Elméleti háttér, előzmények: A temporomandibularis ízületi diszfunkció a rágószervrendszeri elváltozások igen nagy területét érinti, mely a krónikus arcfájdalom és ízületi mozgászavar fő okozója lehet. Diagnosztikai, prognosztikai és terápiás szempontból is igen tisztázatlan terület. Egyes kutatások szerint a felnőtt társadalom 40-75%-a mutat ízületi eltérést (Dworkin et al., 1990), így a kórkép igen nagyméretű társadalmi problémát jelent, s az idősek mellett a fiatalokat is egyaránt érinti. A TMI-diszfunkciós betegek kezelése multidiszciplináris és összetett feladat, az utóbbi évtizedekben ezért irányult a figyelem a terápiás metódusok fejlesztése felé.
Terápiás lehetőségek: A non-invazív és invazív terápia határán lévő intraarticularis kezelés anyaga lehet szteroid, hyaluronsav, PRP és AD-MSCs. A szteroidot közel 50 éve használják ízületi befecskendezésre, míg a hyaluronsav, PRP, AD-MSCs novum, az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába. Egyes szerzők szerint, amennyiben a súlyos tünetek nem enyhülnek 2-3 héttel a konzervatív terápiát követően, sebészi konzultáció javasolt (American Society of Temporomandibular Joint Surg., Ruggerio et al., 2014).
A sebészi megoldások azonban azon felül, hogy szintén magas költséggel járnak, megterhelők a szervezet számára és szövődményekkel járhatnak.
A konzervatív és sebészi beavatkozások előnyeit egyesíti és hátrányai küszöböli ki a minimálinvazív intraarticularis kezelés. Ennek elvégzése alacsonyabb költséggel jár, hatását tekintve a sebészi terápiához hasonló lehet, azonban annál kevesebb, illetve enyhébb szövődményekkel járhat.
Kutatás: Az érvényes kutatási engedély birtokában 10 éve zajlik klinikánkon a szteroiddal és hyaluronsavval történő kezelési hatásosságot összehasonlító vizsgáltunk, publikációnk is történt a témában, ezt kívánjuk a PRP és AD-MSCs eredményességével a későbbiekben összevetni. Erre szintén rendelkezünk etikai engedéllyel, illetve futó és érvényes felhasználható pályázati pénzügyi forrással.
2. A gyógyszer okozta állcsontelhalás (MRONJ, medication related osteonecrosis of the jaw) okainak tisztázása, a hatékony kezelési módszerek kutatása.
Bevezetés: A gyógyszer okozta állcsontnekrózis (MRONJ) első leírása óta számos tudományos közlemény jelent meg a megbetegedés feltételezett pathomechanizmusáról, azonban az aktív kutatások ellenére a kórkép kialakulásának pontos oka és mechanizmusa még ma sem tisztázott (Wat et al. 2016). A megbetegedés gyógyhajlama igen kedvezőtlen. A gondos konzervatív és sebészi terápia ellenére az irodalmi adatok alapján maximum az esetek 80%-ában érhető el gyógyulás és a gyógyulás esetén is igen gyakoriak a recidívák (Rupel et al, 2014; Mücke et al, 2011). A recidíváló állcsontnekrózisok sebészi kezelése a régió anatómiai adottságai valamint a rendelkezésre álló kis mennyiségű szövet miatt megfelelő sebészi technika ellenére is igen nehézkes. Emiatt újabb és újabb sebészi terápiát kiegészítő eljárások kerülnek kidolgozásra és alkalmazásra.
2.1. Okok keresése: A kórkép kialakulásában és prognózisában szerepet játszó lehetséges tényezők között genetikai eltérések is valószínűsíthetőek. Az Interleukin 1 (IL-1) citokincsalád tagjai gyulladásos folyamatok iniciációjában és regulációjában központi szerepet játszó fehérjék. Az Interleukin 1A (IL-1A) és Interleukin 1B (IL-1B) gének polimorfizmusa fokozott IL-1 elválasztáshoz vezet. Az IL-1 erős proinflammatorikus hatású fehérje, serkenti a gyulladásos sejtek migrációját, stimulálja a monocytákat, valamint serkenti a csontresorptiót (Dinarello et al., 2011). Ezen folyamatokon keresztül az IL- 1A és IL-1B gének polimorfizmusai serkentik a gyulladásos folyamatokat, szerepet játszanak többek között a krónikus parodontitis kialakulásában (Dinarello et al. , 2011; Laine et al. 2001; da Silva et al. 2017). A krónikus parodontitis és a gyógyszer okozta állcsontnekrózis pathomechanizmusa több ponton hasonlóságot mutat, így a gyógyszer okozta állcsontnekrózis kialakulásának és kedvezőtlen prognózisának hátterében is felmerül az Interleukin - 1 citokincsalád polimorfizmusainak szerepe.
