Thesis supervisor: Judit Lám
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A betegbiztonság jelentőségére és az ellátással összefüggő, megelőzhető nemkívánatos események mértékére és következményeire elsőként a multicentrikus vizsgálatokon alapuló To Err is Human című tanulmány hívta fel a szakemberek és közvélemény figyelmet 1999-ben.
A tanulmány következtetései szerint a betegbiztonsággal összefüggő problémák miatti halálozás magasabb volt az USA-ban a vizsgálat időszakában, mint a közlekedési balesetekben, AIDS-ben illetve emlőrákban elhunytak száma. A közlemény szerint a halálozások hátterében azonosítható hibák előfordulása nem tekinthető ritkának és elszigeteltnek az ellátórendszer egyes szegmenseiben. A hibák hátterében az esetek döntő többségében az ellátás folyamataival, valamint annak alrendszereivel összefüggő gyengeségek és problémák azonosíthatók. Ebből következően, a nemkívánatos események megelőzése kapcsán nem az egyéni ellátók szerepét, felelősségét kell elsősorban és kizárólagosan vizsgálni, hiszen a rendszer hibáinak kiküszöbölése csupán az egyéni szerepekre koncentrálva, a szokásos és reflexszerű bűnbak- és felelőskeresésre törekedve, nem lesz eredményes.
A témakörben elindult kutatások igen hasonló eredményeket hoztak a fejlett egészségügyi ellátással bíró országokban, miszerint minden 10. kórházba felvett beteg szenved el olyan károsodást, amely állapotával nem indokolható.
A megelőzhető nemkívánatos események előfordulása a velük kapcsolatos kutatások, globális és lokális erőfeszítések ellenére továbbra sem csökkent jelentősen. A WHO 2018-ban közzétett adatai szerint a nemkívánatos események a 14. helyet foglalják el a betegségterhek sorában világviszonylatban mind a morbiditást, mind mortalitás tekintetében.
A nemkívánatos események mind egyéni, mind szervezeti, mind rendszer szinten jelentős hatást fejtenek ki. A beteg közvetlen érintettsége mellett fontos megemlíteni az érintett ellátószemélyzetre gyakorolt hatást is, ami személyiség-, érzelmi – és szakmai téren jelentkező problémákban jelentkezhet.
Szervezeti- illetve rendszer szinten a nemkívánatos események bekövetkezte nem csak az ellátás eredményességét csökkenteni, de jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi szolgáltatókra és az egészségügyi ellátó rendszer egészére egyaránt. A szűkebb hatásokra koncentráló evidenciák azt mutatják, hogy a kórházi kiadások 15%-a kapcsolható a nem biztonságos ellátás okozta következmények mérséklésére. Ha azonban a betegek és a hozzátartozók esetében a közvetett költségeket – így pl. a munkaerőpiacról való kiesés tényét is - beemeljük a hatások vizsgálatába a költségkihatások az évi több trillió dollárt is elérhetik
A biztonságos ellátás egyik alapfeltétele a megfelelő ellátási környezet, szervezeti kultúra. A biztonságot támogató szervezeti kultúra egyes tanulmányok szerint közvetlen hatással bír az ellátás kimenetére és befolyásolja annak eredményességét. Kapcsolatot találtak a betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra/klíma valamint a kórházi újrafelvételek, ápolási idők, a posztoperatív szövődmények, a gyógyszerelési hibák és a betegbiztonsági incidensekkel előfordulása között. Hasonlóképpen a szervezeti kultúra ellátókra gyakorolt hatása is kimutatható, így pl. az incidensek jelentése, fluktuáció és az ellátással összefüggő sérülések között volt feltárható összefüggés.
A jövőre vonatkozó elemzések a betegbiztonsági kockázatok további emelkedését vetítik előre, hiszen az egészégügyi ellátók egyre komplexebb környezetben, egyre idősebb és több társbetegségben szenvedő, kockázatosabb betegcsoportok ellátását végzik. Teszik mindezt az egészségügyre fordítható források megszorítása vagy stagnálása mellett, sok esetben jelentős humánerőforrás hiánnyal és/vagy kiégéssel küszködve egyre fokozódó antibiotikus rezisztenciával szembesülve. A probléma jelentősége és megelőzhetősége okán a betegbiztonság kérdéskörét egyre többször a sürgető népegészségügyi kérdések közé sorolják.
Az egészségügyi ellátás minőségének és biztonságának kérdésének fontossága ellenére, országos szinten jelenleg nem folynak koordinált kutatások erre a témakörre vonatkozóan. A minőséget és az ellátás biztonságát is prioritásként kezelő egészségpolitikai döntések előmozdítására, az ellátók, a lakosság, a betegek és hozzátartozók tudatosságának növelése, a biztonságos ellátási környezet kialakításának támogatására a következő fókuszterületekhez kapcsolódóan indíthatók el kutatási témák:
a) Minőségértékelési módszerek alkalmazásán alapuló az ellátás biztonságát és minőségét fejlesztő irányok meghatározása,
b.) A szervezeti kultúra és az ellátás minőségének és biztonságának kapcsolata, a biztonságot támogató szervezeti kultúra fejlesztési lehetőségei,
c.) A betegbiztonsággal kapcsolatos attitűd vizsgálatok az egészségügyi ellátók és más magas kockázatú iparágak képviselői körében, fejlesztési lehetőségek kidolgozása az attitűdök fejlesztésére,
d) az egészségügyi információk feldolgozási képessége (health litracy) és betegbiztonság kapcsolata, a hátrányos csoportok fejlesztési lehetőségei,
e.) az ellátás aktív résztvevői mentális állapotának, különös tekintettel a kiégésre és az ellátás biztonságának a kapcsolatának vizsgálata, a second victim jelenség hatásainak feltárása,
f.) a digitalizáció, a digitális készségek elterjedésének és az ellátás biztonságának kihívásai és lehetőségei, különös tekintettel az ellátáshoz nehezen hozzáférő csoportok esetén,
g.) az integrált ellátás, a szociális ellátórendszer betegbiztonsági kihívásai és fejlesztési lehetőségei.
A programban alkalmazandó módszerek: matematikai statisztikai elemzések, biostatisztikai, epidemiológiai módszerek alkalmazása, k, a minőségfejlesztés elméleti módszereinek ismerete, kvalitatív kutatási módszerek.
Deadline for application: 2021-05-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
