témavezető: Tóthfalusi László
helyszín (magyar oldal): Semmelweia Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Szakirodalmi adatok alapján a depresszió a lakosság 10% – 20%-át érintő népegészségügyi kórkép1. A biokémiai tényezők között a biogén amin hipotézis mellett számtalan vizsgálat szól, a legelterjedtebb nézet szerint depresszióban noradrenalin és/vagy szerotonin deficit áll fenn. Ezen vizsgálati eredmények elsősorban neurokémiai és farmakológiai adatokon illetve modelleken alapulnak, mint például a biogén aminok szöveti szintje, vagy a megfelelő receptorok és transzport proteinek kötési potenciálja.
Egyre több adat szól ugyanakkor amellett, hogy a monoaminerg hatások a dpresszió kialakulásában illetve a gyógyszeres terápia során más mechanizmusok (pl. neuronális körök regenerációja) közvetítésével fejtik ki hatásukat. Tehát míg az egyértelmű, hogy pl. a szerotonerg neuronok korábban leírt komponensei a bonyolult hálózat részét alkotva a farmakológiai hatás fontos összetevői, a hálózat számos elemének együttes tanulmányozása klasszikus módszerekkel nagy technikai nehézségekbe ütközik. 2,3 A genomika fejlődése és az új molekuláris biológiai technikák megjelenése megengedi, hogy a kérdést ebben az új megközelítésben vizsgáljuk.
Kísérleti munkahipotézisünk alapja az, hogy állatkísérletes úton a szerotonerg neuronok szelektív károsodását4 hozzuk létre, ami számos szempontból alkalmas arra, hogy a szerotonerg rendszer diszfunkciójának modelljeként szolgáljon. Mivel a tartós károsodás antidepresszánsokkal kivédhető5, illetve a létrejött károsodás következményei részben kezelhetőek, a funkcionális károsodás, valamint az antidepresszánsok potenciális egyéb neuronális hatásai a génexpresszió színtjén követhetőek.
Munkánk során microchip (whole genom, Illumina) valamint kvantitatív PCR technológiát kívánunk használni és az eredményeket viselkedés farmakológiai eredményekkel kívánjuk korreláltatni.
1. Murray C.J.L., Lopez A.D.: The global burden of disease: A comprehensive assessment of mortality and disabilty from diseases, injuries and risk factors in 1990 and projected to 2000. Cambridge,: Harvard Univ Press, 1996.
2.. Parrott, A.C., Recreational Ecstasy/MDMA, the serotonin syndrome, and serotonergic neurotoxicity. Pharmacol. Biochem. Behav. 71(4), 837–844, 2002.
3. Benmansour, S., Cecchi, M., Morilak, D.A., Gerhardt, G.A., Javors, M.A., Gould, G.G., Frazer, A., Effects of chronic antidepressant treatments on serotonin transporter function, density, and mRNA level, J. Neurosci. 19(23), 10494–10501, 1999
4. Kostrzewa RM. Selective neurotoxins, chemical tools to probe the mind: the first thirty years and beyond. Neurotox Res. 1(1):3-25., 1999
5. Rudnick, G. and Wall, S.C., The molecular mechanism of “ecstasy” [3,4-methylenedioxy-methamphetamine (MDMA)]: serotonin transporters are targets for MDMA-induced serotonin release, Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 89(5), 1817–1821, 1992.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2021-05-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
