témavezető: Oláh Imre
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az elmúlt másfél évtized során a genetika nemcsak az orvostudományt, de a fejlődésbiológiát is forradalmasította. Ez az átalakulás a fejlődésbiológiában elsősorban a korai-gasztrulációt és az ezt megelőző embrionális időszakot érintette, míg az organogenezisben, a szöveti és funkcionális differenciálódásban való hatása még sok területen várat magára. A nyirokszervek fejlődése viszonylag későn indul, legtöbbször funkcionális érettségük csak a születés körüli időpontra tehető, vagy madár esetén kikelés utáni időben fejeződik be.
A jelenlegi fejlődésbiológiai labor a madár (csirke) immunmorfológiai labor egyenes utódaként működik, és ez a témát is meghatározta, amennyiben az immunmorfológiai irányzat csatlakozva az elmúlt másfél évtized gyors fejlődéséhez fokozatosan átnőtt madár fejlődésbiológiává. A gerinces fejlődésbiológia három modell állata közül (hal, madár, emlős - egér) a labor a madár nyirokszervek telepeinek megjelenésével (thymus, bursa of Fabricius, bélhez asszociált nyirokszervek és lép) és hemopoietikus sejtekkel való kolonizációjával foglalkozik. Vírusinfekciót követően (pl.: infectious bursa disease virus, IBDV) tanulmányozzuk a szervek sejtes és extracelluláris mátrix anyagának átalakulását, majd szöveti regenerációját.
A szervtelepek hemopoietikus sejtekkel való kolonizációja során elsősorban a dendritikus sejtekre fordítunk figyelmet, mert a madár follikuláris dendritikus sejtjét laboratóriumunk identifikálta és közölte le 1978-ban. A madár dendritikus sejtjeinek eredete, differenciálódása és karakterizálása így nemcsak élettani, immunológiai, vakcinációban való alkalmazása szempontjából, de hagyományőrzés végett is kötelez bennünket. Ennek a sejttípusnak a funkcionális vizsgálata alapján két egymásba át nem alakuló megjelenése van, az egyik intralienális - csak lépen belüli, míg a másik bélhez asszociálódott nyirokszervekben (GALT) funkcionál.
A fent vázolt irányzathoz kapcsolódó konkrét kidolgozásra váró témák:
1.) A lép extracelluláris mátrixának átalakulása IBDV infekcióban és azt követő regenerációja.
2.) A GALT dendritikus sejt prekurzorainak meghatározása, morfológiai és immuncitokémiai jellemzése.
3.) A bursa Fabricii hámretikulumának eredete (ento- vagy ectodermális).
4.) Véreredetű, MHC II pozitív sejtek jelen vannak számos nem nyirokszervben (pl.: idegrendszer). Vajon ezek a sejtek és a dendritikus sejtek azonos eredetűek-e? Mi a funkciójuk? Pathológiás folyamatokban való részvételük?
5.) A labor munkatársai írták le az ún. oesophagealis és pylorikus tonsillákat madárban, melyek emlősben ismeretlen szervek. Mi ezen szervek lokális specifikuma - működése, kialakulása, esetleges szerepük a perorális vakcinációban?
6.) Bursa Fabricii hemopoietikus sejtekkel való kolonizációja dendritikus sejtekkel kezdődik. A létrejövő dendro-epitheliális átmeneti szövet képes fogadni B-sejt prekurzorokat. Feltételezzük, hogy thymus esetében is hasonlóan történik a lympho-epitheliális szövet kialakulása, azaz a dendro-epitheliális szövet létrejötte megelőzi a T-sejt prekurzorok betelepedését.
7.) A madarak klasszikus B-sejt felszíni antigénje a Bu-1-nek nevezett molekula. Közlés alatt lévő cikkünkben (megjelenik: 2008. március, Poultry Science) kimutattuk, hogy a Bu-1 antigén mellett még egy hasonló B-sejt marker is létezik madarakban, mely eltérően a Bu-1 molekulától a B-sejtek terminális érését jelentő plasmasejteken is expresszálódik. Ennek az antigénnek a jellemzése, és esetleges funkciójának meghatározása hozzájárulhat a madarak vakcinációjának hatékonyságához.
Bejelentkezés
