témavezető: Reismann Péter
helyszín (magyar oldal): SE - SE ÁOK II.sz. Belgyógyászati Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A phenylketonuria (PKU) egy monogénes autoszomális recesszíven öröklödő anyagcsere-rendellenesség, amelynek során a phenylalanin-hidroxiláz (PAH) enzim alacsony aktivitása miatt a phenylalanint a szervezet nem képes megfelelő mértékben lebontani. A phenylalanin-hidroxiláz enzim katalizálja a phenylalanin-tirozin átalakulást. A PAH enzim megfelelő működéséhez tetrahidro-biopterin kofaktor szükséges. Az enzimhiba esetén tirozinhiány alakul ki, és a felszaporodott phenylalanin phenylketonokká metabolizálódik. A PAH enzimet kódoló gén a 12-es kromoszóma hosszú karján található (12q22-q24.1), mai ismereteink szerint több, mint 950 betegséget okozó mutációja ismert. A betegséget okozó mutáció határozza meg a PAH enzim aktivitását, a phenylalanin tolerancia mértékét.
Az enzim aktivitás csökkenésének mértéke széles határok közötti betegség megjelenési spektrumot ad.
A phenylalanin nagy, neutrális aminosav, amely az agyba egy speciális transzporter segítségével jut át a vér-agy gáton (large, neutral amino acid transzporter: LNAAT). A kórosan emelkedett koncentrációjú phenylalanin telíti a transzportert, felszaporodik az agyban, ezzel egyrészt gátolja a vér-agygáton más, nagy molekulájú, szükséges aminosavak átlépését, másrészt toxikus hatással bír az agysejtekre.
Kezeletlen esetben a születéskor egészségesnek tűnő újszülőtt később jelentős egészségkárosodást szenved, amelynek egyik központi jelensége a progresszív, nem reverzibilis agykárosodás. Hiperaktivitás, koncentrációzavar, mentális retardáció, tanulási zavarok, emocionális instabilitás, tremor vagy akár epileptiform rohamok jelentkezhetnek a túlzott agyi phenylalaninszint, és a következményes dopamine/triptofán-alapú neurotranszmitter hiány következtében. Az agyon kívül más szerveket is érint a kóros hyperphenyalalaninaemia, mint a bőr (odor, fokozott aknehajlam, ekzema, csökkent pigmentáció), pajzsmirigy, csontrendszer, emésztőrendszeri hormonszintek. Azonban ennek szemészeti vonatkozásai nem teljesen ismertek.
Ma a PKU standard kezelése az élethosszig tartó phenyalanin szegény diéta és emelletti aminosavpótló tápszeres terápia. Egyéb, alternatív kezelések irányába széleskörű kutatás, klinikai vizsgálatok folynak. A phenylketonuriát az orvostudomány mai álláspontja szerint csak májátültetéssel lehetne meggyógyítani, amely azonban ma még nem egy reális alternatíva. Folyamatban vannak enzimpótló klinikai vizsgálatok, amelyek lehet, hogy a jövő kezelési lehetőségét rejtik.
A phenylketonuria része az újszülőttkori tömegszűrésnek. Magyarországon 1975-ben vezették be. Viszonylag kevés adat ismert a nemzetközi irodalomban a megszületésük óta kezelt, felnőtt PKU-s beteg állapotáról, komorbiditásáról, várható élethosszúkról, életminőségükről és optimális kezelési stratégiájáról. A jelenlegi kezelési irányelvek inkább alapulnak szakértői véleményeken, mint prospektív vizsgálatok eredményein. Ennek oka az, hogy az elsőként kiszűrt, és születésük óta gondozott/kezelt betegek még csak most vannak a negyedik évtizedükben. Épp ezért kiemelkedő fontosságú minél alaposabb, kiterjedt vizsgálatok, felmérések elvégzése, amely a későbbiekben alapot adhat nemzeti és nemzetközi irányelvek, kezelési/gondozàsi útmutatók kidolgozásához.
Az új PhD téma alapján a PKU okozta magas phenylalanin szint valamint az élethosszig tartó, erősen restriktív diéta szemrendszerre kifejtett hatásának vizsgálata lenne. Ennek keretén belül ETPKU (születésük óta gondozott és kezelt) felnőtt PKU-s betegeknek lenne a lehető legkorszerűbb technikával kiegészített, részletes szemészeti vizsgálata, OTC képalkotó diagnosztikája.
A galactosaemia a galaktóz lebontás enzimatikus zavara, mely szintén veleszületett, ritka anyagcsere rendellenesség. A leggyakoribb és legsúlyosabb esetben, a galaktóz-1-foszfát-uridil-transzferáz (Gal-1-PUT) defektusban már 1-2 nappal a szoptatás megkezdését követően súlyos májfunkciós zavar, elhúzódó sárgaság, májmegnagyobbodás, májfunkciós zavarok, hányás, hasmenés, súlyvesztés, alacsony vércukor (glükóz) szint miatti görcsök, idegrendszeri károsodás, vesekárosodás, vérzékenység, fertőzéshajlam (infekció), bakteriális eredetű vérmérgezés (szepszis), alakul ki, amely halálhoz is vezethet. Ezekért a tünetekért elsősorban a fel -szaporodott galaktózból képződő mérgező (toxikus) galaktóz-l-foszfát (gal-1-P) nevű metabolit a felelős. Élethosszig tartó laktózmentes, galaktózban szegény étrend szükséges a szövődmények elkerülésért.
Régóta ismert, hogy galactosaemiában társulhat a kórképhez szemlencsehomály is. Azonban a toxikus galaktóz szint egyéb szemet érintő megbetegedései, különösképpen felnőttkorban alig ismertek. Korábban sok hasonlóságot mutattak ki a diabeteses retinopathia pathogenezise és a galactosaemia állatkísérletes modelljeiben.
Az új PhD témakiírás keretén belül a születésük óta gondozott és kezelt galactosaemiás betegeknél mérné fel a legkorszerűbb szemészeti vizsgálómódszerekkel a szem szövődményeit, preklinikai eltéréseit.
Jelentkezési határidő: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
