|
|
 |
|
| Thesis topic proposal |
| |
Description of the research topic:
1/ A szakterület és azon belül a szűkebb kutatási témakör megnevezése, a szűkebb kutatási témakör néhány (5-6) mondatban történő bemutatása. (A kiírt kutatási téma – nem szakterület – komplexitása alkalmas arra, hogy mérje egy PhD fokozattal szemben megfogalmazott követelmények teljesítésének színvonalát. A téma tehát nem túlságosan nagy ívű, de ennek ellenkezője sem.)
A nyílt innováció az innovációnak egy olyan részterülete, amely kiszélesíti a gondolkodásmódunkat, a hagyományos nézőpontokat felülírja, és új területek felkutatása és bevonása felé vezet el minket.
A mikroökonómia a modern közgazdaságtan olyan ága, amely tanulmányozza a piac működését, meghatározza a fogyasztási cikkek iránti keresletet, a kínálat és az ár alakulását, valamint a termelési tényezők feltételeit. Ebben a közgazdaságtani ágban a fogyasztókkal és a gyártókkal, mint piaci szereplőkkel foglalkozik. Ezen szereplők legfontosabb céljai, hogy maximalizálják a profitjukat és minimalizálják a költségeiket. A makroökonómia fő céljai közé tartozik, hogy segítse a gazdasági döntéshozókat annak megértésében, miként érhetőek el az olyan fontos nemzeti célok, mint például a gazdasági növekedés felgyorsítása, az árstabilitás és a foglalkoztatás szintjének növelése, vagy milyen módon tudják hatékonyan elosztani az erőforrásokat. Az innováció gazdasági célja az előbbiekben ismertetett gazdasági alapvetésekből áll, azaz a vállalatok számára a profit maximalizálása, kormányzati szinten pedig a gazdasági növekedés és versenyképesség előmozdítása, a nyílt innováció pedig pont ezen gazdasági szereplők együttműködését segítheti elő, kiegészítve az egyetemi élet és a társadalom szereplőivel.
A magyar gazdaság a XXI. században azon gazdaságok közé sorolható, amely először gyors növekedéssel elért egy közepes szintet, azonban ebből már nem tudott továbblépni, és bekerülni a magas jövedelmű gazdaságok közé. Ezt a problémát a közepes jövedelmi csapdának nevezzük. Azonban a magyar gazdaságra további hátráltató faktor is hat. Egy gazdaság két jelentősen eltérő fejlettségű szektorra történő hasadása a gazdasági dualizmus, az így működő gazdaságot pedig duális vagy két pólusú gazdaságnak nevezzük. A magyar gazdaság nem tisztán jellemezhető ezzel a kettősséggel. Ha mégis ezzel a megközelítéssel fordulunk a hazai gazdasághoz és a szereplőket KKV-kra és nagyvállalatokra bontjuk, könnyen megállapítható, hogy az utóbbiak exportra értékesítenek, a KKV-k pedig jellemzően a hazai piacokat szolgálják ki. Ebből a kettősségből is adódik, hogy a két vállalati réteg között nincs megfelelő kapcsolat. Ahhoz, hogy az elvárható szinten együttműködjenek a gazdasági szereplők, valamint sikeresen küzdhessük le a közepes jövedelmi csapdát, a nyílt innováció új típusú megközelítése segítséget adhat.
2. A megnevezett szűkebb kutatási témakör fontosságának és időszerűségének néhány (5-6) mondatos alátámasztása, hivatkozva a témakör legfontosabb hazai és nemzetközi publikációira.
A nyílt innováció kutatása egyrészt a szakpolitika számára hasznosítható, gyakorlati jellegű ajánlásokat eredményezhet a célszerű kormányzati beavatkozások és intézkedések, valamint a magyar KFI-szervezetek nemzetközi együttműködésekbe való bekapcsolódásának ösztönzése és előmozdítása terén. Másrészt konkrét lehetőségeket tárhat fel az innovációs rendszer szereplői számára a nemzetközi innovációs együttműködések felé történő elmozdulás és a versenyképesség javítása terén.
Vállalati szinten néhány évvel korábban szinte kizárólag belső kutatási és fejlesztési forrásokra támaszkodtak (K + F), és általában csak megfelelő belső erőforrásokkal rendelkező vállalatok tudtak bevételt termelni saját innovációik révén. Jelenleg sok vezető vállalat versenyez a feltörekvő, korlátozott erőforrásokkal rendelkező vállalatokkal – KKV-k és start up-ok – saját kutatásuk és fejlesztésük végzése érdekében. A kutatás témája szintén gyakorlati jellegű ajánlásokat eredményezhet a vállalati innováció számára.
