Thesis supervisor: Miklós Resch
Location of studies (in Hungarian): SE Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A kutatási téma leírása:
A vitreoretinális betegségek vezető helyet foglalnak el a vaksági okok között, tanulmányozásuk számos kihívást jelent. A vitreoretinális betegségek a szem hátsó szegmentumát érintik (az üvegtest és a látóhártya egymással összefüggő kórképei értendők ez alatt), amely mind sebészi, mind gyógyszeres, mind kutatás szempontjából nehezebben megközelíthető része a szemnek. A klinikai tünetek pontosításában képalkotó vizsgálatok, mint az optikai koherencia tomográfia (OCT) a fluoreszceinangiográfia folyamatosan megújúló technika révén új ismereteket nyújtanak, ezen fejlődések révén a korábban megismert betegségek, diagnózisok folyamatos újragondolásra, újrarendszerezése zajlik. A látóhártya betegségeinek gyógyításának része az üvegtesti sebészet, a vitrektómia, amelynek során az üvegtesti minták komplex elemzése rámutathat a betegségek kórélettani hátterére.A műtéti technika fejlesztésének tudományos értéke mellett az üvegtestből illetve retinából vett minta egyedülálló anyagot jelent a molekuláris biológia és biokémia számára.
A témavezető a vitreoretinális betegségek sebészi (un. surgical retina) és a nem sebészi (un. medical retina), mint például intravitreálisan adott gyógyszer adagolás és szemfenéki lézerkezelés terén egyaránt rendelkezik klinikai tapasztalattal.
Célkitűzésünk az alábbi betegcsoportok vizsgálata:
1. Normál kontroll különböző életkorcsoportokban (age-matchedcontrols). A megfelelő kontrollcsoport megválasztása elengedhetetlen az ismert korfüggő kórélettani folyamatok (pl. sejtszintű és biokémiai változások) miatt.
2. Időskori makula degeneráció különféle stádiumaiban. Az időskori makula degeneráció a vaksági okok között első helyen áll, de robbanásszerű fejlődésen megy keresztül az exsudatív forma intravitreálisVEGF-gátló kezelések kapcsán. Továbbra is jelentős kihívást jelent az előzőnél közel tízszer gyakoribb száraz forma, amelynek kezelése még nem megoldott napjainkban.
3. Diabetes szemészeti szövődményei. A diabetes mind a surgical, mind a medical retina területén sok fejlesztésre vár, és figyelembe kell venni a diabeteses populáció folyamatos növekedését
4. Gyulladásos szembetegségek. A szem immunológia szempontból kitüntetett szereppel bír, ezért a vitreortetinális kórképek gyulladásos eredetének tanulmányozása a szakirodalomban egy fő irányt képez.
5. Szemsérülések. A szemsérülések (pl. áthatoló és idegentesttel járó sérülések) maradandó károsodással járhatnak, ezek rekonstrukciós műtéti technikái fejleszthetők.
6. Ritka szemészeti kórképek. A diagnosztikus eszköztár fejlődésével a ritkán előforduló szembetegségek rendszerezése elősegíthető.
7. Általános betegségek szemészeti tünetei. A retina sokszor az első hely, ahol megjelennek általános betegségek, mint magas vérnyomás, diabetes vagy vérképzőszervi betegségek tünetei.
8. Retinaleválás. A retinaleválás a korszerű műtéti technikák mellett is számos kihívással jár és nem minden esetbenbiztosítható a teljes látásrehabilitáció.
9. Egyéb makula betegségek (epiretinális membrán és makulalyuk). A vitreoretinális határfelszín progressziójának megítélése a modern vizsgálóeszközök birtokában bizonyos újragondolásra szorul.
10. Degeneratív retinabetegségek (pl. retinitispigmentosa). A genetikai hátterű kóros retineöregedéssel járó kórképek újabb formáinak megjelenése, leírása és kezelési lehetőségei is szerepelnek céljaink között.
Alkalmazott módszerek:
1. Az optikai koherencia tomográfia új technológiáinak alkalmazása. Az OCT felbontóképessége csaknem megközelíti a sejtszintű képalkotás lehetőségét, ennek alkalmazásával pontosabb betekintés nyerhető a legtöbb retina betegségbe.
2. Vitrektómia műtét során nyert üvegtesti minták vizsgálata citokinek irányában.
3. Új műtéti technikák leírása, eredmények és kockázatok elemzése.
4. Életminőség felmérése. A retinabetegségek a látásra jelentős hatással vannak, azt jelentősen ronthatják, amely a látóélességen kívül komolyan érintik az életük minden területét, mint munkavégzés, kommunikáció, önellátás.
5. A látásrehabilitáció lehetősége elektronikus implantátum segítségével. A végstádiumú szembetegek esetében a szem szövetei nem teszik lehetővé a gyógyítást, ezért azok pótlása jön szóba a szembe ültetett elektronikus eszközök segítségével.
6. Együttműködés társintézményekkel gyógyszertechnológiai, farmakológiai és közgazdaságtani téren.
7. Az endotamponádként használt anyagok, pl. szilikonolajin vitro kísérletes vizsgálata az emulzifikáció kórélettanának megismerése érdekében.