témavezető: Jermendy Ágnes
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A perinatalis asphyxia és a következményesen kialakuló hypoxiás ischaemiás encephalopathia (HIE) a gazdaságilag fejlett országokban az újszülöttek 1-2 ezrelékét érinti, de világszerte 2 millió újszülött halálát vagy maradandó idegrendszeri károsodását okozza. A szövődmények skálája az egészségkárosodás nélküli túléléstől a súlyos mentális és pszichomotoros retardációig terjed. A HIE leghatékonyabb és világszerte elfogadott terápiája az enyhe 33-34 fokos teljes test hypothermia (HT), melyet az asphyxia diagnosztikus kritériumainak fennállása esetén, a megszületést követően 6 órán belül elkezdve 72 órán keresztül végzünk, a 36. gesztációs hetet betöltött érett újszülötteknél. Három nagy nemzetközi vizsgálat eredményei bizonyítják, hogy a hypothermia szignifikánsan növeli az egészségkárosodás nélkül túlélő gyerekek számát (Toby, Coolcap, NICHD). Oki terápiára alkalmas egyéb neuroprotektív ágensek kutatása napjainkban világszerte zajlik. Emellett az asphyxiát átélt kritikus állapotú újszülöttek szupportív terápiájának optimalizálása is a kutatások előterében áll. A még hatékonyabb idegrendszeri védelem elérése céljából elsősorban az agyi perfúzió szempontjából fontos keringési stabilizáció, valamint a lélegeztetési paraméterek, a ventilláció szorosabb kontrollja, a hypocapnia elkerülése tűnik meghatározónak.
A HIE újszülöttek kezelése során a hétköznapi gyakorlatban komoly gondot jelent, hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan biomarker, amely alapján a kórkép prognózisa pontosan megítélhető lenne az az első életnapokban.
Mindezek alapján a PhD alprogram fő célkitűzései a következők:
1. Keringési adaptáció folyamatának tanulmányozása, a relatív hypadrenia előfordulásának felmérése asphyxiás, hypothermiával kezelt újszülöttekben. A keringési elégtelenség és a relatív hypadrenia összefüggésének leírása, alacsony dózisú hydrocortison szupplementáció bevezetésének prospektív randomizált vizsgálata.
2. Hypothermiás kezelés során alkalmazott lélegeztetés optimalizálása. A gyakran észlelt, görcshajlamot fokozó hypocapnia okainak feltárása (metabolikus acidosis respiratoricus kompenzációja, túllélegeztetés lehetősége, hypothermia során csökkent metabolikus ráta, CO2 termelés jelentősége). A hypocapnia elkerülésére kontrollált CO2 belélegeztetés kivitelezésének vizsgálata, melynek kedvező hatásáról más betegségekben már irodalmi adatok állanak rendelkezésre.
3. Perinatalisan asphyxiát elszenvedett, hypoxiás ischaemiás encephalopathiás újszülöttek késői neurológiai kimenetelét meghatározó tényezők vizsgálata. Predikciós modell építése korai klinikai paraméterek (vérgáz és laboratóriumi eredmények, szülőszobai események, Apgar pontszám), első élethéten végezett koponya képalkotók, amplitúdó integrált EEG és neurológiai vizsgálati eredmények alapján. A predikciós modellben az egyes összetevők időbeli változásának prognosztikai jelentőségét is vizsgálni kívánjuk.
4. Hypoxiás ischaemiás károsodást szenvedett újszülöttek klinikai adatait, multidiszciplináris vizsgálati eredményeit, valamint fejlődésneurológiai utánkövetési értékelését tartalmazó biobank létrehozása, melynek kiépítésével eredményeink nemzetközi összehasonlítása, és további kutatási projektek indítása válik majd lehetővé.
“Újszülöttkori hypoxiás ischaemiás encephalopathia kezelési stratégiái” című PhD alprogram elindításával legfontosabb célunk, hogy a jövőben születendő asphyxiás újszülöttek neonatalis ellátását, majdani életminőségét javítsuk. Reményeink szerint kutatási eredményeink nemcsak a Magyaroszágon évente születendő 150-200 asphyxiás újszülött kimenetelét befolyásolják majd kedvezően, hanem a nemzetközi gyakorlatra is hatással lehetnek.
Bejelentkezés
