témavezető: Polony Gábor
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Jelenleg a civilizált világ jelentős részét (akár 10%-ot meghaladóan is) érinti valamilyen jellegű és mértékű hallásvesztés. A fejlődő orvostudomány hatására egyre kitolódik a születéskor várható élettartam, ami automatikus következményként magával hozza az időskorban egyre kifejezettebben jelentkező hallásproblémákat.
A hallásvesztések jellegüket tekintve feloszthatók szenzorineurális és vezetéses típusú hallásvesztésre, ám az esetek legnagyobb hányadában nem tisztán egyik vagy másik csoportba sorolhatók a betegek, hanem a két fajta halláscsökkenés kombinációjával állunk szemben. Bár a hallásvesztés különböző fajtáinak hátterében legtöbbször nagyon eltérő okok találhatók, mégis a megfelelő hatékonyságú terápia megválasztásához szükségünk van a kóroki tényezők minél pontosabb tisztázására.
Míg a jelenlegi tudásunk szerint a szenzorineurális halláscsökkenések kezelésére gyakorlatilag az egyetlen megoldási lehetőségünk a betegek hallókészülékkel történő ellátása, műtéti megoldásra kizárólag a teljes megsüketülés, vagy ezzel határos hallás bizonyos eseteiben gondolhatunk, amikor a betegeknek a belső fülbe implantálható készüléket (cochlearisimplantatio) ajánlhatunk.
Kutatásunk céljai között szerepel az akut és krónikus szenzorineurális halláscsökkenés lehetséges gyógyszeres támadáspontjainak keresése, állatmodelleken végzett kísérletek ígéretes gyógyszerhatásainak igazolása humán vizsgálatokban.
A nemzetközi belsőfülkutatás és a technikai fejlődés iránya alapján remélhetjük, hogy a későbbiekben az őssejt terápia hozhat megoldást a süketséggel járó betegségek kezelésében, de ettől egyelőre messze állunk. Jelentős eredményeket hozhat a cochlearis implantátumok folyamatos fejlesztése, aminek részeként a belsőfül sejtjeinek megóvása, meghagyhatja a természetes hallásmechanizmus esetleges regenerálásának lehetőségét.
A vezetéses halláscsökkenések hátterében számos dobhártyát és/vagy hallócsontláncolatot is érintő betegséget ismerünk, amik rekonstrukciójára számos, hatásos technikai megoldással rendelkezünk. A legtöbb esetben képesek vagyunk a betegek dobhártyájának és a hallócsontláncolatának a pótlására, amivel jelentős hallásjavulást érhetünk el, biztosítva betegeinknek a megfelelő kommunikáció lehetőségét és egyik alapfeltételét.
A jelenleg alkalmazott műtéti eljárások, mint a tympanoplasztika és a stapedotomia kiforrott technikák, bizonyos esetekben mégis számolnunk kell átmeneti vagy tartós, ill. enyhe, ritkán súlyosabb szövődményekkel. Minél jobban fel tudjuk tárni műtét előtt a kialakuláshoz vezető folyamatokat (pl. otosclerosis, tympanosclerosis, cholesteatoma), annál nagyobb eséllyel tudunk szövődménymentes gyógyulást biztosítani a betegeinknek.A lehető legjobb kivizsgálás részeként vizsgálni kívánjuk a képalkotó vizsgálatokban (elsősorban MR és CT) rejlő lehetőségeket, mennyiben segíthetik elő a műtéti sikerességet.
Az alkalmazott hallócsontprotézisek folyamatosan fejlődnek, anyagukban és kialakításukban egyre jobban alkalmazkodnak a szervezet befogadóképességéhez. Visszatérően találkozunk azonban olyan postoperatív szövődményes esetekkel, ahol a szövődmények kialakulásában az alkalmazott testidegen anyag és a szervezet inkompatibilitása szerepet játszik.
Céljaink között szerepel:
- a szenzorineurális hallásromlás hátterének minél pontosabb tisztázása, ami hozzájárulhat a hallásvesztést okozó folyamatok fékezéséhez, esetleges visszafordításához.
- Vizsgálni kívánjuk mind az akut, mind a krónikus halláscsökkenés megelőzésének és gyógyszeres kezelésének lehetőségeit.
- Az egyre gyakrabban alkalmazott cochlearis implantációk során szőrsejt-védő vegyületek kipróbálásával a belsőfül hallásban részt vevő sejtjeinek minél szélesebb körű védelmét kívánjuk elérni az elektróda esetleges mechanikus károsító hatásával szemben.
- A vezetéses halláscsökkenések műtétei során alkalmazott hallócsontprotézisek anyagának és felépítésének további kutatásával a postoperatív halláseredmények javulását kívánjuk elérni.
- A krónikus középfül gyulladások kialakulása a legtöbb esetben a kóros fülkürt működés következménye, vizsgálni kívánjuk ezeket a patológiás folyamatokat, illetve ezeknek a kóros folyamatoknak megelőzésének és kezelésének új lehetőségeit.
- A középfül szerkezetének és a benne zajló patológiás folyamatok minél pontosabb feltérképezését kívánjuk elérni képalkotó eljárások segítségével, ami a radiológiában járatos szakemberekkel történő együttműködéssel ígéretes kutatási területünk lehet.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
