanakkor több filozófus, szociológus úgy látja, hogy a globális kapitalizmus fejlett társadalmai elsődlegesen nem fegyelmező társadalmak. Deleuze, Fisher és Han több ponton módosítják Foucault elméletét. Shoshana Zuboff 2019-ben megjelent nagyhatású könyvében (The Age of Surveillance Capitalism) ír először részletesen egy merőben új, elsősorban viselkedési adatokon, algoritmusokon és gépi automatikus előrejelzéseken alapuló gazdasági modellről: a megfigyelési kapitalizmusról. Érdemes elemezni, hogy ez a modell milyen kérdéseket vet fel az emberi méltóság tiszteletéből következő etikai elvárások, illetve az emberi méltósághoz való jogból levezetett részjogosítványok szempontjából.
Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2024-09-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
