Az egészségügy részletes ám igen eltérő tartalmú és formájú adatrögzítést kíván meg a különféle szakterületek igényeinek megfelelően. Ezen információk és adatok rendszerezése és informatikai eszközökkel való feldolgozása, felhasználása ennek megfelelően jelentős kihívás. Az egészségügyi informatikában napjainkban történik meg az a paradigmaváltás - technológiai robbanás -, ami ipari, pénzügyi területeken már korábban elkezdődött. Ennek a változásnak legfontosabb elemei a standardizáció és az adatok elemzési célú felhasználása és a döntéstámogatás.
Az utóbbi években világszerte megnőtt a jelentősége az úgynevezett valódi evidenciák (real word evidence) felhasználására. Ezek azokat a klinikai gyakorlatban rögzített adatokat jelentik, amiket nem célzottan egy kutatás miatt, hanem a napi ellátás során gyűjtenek az informatikai rendszerek. Ezen adatok hasznosítása mindazonáltal számos kérdést vet fel az adatvédelemtől, a hiányzó adatok kezelésén át a finanszírozási rendszerek által okozott torzítások kezeléséig.
Magyarországon évtizedek óta a jelentési adatok egységes, kötött formában kerülnek tárolásra a kórházi informatikai rendszerekben az egységes finanszírozási forma miatt. Mégis, ezen adatok elsődlegesen a jelentések, adatszolgáltatásii kötelezettség miatt kerülnek rögzítésre, nem kutatási célból, így rögzítésekor a tudományos felhasználhatóság nem volt szempont.
A finanszírozási vagy egyéb klinikai okból rögzített adatok igen jelentős része valamilyen kódrendszert használ vagy az adat azonosításához (pl. labormérés típusa) vagy az adat kódolásához (pl. diagnózis, beavatkozás kódok). Ezen kódrendszerek standardizációja elengedhetetlen feladat a többcentrumos vagy nemzetközi kutatásokhoz ám ennek gyakorlati megvalósítása nagyon komplex feladat.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a regiszterek, tudományos célú adatrögzítések száma. Több olyan projekt is elindult, melynek célja az adatok rögzítésének standardizációja, a strukturált adatrögzítés, ami már az orvosi dokumentálás során biztosítja a feldolgozható adatbázisok létrejötték.
Az orvosi munka során gyűjtött adatok elemzésén alapulóm döntéstámogatás mellett magának az orvosi tudásnak, szakmai szabályoknak az informatikai eszközökkel való feldolgozása, az orvosi döntéstámogatás kialakítása szintén igen jelentős problémakör. Ez is megköveteli a standardizációt, ahol a panaszok, tünetek, diagnózisok és gyógymódok informatikailag feldolgozható formába kerülnek rögzítésre. Az elméleti tudáson alapuló és a klinikai adatokat felhasználó döntéstámogatásnak és predikciók készítésének lehetőségét az eszközök, eljárások és adatbázisok gyors fejlődése a jövőben tovább fogja növelni, így az adatbázisokban rejlő tudás kiaknázása, az ezen alapuló döntéstámogatás jelentősége a következő években várhatóan gyorsan növekszik.
Jelen témakiírás két fő, ám egymással szervesen összefüggő részből épül fel
1) Adatvagyon feldolgozásának lehetőségei, standardizáció
A klinikai adatok, a kórházi elaltatás során keletkező adatvagyon rendszerezésének lehetőségeinek vizsgálata, az interoperabilitás biztosításának elméleti és gyakorlati megvalósítása, illetve elemzési és döntéstámogató rendszerek számára történő adatszolgáltatás módszertanának kialakítása. A munka során a jelentkező felméri a kórházi ellátás során használt informatikai rendszerekben keletkező adatköröket, megvizsgálja azokat hasznosíthatóság szempontjából. Kialakítása kerül egy olyan adattérkép, ami folyamatosan zajló egységesítés, standardizáció irányát jelöli ki. Részt vesz az adatok interoperabilitásának és standardizációjának biztosításban. Kutatási és hasznosítási módszereket dolgoz ki és részt vesz új kutatási projektek adatbázisainak és adatgyűjtési módszertanának kialakításában. Statisztikai és modern elemzési módszertanokat használ és vezet be, ezzel támogatva az adatvagyon hasznosítását.
2) Adatok hasznosítása és döntéstámogatás
A klinikai döntéstámogató rendszerek és laikus tünetellenőrző rendszerek egyre jobban elterjednek a orvosi és hétköznapi gyakorlatban. A klinikai döntéstámogató rendszerek jellemzően egy-egy szakterülethez kötődnek és szakemberek használják őket, akik az eredmények alapján pl. terápiás döntést hoznak. A tünetellenőrzők, olyan programok, amelyek a laikusok tüneteinek betáplálása után lehetséges diagnózist, illetve triage-t kínálnak a felhasználók számára. Mind a klinikai döntéstámogatás esetében, mint a laikus tünetellenőrzés estén a pontos, validált működés elengedhetetlen, hiszen egy hibás diagnózis és triage végzetes következményekkel járhat. Jelenleg nincs ezen rendszerek a teljesítményének értékelésére nemzetközileg elfogadott módszer.
A teljesítmény értékelése általában klinikai szimulációs és betegeken végzett vizsgálatokkal történik. Bár a klinikai vizsgálatok a legelfogadottabbak, a magas költségek, illetve a tünetellenőrzők algoritmusának és adatállományának folyamatos változása lehetetlenné teszi a rendszeres alkalmazásukat. Éppen ezért teret nyertek a szimulációs vizsgálatok. Ezek során megbízott tesztelők táplálnak be a tünetellenőrzőbe klinikai eseteket melyeknek ismert a diagnózisa, illetve triage-a.
Elfogadott módszertan híján a legtöbb tünetellenőrző cég a saját maga számára kedvező módszerrel folytatja ezeket a szimulációs vizsgálatokat.
A kutatásaink célja egy olyan módszertan létrehozása, amely elősegíti, hogy a tünetellenőrzők megbízhatóan és objektíven értékelhetővé váljanak szimulációs vizsgálatokkal.
Kutatásaink célja és várható eredménye
Kutatásaink egyik célja az adatok hatékony és biztonságos felhasználhatóságának támogatása. Várható eredményeink elősegíthetik az eszköz és gyógyszerfejlesztések hatékonyságának növelését, a valós adatokon alapuló kutatások létrejöttét és a döntéstámogató és tünetellenőrző rendszerek megbízhatóságának javulását. Ezzel kiemelt cél az orvosi munka, illetve a laikusok támogatása, ezzel a betegbiztonság javítása. Reményeink szerint ez hozzájárul az ellátás minőségének növeléséhez és a népesség egészségtudatosságának fejlesztéséhez.
Jelentkezési határidő: 2025-04-05
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