A kutatói munka eredményeként a hallgató mind stratégiai, mind operatív szinten gyakorlati és mélységi ismereteket szerez a kutatás-fejlesztés innováció (KFI) területén. Stratégiai (top-down) oldalról a KFI szektort más szektorokkal összefüggésben is képes lesz vizsgálni, valamint mélységeiben megismeri a vonatkozó hazai és EU-s KFI stratégiákat. Másrészt operatív (bottom-up) oldalról a KFI ismereteket a vállalkozások számára is közvetlenül hasznosítható módon képes alkalmazni, ami képessé teszi arra is, hogy mediátorként szolgáljon a szektorokon belüli és kívüli együttműködésekben. A fő kérdéseire: „melyek az alkalmazásának alapvető tényezői”, valamint „hogyan hasznosítsuk a nyílt innovációt” is képes lesz a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat nyújtani.
3./ A téma kiírója a mérvadó nemzetközi és hazai szakirodalom lényegre törő (max. 8-10 mondatos) ismertetésével vázolja a kutatási téma tudományos előéletét. Amennyiben a vizsgált témára vonatkozó konkrét szakirodalom szűk, akkor a kapcsolódó tágabb témakör főbb szakirodalmát kell röviden említeni (max. 8-10 mondatban).
A nyílt innováció egy új megközelítés, amely megkérdőjelezi az innovációmenedzsment hagyományos megközelítését, és az utóbbi időben a menedzsmenttudomány egyik legforróbb témájaként jelent meg.
A nemzetközi irodalomban először Chesbrough említi a nyílt innováció koncepcióját 2003-ban. Ebben a felvetésben hangsúlyozza annak előnyeit, hogy a vállalatok használják fel a célzott tudás be- és kiáramlást a belső innováció felgyorsítására és az innováció külső piacainak bővítésére. Perkmann és Walsh 2007-ben új betekintést nyújtott a nyílt innovációs megközelítésbe az egyetemek és az ipar közötti kapcsolatok összefüggésében. 2013-ban Alexy és George összekapcsolta a nyílt innovációs modellt a cégértékkel. Felin és Zenger 2014-es kutatásai során összehasonlították a nyílt és zárt innováció közötti különbségeket, valamint a kormányzati beavatkozás lehetőségeit vizsgálták. A hazai irodalomban 2010 utáni időszakban bukkan fel a koncepcióra utaló kutatások főként projekt területekre és az együttműködésre fókuszálva (Deák, 2013, Kovács, 2011)
4./ A lehetséges egynéhány kutatási cél megnevezése (itt is indokolt lehet hazai és nemzetközi publikációkra utalni).
A dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy a nyílt innováció alkalmazása milyen megoldásokkal szolgál a magyar gazdaságot érintő kihívásokra. A témában folytatott kutatás számos területet érinthet, kezdve az átfogó jellegű szakpolitikai elemzéstől, a magyar támogatási rendszeren át, a magyar KKV és multinacionális vállalkozások kapcsolatainak fejlesztéséig.
A kutatás az innovációs együttműködések egy speciális területére, a nemzetközi és hazai együttműködésekre fókuszál, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy egyrészt a KFI-rendszerek szereplői közötti együttműködési hajlandóság és ennek intenzitása mennyiben határozza meg a KFI együttműködésekkel kapcsolatos nyitottságot, másrészt a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódás mennyiben szolgálja az innovációs teljesítmény javítását mind nemzetgazdasági szinten, mind a vállalkozásoknál.
5./ A témavezető szakterületre (nem feltétlenül a vizsgált kutatási témakörre) vonatkozó (max. 5 legfontosabb) publikációi.
• Szabó, I. (2018). A kutatási infrastruktúrák szerepe a vállalkozási és akadémiai szektor együttműködésében Magyarországon 130 p. Miskolci Egyetem, Vállalkozáselmélet- és Gyakorlat Doktori Iskola, Deák Csaba Management Disszertáció benyújtásának éve: 2017, Védés éve: 2017 Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2018
• Deák, Cs., Szabó I. (2016). We Have Research Infrastructure – Can We Cooperate? In: Huizingh, K R E; Conn, S.; Torkkeli, M.; Bitran, I. (szerk.) ISPIM 2016 - 27th International Society for Professional Innovation Management's Innovation Conference : Blending Tomorrow’s Innovation Vintage Manchester, Egyesült Királyság / Anglia : International Society for Professional Innovat ion Management (ISPIM), (2016) Paper: S 3.3 E1
• Szabó István, Lévai Péter. Európa tízéves tudományos útiterve, Magyar Tudomány 2016: 5pp. 563-572., 10p. (2016)
• Szabó, István; Csőke, Attila; Eglesz, Gabriella ; Imre, Beáta Orsolya ; Flamich, Tibor ; Kovács, Eszter ; Mészáros, Ádám ; Rapkay, Bence ; Szabó, István (szerk.) KFI Tükör: 3. A KFI területi jellegzetességei Magyarországon (2013)
• Deák, Cs., Szabó I. (2016), Assessing Cooperation between Industry and Research Infrastructure in Hungary, TECHNOLOGY INNOVATION MANAGEMENT REVIEW Vol. 6. : Issue 7. pp. 13-20. , 8 p. (2016)
• Szabó, I. (2015). Technology transfer and governmental measures, In: Keresztes, Gábor (szerk.) Tavaszi Szél 2015 [elektronikus dok.] [Spring Wind 2015]: konferenciakötet Budapest, Magyarország, Eger, Magyarország: Doktoranduszok Országos Szövetsége, EKF Líceum Kiadó, (2015) pp. 559-569. 11 p.
