Thesis supervisor: Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
Napjainkban a mikrobiom kutatás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület az orvostudományon belül, ami számos betegség, pathomechnizmus vonatkozásában új adatokkal szolgált és új megközelítést kínál nagy népegészségügyi betegségek megértéséhez és kezelésében.
A bél mikrobiom dinamikus rendszer, nagymértékben változtatja számos olyan tényező mint az étrend, stressz, életkor, környezeti faktorok, illetve különböző orvosi beavatkozások, mint például az antibiotikumok és a kemoterápia. A Humán Genom Projektet követő technológiai robbanás nyitotta meg a lehetőséget a velünk élő baktérium populáció megismerése előtt. Ezen belül az új generációs szekvenálás lehetővé tette a bélflóra összetételének, fajgazdagságának meghatározását, a kórosan megnövekedett arányú baktérium fajok/nemzetségek felismerését - illetve ezek összefüggéseinek vizsgálatát különböző kórállapotokkal. Az elmúlt évtizedekben a gyors technikai fejlődés segített számos tanulmányt, a MetaHIT[1] és a Human Microbiome projectet[2] a bél mikrobiom funkciójának, struktúrájának, egészségben és betegségben betöltött szerepének megértésében. A metamgenom kiterjedt asszociációs vizsgálatai (MWAS)[3] a bél mikrobiom betegségekkel, host- és környezeti faktorokkal, tágabb környezeti tényezőkkel való összefüggéseit térképezik fel: a gyorsan növekvő adatmennyiség rengeteg megválaszolatlan kérdést hagyott, a további kutatások új perspektívákat nyithatnak a patomechanizmusok megértésében, a betegségek sikeres megelőzésében és kezelésében, akár új diagnosztikai markerek használatában.
Minél sokszínűbb a bél mikrobiom, annál stabilabb az ökológiai egyensúlyi állapot, a diverzitás csökkenés lehetővé teszi az ellenállóbb, invazív tulajdonságú dysbiotikus fajok túlnövekedését, melyek szerepet játszhatnak számos olyan népegészségügyi jelentőségű betegség kialakulásában, mint a túlsúly, a magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, diabetes, nem alkoholos zsírmáj, gyulladásos bélbetegségek, ízületi gyulladások, daganatos betegségek és Alzheimer kór. A kórosan megváltozott bakteriális flóra mind metabolikus változásokat indukálhat, mind fokozhatja a bél barrier permeabilitását a mucus réteg károsításán keresztül, illetve alacsony intenzitású gyulladást okozva roncsolja az integritásért felelős struktúrákat.
A mikrobiom asszociált betegségek egyik csoportja mai tudásunk szerint a gazdaszervezet anyagcseréjét befolyásolja. Itt bakteriális anyagcseretermékek kerülnek a véráramba, amelyek befolyásolni képesek kulcsfontosságú szignál utakat[4] és pl. inzulin rezisztenciához, elhízáshoz, majd diabeteshez vezetnek. A betegségek másik csoportja a biológiai barriereken átjutó gyulladáskeltő ágensek (pathogen associated molecular pattern = PAMP) révén okoznak különböző szervi lokalizációkban autoimmun jellegű gyulladásokat. A bél barrier egy 3-5 naponta megújuló, egyrétegű hámszövetből és azt ezt rögzítő struktúrákból, tight-junction fehérjékből, dezmoszómákból álló struktúra, fontos szerepet játszik a bélben található baktériumok térben történő elválasztásában fizikai gátként, illetve megakadályozza a baktériumok, toxinok, antigének transzlokácóját a lumenből. A barrier megnövekedett áteresztőképessége hozzájárul számos olyan gyomor-bélrendszeri betegség, mint a IBD, IBS, cöliákia és ételallergia pathogeneziséhez.[5]
Téma célkitűzései:
A táplálkozás jelentősége a mikrobiom és a bél barrier áteresztőképessége szempontjából döntő jelentőségű. Hiányoznak ugyanakkor a konkrét prospektív és leíró kutatási adatok nemzetközi szinten is a tápanyagok, prebiotikumok és probiotikumok hatására vonatkozóan. A korszerű élelmezéstudomány ugyanakkor nem nélkülözheti ezeknek a kutatásoknak az eredményeit. Fontosnak tartjuk a mikrobiom, bél barrier áteresztőképessége és a klinikai kórképek (pl. cöliákia, IBD, IBS) közötti kapcsolatok feltérképezését különös tekintettel az exogén és endogén kiváltó tényezőkre.
Módszertan:
Szakirodalomkutatás elérhető orvostudományi és történeti adatbázisokban.
Klinikai megfigyelések és esettanulmányok kivitelezése, melyeket a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben és járóbeteg ellátásban résztvevő betegpopuláción végezzük.
Deadline for application: 2021-10-10
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
