témavezető: Sárdy Miklós
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A téma célkitűzései az autoimmun hólyagos bőrbetegségek pathomechanizmusának és epidemiológiájának vizsgálata, diagnosztikájának és terápiájának optimalizálása, új diagnosztikus eljárások fejlesztése.
Háttér: 1998. óta tudományos témáim az autoimmun hólyagos bőrbetegségek. 1999-ben kifejlesztettem és szabadalmaztattam a humán szöveti transzglutamináz ELISA tesztet. 2000-2001. közt identifikáltam az epidermalis transzglutaminázt, mint a dermatitis herpetiformis autoantigénjét. Ezen enzimmel diagnosztikus ELISA tesztet is készítettem.
Később a szöveti transzglutamináz ELISA-val Magyarországon elsőként szűrtem felnőtt tünetmentes lakosságot lappangó coeliakia prevalenciájának mérése céljából. Jelenleg a bullosus pemphigoid epidemiológiáját tanulmányozom egy TDK-s orvostanhallgató segítségével.
2010-től a bullosus pemphigoid diagnosztikájának fejlesztése lett a fő célom. Ehhez először felmértem a diagnosztikai eljárások teljesítményét, beleértve a hagyományosakét és egy újét is (Mesacup anti-skin profile teszt, ez egy új ELISA egyszerre 4 bullosus autoimmun betegség kimutatására). Ezt követően egy PhD hallgató segítségével optimalizáltam a herpes gestationis tesztet pemphigoidra, és kifejlesztettem egy új diagnosztikus eljárást, az IgG alosztály tesztet.
Három PhD hallgató segítségével számos pathomechanizmust érintő kutatást végeztem. Ezek némelyike még nem került publikálásra. Részben a gyulladásos mediátorok részvételét vizsgáltam pemphigoidban, részben a pemphigusban keringő ellenanyagok által kiváltott intracellularis szignálkaszkádokat elemeztem. Vizsgáltam a pemphigusos ellenanyagok kötődési erejét is a desmoglein molekulákhoz. Végül pedig több mint 100 beteg mintájával veszek részt egy lübecki centrumú kutatócsoport munkájában, amelynek célja a bullosus autoimmun bőrbetegségek genetikai hátterének felderítése.
Végül pedig részt vettem egy multicentrikus vizsgálatban, amely a pemphigus immunadszorpcióval történő kezelését vizsgálta.
Jelenlegi kutatási tervek:
1. Pathomechanizmus: A pemphigoid pathomechanizmus vizsgálatának első lépéseként a pemphigoidban szereplő, releváns gyulladásos mediátorok identifikálása történt molekuláris biológiai módszerekkel bőrbiopsziás mintákból. A további feladat a mediátorok lokalizációjának vizsgálata formalinfixált metszeteken immunhisztokémiai módszerekkel. Ha egy mediátorról bebizonyosodik a releváns koncentrációjú jelenlét, akkor ex vivo szöveten fogjuk vizsgálni a szerepét (ex vivo biopsziás mintához szérumot és neutrophil granulocytákat adva hólyag indukálható, és a hólyagképzést meg lehet kísérelni különböző anyagokkal gátolni, amiből funkcionális információ nyerhető a résztvevő citokinek szerepéről. A pathomechanizmus genetikai komponenseinek vizsgálata is zajlik, amihez pemphigoidos betegek vérmintáit gyűjtjük, és további feldolgozásra (DNS-izolálás, komplett szerológiai diagnosztika) Lübeckbe küldjük.
2. Epidemiologia: folyamatban van két németországi multicentrikus epidemiologiai study is, amelyhez immár magyar betegekkel is csatlakoztam. A lokális adatokat egy TDK-s orvostanhallgató fogja kiértékelni és elemezni. A helyi vizsgálat mintegy 60 paramétert elemez, melyek között betegségleíró, anamnesztikus, gyógyszerszedési és szociális vonatkozású kérdések is vannak. Tervezzük még a jövőben gazdasági paraméterek elemzését is.
3. Diagnosztika: a linearis IgA-dermatosis szerológiai diagnosztikájának szenzitivitása szinte teljesen elégtelen. Ennek oka egyrészt az, hogy megfelelő kereskedelmi ELISA tesztek nem kaphatók, másrészt a keringő IgA ellenanyagok koncentrációja sem elegendően magas. A jelet komplement fixációval sem lehet felerősíteni, mint bullosus pemphigoidban. Hiánypótló lenne tehát egy ELISA teszt kifejlesztése és kereskedelmi forgalomba hozatala, ez a fő cél.
4. Terápia: a bullosus pemphigoid terápiája jelentősen átalakult az elmúlt 5 évben a számos klinikai vizsgálat és néhány új gyógyszer hatására. Ezek azonban újabb (részben megerősítő, részben új gyógyszereket kipróbáló) klinikai vizsgálatokat követelnek meg. Elengedhetetlen lenne pl. egy a metotrexát hatását vizsgáló study. Az elmúlt években kezd az az elképzelés is kialakulni, hogy pemphigusban első kezelésként rituximabot kellene adni, s minden más kezelést csak ezt követően. Ez a hipotézis azonban még nincs kellőképpen bizonyítva, ennek vizsgálatába is szeretnék bekapcsolódni legalább egy multicentrikus vizsgálat egyik centrumaként.
A jelenleg folyó kutatásokban dolgozó PhD hallgatók közül az egyik (dr. Horváth N. Orsolya) a Semmelweis Egyetem, másikuk (dr. Işın Sinem Bağcı) az ankarai PhD iskola hallgatója. Mindkettejükkel vannak már közös publikációink. Tekintettel arra, hogy csak fél éve dolgozom ismét Magyarországon, mindkét jelenlegi PhD hallgatóm Münchenben dolgozik. A jelen kutatási témák befogadtatásával a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájába az a célom, hogy az eddig müncheni központú kutatómunkát Budapestre helyezhessem át, ahol tavaly szeptember óta a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója vagyok.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