• Birkner, Zoltán; Máhr, Tivadar: Interpreting innovation – in another way, VEZETÉSTUDOMÁNY 47.: 10 pp. 39-50. , 12 p. (2016)
• Birkner, Zoltán; Máhr, Tivadar; Berkes, Rodek Nóra: Changes in Responsibilities and Tasks of Universities in Regional Innovation Ecosystems ; OUR ECONOMY 63 : 2 pp. 15-21. Paper: o , 7 p. (2017)
• Birkner, Zoltán ; Máhr, Tivadar ; Péter, Erzsébet ; Berkesné, Rodek Nóra: Characteristics of Innovation in Regions with Small- and Medium- Sized Towns; OUR ECONOMY 64. : 2. pp. 34.-42.. , 9 p. (2018)
• Berényi, László ; Birkner, Zoltán ; Deutsch, Nikolett: A Multidimensional Evaluation of Renewable and Nuclear Energy among Higher Education Students; SUSTAINABILITY 12 : 4 Paper: 1449 (2020)
• Pusztai, Gertrúd ; Sóvágó, Krisztina ; Dr. Mészáros, Ádám ; Dr. Birkner, Zoltán: Innováció az egészségügyi szektorban - Kihívások és válaszok; IME: INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY / INFORMATIKA ÉS MENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN XVIII. : 7. pp. 66.-69.. (2019)
• Birkner, Z.; Máhr, T. ; Berkes, Rodek N. (2016) The Interpretations of Social Innovation and the Helix Models through a System of University Relations, In: Maja, Baćović; Marin, Milković; Mirjana, Pejić Bach; Sanja, Peković (szerk.) Proceedings of the ENTRENOVA: Enterprise Research Innovation Conference : 2nd ENTRENOVA - ENTerprise REsearch InNOVAtion Conference, Zágráb, Horvátország : Udruga za promicanje inovacija i istraživanja u ekonomiji ''IRENET", (2016) pp. 458-464. , 7 p.
• Fehérvölgyi, Beáta ; Birkner, Zoltán ; Péter, Erzsébet; A possible approach of the concept of 'Glocal' through innovation; DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 4. : 3. pp. 4-21. , 18 p. (2012)
6./ A témakörben publikációkat közlő (max. 5) legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratok megnevezése, azok A-D, Q1-Q4 besorolása.
• International Journal of Innovation Management (B, Q1)
• International Journal of Knowledge and and systems science (C, Q2)
• Journal of Innovation and Entrepreneurship (B, Q1)
• Marketing és menedzsment (B)
• Vezetéstudomány, B: MTA IX. oszt.
• International Journal of Foresight and Innovation Policy journal Q3, C: MTA IX. oszt.
Források:
• Chesbrough, H.W. (2003), “The era of open innovation”, MIT Sloan Management Review, Vol. 44 No. 3, pp. 35-41
• Perkmann, M. and Walsh, K. (2007), “University-industry relationships and open innovation: towards a research agenda”, International Journal of Management Reviews, Vol. 9 No. 4, pp. 259-280
• Alexy, O. and George, G. (2013), “Category divergence, straddling, and currency: open
innovation and the legitimation of illegitimate categories”, Journal of Management Studies,
Vol. 50 No. 2, pp. 173-203.
• Felin, T. and Zenger, T.R. (2014), “Closed or open innovation? Problem solving and the
governance choice”, Research Policy, Vol. 43 No. 5, pp. 914-925.
• Deák Csaba (2013), ,,Az innováció projektszemléletű megközelítése és jövője”, INNOVÁCIÓ MM 2013/6, pp.282-289
• Kovács István (2011), „a nyílt innováció előnyei és az innováció kinyitását segítő hálózati együttműködések”, Magyar Marketing Szövetség, pp. 821-832
Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2023-05-31 |
|
|
|
|
|
|
|
Login
