Thesis supervisor: Veronika Müller
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A dohányzás számos kórállapot kialakulásában központi jelentőségű rizikófaktor. A dohányfüst nagy mennyiségben tartalmaz irritáns, toxikus és karcinogén anyagokat, melyek direkt és indirekt hatások révén befolyásolják a tüdő epithel és az immunrendszer sejtjeinek működését. Számos kórállapotban nem megfelelően karakterizált a dohányosok aránya, és a dohányzás kórállapotban játszott hatása. Klinikai vizsgálatok keretében bizonyos betegcsoportoknál a dohányosok arányának ismerete, és az adott betegség lefolyásában játszott szerepe kulcsfontosságú.
A légutakban dohányfüst hatására kialakuló gyulladásban valamennyi immunsejt részt vesz. A dohányfüst elsődlegesen oxidatív komponensei hatására nő a proinflammatorikus transzkripciós faktorok és a különböző stressz kinázok expressziója. A dohányzás felelős részben az asthmás betegek esetében a steroid rezisztencia kialakulásáért, mely a terápiás effektivitás jelentős csökkenését eredményezheti, COPD-ben pedig feltehetően a dohányzás lehet a betegség ismert, jellegzetes corticosteroid rezisztenciájának hátterében. Cigarettafüst hatására nő a légutakban a mucosa permeabilitása, ezzel párhuzamosan azonban a fokozott mucussecretio miatt csökken az inhalált corticosteroidok megfelelő légúti penetrációja. A cigarettafüst nagy mennyiségben tartalmaz NO-t és számos szabadgyököt, melyek csökkentik a glucocorticoid receptor (GR) ligand kötő képességét. Dohányzás hatására nő a funkcionálisan inaktív, dominánsan nem ligand kötő, géntranszaktivációra nem képes GR, míg csökken az aktív GR expressziója.
A steroid rezisztencia mechanizmusa azonban még nem tisztázott megfelelően. A dohányfüst, és az egyes esetekben létrejövő hypoxiás károsodás karakterizálása hozzájárulhat a dohányfüst okozta celluláris károsodás és immunfolyamatok jobb megismeréséhez. Nem rendelkezünk továbbá adattal arról, hogy a steroidok, hogyan befolyásolják a dohányfüst hatására létrejövő változásokat.
Célkitűzések:
Tüdő epithelsejtekben in vitro meghatározni, hogy hogyan változnak a sejtintegritás fenntartásában központi fontosságú epithelialis Na csatorna (eNaC), Na-K-ATP-ase, és hő sokk fehérjék (HSP) dohányfüst expozíció és hypoxia hatására, illetve steroidok mennyiben befolyásolják a károsodást. A HSP fehérjék sejtintegritásban és immunmodulációba betöltött szerepét dohányzó és nem dohányzó tüdőrákos betegek daganatsejtjeiben vizsgáljuk, illetve mehatározásra kerülnek a HSP fehérjék polymorphismusai, melyeket a klinikai adatokkal párhuzamosan értékelünk.
Kutatási terv:
Humán hörgő epithelsejteken (H441) és alveoláris epithelsejteken (A549) hypoxiát és dohányfüst expozíciót idézünk elő, és vizsgáljuk az apoptotikus sejtek számát fluoreszcens Annexin V módszerrel (flowcitometria). A NA-K ATP-ase, eNaC és HSP gén expresszióját PCR-rel, a fehérje szintet Western blottal és áramlási citometriával határozzuk meg hypoxias, dohányfüst expozícióban részesült, illetve kontroll sejtek esetében. Dexamethason kezelés hatását vizsgáljuk hypoxiás sejtvonalon, valamint dohányfüst kezelés mellett a fenti módszerekkel. HSP expresszió meghatározása immunhisztológia módszerrel a daganatos betegek biopsziás anyagából, HSP polymorphismus vizsgálattal egybekötve.
Várható eredmények:
A vizsgálatok eredményei a dohányfüst és hypoxia okozta tüdőkárosodás pontosabb karakterizálásához vezethetnek. A dohányfüst okozta steroid rezisztencia hátterében álló folyamatok jobb megismerése a COPD-s betegcsoport kezelésében tapasztalt nehézségek jobb megértését, új terápiás lehetőségeket eredményezhet. Dohányzó és nem dohányzó tüdőrákos betegek HSP polymorphismusai és a daganatos szövetminták HSP meghatározása új terápiás lehetőségek (már vizsgálat alatt álló HSP vakcinák) várható effektivitásának becslését teheti lehetővé.
Login