2.2. Kezelés: A gyógyszer okozta állcsontnekrózis terápiájában a különböző műtéti beavatkozások mellett több eljárás - mint például soft laser kezelés, hyperbaricus oxigén terápia - jelent meg az elmúlt évtizedekben (Fliefel et al, 2015; Rupel et al. 2014). Újabb, sebészi terápiát kiegészítő eljárásként felmerül saját vérből készített platelet – rich fibrin membrán (PRF – membrán) hatékonyságának lehetősége a kórkép kezelésében. A trombocytában gazdag fibrinmembrán (PRF - membrán) hatékonyságáról a maxillofaciális-, dentoalveoláris-, plasztikai sebészeti, parodontológiai és fogászati beavatkozások esetében több közlemény jelent meg a nemzetközi szakmai irodalomban (Saluja et al. 2011; Kumar et al. 2015). A platelet-rich fibrin membránt sikerrel alkalmazzák többek között alveolus prezervációs és augmentációs eljárások, rejuvenációs beavatkozások, ajak- és szájpadhasadékok kezelésében (Saluja et al. 2011; Kumar et al. 2015).
Célkitűzések: Munkánk során egyrészt az Interleukin 1A és 1B meghatározott polimorfizmusainak szerepét vizsgálnánk a gyógyszer okozta állcsontnekrózis kialakulásában és prognózisában. Munkánk másik részét a platelet-rich fibrin membránnal kiegészített sebészi terápia hatékonyságának vizsgálata adná hagyományos sebészi terápiához viszonyítva. Az érvényes etikai engedélyek birtokában a pályázati pénzek támogatása mellett a munka egy jó részét elvégeztük, ennek publikálása és a kutatások kiszélesítése a további terv.
Irodalom:
1. Dworkin SF, Huggins KH, LeResche I. Epidemiology of signs and symptoms in temporomandibular disorders: Clinical signs in cases and controls. J Am Dent Assoc 1990; 120: 273-81.
2. Ruggiero SL, Dodson TB, Fantasia J, Goodday R, Aghaloo T, Mehrotra B, O'Ryan F; American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons. American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons position paper on medication-related osteonecrosis of the jaw--2014 update. J Oral Maxillofac Surg 2014: 72: 1938-56.
3. Wat WZM. Current Controversies on the Pathogenesis of Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw. Dent J (Basel) 2016: 4: 38.
4. .Rupel K, Ottaviani G, Gobbo M, Contardo L, Tirelli G, Vescovi P, Di Lenarda R, Biasotto M. A systematic review of therapeutical approaches in bisphosphonates-related osteonecrosis of the jaw (BRONJ). Oral Oncol 2014: 50: 1049-57.
5. Mücke T, Koschinski J, Deppe H, Wagenpfeil S, Pautke C, Mitchell DA, Wolff KD, Hölzle F. Outcome of treatment and parameters influencing recurrence in patients with bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws. J Cancer Res Clin Oncol 2011: 137: 907-913.
6. Dinarello CA. Interleukin-1 in the pathogenesis and treatment of inflammatory diseases. Blood. 2011: 117: 3720–32.
7. .Laine ML, Crielaard W., Loos BG. Genetic susceptibility to periodontitis. Periodontology 2000: 58: 37-68.
8. da Silva MK, de Carvalho ACG, Alves EHP, da Silva FRP, Santos Pessoa L, Vasconcelos DFP Genetic Factors and the Risk of Periodontitis Development: Findings from a Systematic Review Composed of 13 Studies of Meta-Analysis with 71,531 Participants. Int J Dent. 2017: doi.org/10.1155/2017/1914073
9. Fliefel R, Tröltzsch M, Kühnisch J, Ehrenfeld M, Otto S. Treatment strategies and outcomes of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw (BRONJ) with characterization of patients: a systematic review. Int J Oral Maxillofac Surg 2015: 44: 568-85.
10. Saluja H, Dehane V, Mahindra U. Platelet Rich fibrin: A second generation platelet concentrate and a new friend of oral and maxillofacial surgeons. Annals of Maxillofacial Surgery 2011: 1: 53-55.
11. .Kumar N, Prasad K, Ramanujam LKR, Dexith J, Chauhan A. Evaluation of Treatment Outcome After Impacted Mandibular Third Molar Surgery with the Use of Autologous Platelet - Rich Fibrin: A Randomized Controlled Clinical Study. J Oral Maxillofac Surg 2015: 73: 1042 –1049.
Login
