Thesis supervisor: András Lorx
Location of studies (in Hungarian): SE Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A légzési elégtelenségben szenvedők növekvő száma, a progresszíven fejlődő lélegeztetési technikák, ugyanakkor a lélegeztetés potenciális károsító hatása miatt a gépi lélegeztetés gyakorlata világszerte előtérbe kerül. Adott légzési elégtelen beteg ellátásához több féle technika áll rendelkezésre, és adott technikán belül is a paraméterek megválasztása kritikus mind az effektivitás, mind a kimenetel szempontjából.
Akut légzési elégtelenséghez vezethet a tüdő, mellkas, légzőizmok és azok beidegzésének és szabályozásának akut, vagy krónikus zavara, illetve extrapulmonális eredettel szinte bármely szerv súlyos működési zavara. Krónikus légzési elégtelenséghez vezethetnek neuromuszkuláris betegségek, szkeletálismalformációk, alvás alattisúlyos légzészavarok, illetve krónikus tüdőbetegségek.Ide tartozik a kritikus állapotú betegek tartós lélegeztetőgép dependenciája is.
Akut légzési elégtelenség ellátása intenzív osztályon történik, és mindig magába foglalja az egyéb szervi működések felügyeletét, illetve kezelését.A módszer eredményes, de igen magas a költségvonzata. A lélegeztetés technikájával jelentős mértékben befolyásolható a lélegeztetés kimenetele, időtartama, a szövődmények aránya és ennek megfelelően a költsége. A nemzetközi irodalomban a mortalitás egyes kórképekben rendkívül széles skálán,20-90% között mozog.A mortalitástmeghatározza az alkalmazott lélegeztetési technika és a beteg egyéb szervfunkcióinak vezetése, kezelése. Tekintettel a betegek egyedi jellegére és a kritikus állapotú betegek bonyolult patofiziológiai állapotaira, még hasonló kórképek kezelésére sincsenek egyértelmű ajánlások, a javasolt irányvonalaknak pedig többféle beállítás és technika is megfelelő lehet. Kritikus állapotú betegeket nehéz homogén betegcsoportokba vonni, ez megnehezíti a multicentrikus prospektívtanulmányok végzését. A betegek kezelésében tehát az ajánlásokon túl jelentős szerep hárul a gondolkodó, individuális döntéseket hozó orvosra. A megalapozott egyedi döntések meghozatalához elengedhetetlenül fontos a kezelés minél kifinomultabb monitorozása.
Azoknál a betegeknél, akiknél tartós gépi lélegeztetés indokolt, az otthoni gépi lélegeztetés az intézetben biztosított terápiával összehasonlítva ismerten költséghatékonyabb, alacsonyabb infekciós rizikóval bír és pozitív hatással lehet a betegek életminőségére. A 2005-ben végzett EuroVentSurvey adataiból extrapolálva hazánkban hozzávetőlegesen 600 lehet az otthoni gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma, ugyanakkor 2014 előtt nem működött az országban összefogott otthoni gépi lélegeztetést felügyelő program.
A tartós otthoni lélegeztetéshez számos modern technikát és vizsgálati módszert használunk fel a beteg igényeinek megfelelő, személyre szabott terápiás terv kidolgozására. Így az országban először alkalmaztunk életben tartó, szájdarabon keresztül biztosított, neminvazív lélegeztetési módot.
A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikája hagyományszerűen országos progreszív ellátást nyújt a légzési elégtelen betegek ellátásában, mind a speciális lélegeztetési technikák (helium lélegeztetés, felnőtt HFO, JET, APRV, ECMO, hasonlélegeztetés, NIV) biztosításában, mind a kiemelt szintű monitorozásban (mellűri nyomásmérés, FRC, légzési munka, transzpulmonális nyomás mérése és speciális légzésmechanikai mérések, mint a kényszerített oscillációs légzésmechanika). A speciális technikák alkalmazása teszi lehetővé, hogy mind országosan, mind a nemzetközi viszonylatban is kimagasló eredményeink vannak a légzési elégtelen betegek ellátásában.
A kutatás célkitűzései:
1. A légzőrendszer mechanikai jellemzőinek vizsgálata különböző kórképekben
a. légzésmechanikai vizsgálatok hagyományos és oscillációs metódussal
b. a lélegeztetés gépi úton beállított paramétereinek légzésmechanikai következményei.
2. A lélegeztetési technika hatása a kimenetelre
a. mortalitás, gépen és intenzív osztályon töltött napok száma, a szövődmények aránya és súlyossága, a beteg visszajelzései és a kimeneteli tüdőfunkció.
3. Az otthonlélegeztetés hatásainak vizsgálata:
a. beteg elégedettségi mutatók (validált pontrendszerekkel); dyspnoe, félelem, mobilitás, fenntarthatóság, család terhelése, kórházi felvételek száma, kezelés hatékonysága és hossza. Költséghatékonyság, az alapbetegség progressziójára kifejtett hatás.
b. Az otthoni légzésmonitorozás szerepe az effektivitás és compliance tükrében.
A kutatás várható eredményei
A tervezett kutatásokból levont következtetések segíthetik a magyarországiakut, intenzív osztályos és krónikus, otthoni lélegeztetés gyakorlatának fejlődését és szabályozását. A betegre, valamint a betegségre „illesztett” (személyre szabott), tehát hatékonyabb lélegeztetési módozatok kidolgozása. A hatékony és költséghatékony otthoni gépi lélegeztetési program kialakításához szükséges kritérium rendszer kidolgozása, a potenciális költségnövelő tényezők preemptív azonosítása, személyre szabott légzésterápiás terv kidolgozása.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
