 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
Bevezetés:
A sportolók szívének átlagon felüli megterhelése és az ebből adódó magasabb hirtelen szívhalál rizikó rendszeres kivizsgálásuk bővítését, új szűrőmódszerek kifejlesztését teszi szükségessé. A sportolók megbetegedéseinek és hirtelen szívhalálának megelőzése kiemelt orvosi és kutatói feladat. Az élsport nemcsak átlagon felüli fizikai igénybevételt, hanem komoly pszichés megterhelést is jelent. Ebből adódóan a sport általános pozitív hatásaival szemben az ő esetükben egy bizonyos határon túl már káros következményekkel is számolnunk kell. A versenysportolók háromszor-ötször magasabb hirtelen szívhalál rizikóval rendelkeznek az azonos korú átlagpopulációhoz képest. Ma a kutatások egyik legfontosabb irányvonalát képezi a hirtelen szívhalál hátterében álló kórélettani folyamatok megismerése, új diagnosztikai eszközök, az edzettség vizsgálatára és rizikóstratifikációra alkalmas módszerek kifejlesztése. A szűrés optimalizálásával lehetővé válik a magasabb kockázatú sportolók felismerése és szükség esetén eltiltása a versenysporttól.
A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek illetve hajlamosító kockázati tényezőik kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek jelenléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. A fejlett európai országokhoz hasonlóan hazánkban is kötelező a sportorvosi vizsgálat, 18 év fölött évente egy alkalommal, míg 18 év alatt hat havonta. A rutin szűrési protokoll része a 12- elvezetéses EKG szűrővizsgálat, ugyanakkor csak pozitív anamnézis, panaszok, fizikális eltérés vagy EKG eltérések esetén kerül sor olyan kiegészítő vizsgálatokra, mint például a szívultrahang vizsgálat, Holter EKG vagy a szív MR vizsgálat.
Az élsportolók, szemben a szabadidő sportot űzőkkel, akár napi 8-10 órán át tartó edzést és rendszeres versenyzést folytatnak. Külön csoportot képeznek az utánpótlás és master sportolók csoportjai. A utánpótlás sportolók sportolói karrierjük kezdetén lévő, de edzésórában akár már élsportolóhoz hasonlító fiatal sportolók. A sportolói utánpótlás-nevelés kulcsfontosságú, hiszen a jövő olimpiai, világ-, és Európa-bajnokai a jelenlegi utánpótlás sportolókból fognak kikerülni. A sportolók széleskörű szűrését célszerű már ifjú korban elkezdeni, hiszen így a kimerítő versenysport előtt kiszűrhetők a sportolók egészségét veszélyeztető, akár hirtelen szívhalálhoz vezető kórképek és felismerhetők a magasabb kockázatú sportolók. A versenysportból kieső fiatalokat a sportéletpálya helyett állandó sportolási lehetőségek felé lehet irányítani, ezáltal tehetségüket a társadalom más szegletében tudják kamatoztatni. A sportoló egészségének védelme mellett az utánpótlás-nevelés másik fontos eleme, hogy a fiatal és tehetséges sportolóknak lehetőséget biztosítson arra, hogy eljussanak a versenysportig. Az élsportolók szűrése az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, azonban a fiatal sportoló gyerekek szűrése nem megoldott. Az utánpótlás-nevelés és a sportolói egészségfejlesztés mindannyiunk kiemelt feladata, hiszen a gyermekek a jövő társadalom pillérei.
Az utánpótlás sportolókhoz hasonlóan kiemelt figyelmet kell fordítanunk a master sportolókra is, mert életkorukból adódóan halmozott rizikófaktorokkal rendelkezhetnek. Kardiológiai szűrésük, követésük és szükség esetén kezelésük fontos orvosi feladat. Jól ismert, hogy a cardiovascularis megbetegedések gyakorisága a korral emelkedik valamint a kimerítő fizikai terhelés triggere lehet az akut cardiovascularis eseményeknek. A master sportolók körében előforduló hirtelen szívhalál gyakorisága jóval meghaladja a fiatal sportolókét ugyanakkor a széleskörű szűrésük a mai napig nem megoldott feladat.
A Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán 2008 óta végezzük sportolók kiterjesztett sportkardiológiai szűrését, melynek az alapvizsgálatokon kívül része a szívultrahangvizsgálat és a spiroergometriás vizsgálat is. A kiterjesztett sportkardiológiai vizsgálat elengedhetetlen a panaszmentes élsportolók szűrésében, a panaszos sportolók kivizsgálásában, valamint a cardiovascularis rizikófaktorral rendelkező sportolók utánkövetésében. Emellett a terhelésélettani laboratóriumi vizsgálatokkal a sportoló életét esetlegesen akár még veszélyeztető eltérések kiszűrése mellett felmérhetjük a terhelhetőséget és edzettségi állapotot. A laboratóriumi méréseket terhelésélettani pályamérésekkel kiegészítve a sportolókat a felkészülési fázisokhoz igazítva, saját sportáguknak megfelelő környezetben és terhelési viszonyok mellett vizsgálhatjuk. Az eredmények alapján személyre szabott és célzott edzésprogram állítható össze, mely hozzájárulhat a sportteljesítmény javításához. A sportteljesítmény fokozása napjainkban központi kérdés, amelynek a sport specifikus és személyre szabott edzésterv egy lehetséges, legális módja. A genetikai adottságok ismerete és maximális kihasználása jó alapot biztosít, hogy a sportoló versenyhelyzetben képes legyen robbanékonyságra, koncentrációra és jó döntéshozatalra. Mindehhez nélkülözhetetlen a vizsgálói team, a sportolók, a csapatorvos és az edző közötti jó kommunikáció és szoros együttműködés.
A sportolók szűrésének és orvosi ellátásának fontosságát is tükrözi, hogy 2019 májusában a Semmelweis Egyetem szenátusa megszavazta a Sportorvosi Tanszék megalapítását. A tanszék létrehozásával az egyetem hallgatói is megismerkedhetnek a téma aktualitásával, melynek hatására fellendülhet a sportolókkal kapcsolatos kutatómunka.
Célkitűzések:
1. Sportkardiológiai szűrés
A. Terhelésélettani laboratóriumi felmérés
A kutatás célja a SE Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán korábban megkezdett és jelenleg is folyó kiterjesztett sportkardiológiai szűrés (részletes anamnézis, fizikális vizsgálat, kiterjesztett laboratóriumi vizsgálat, EKG, testösszetétel mérés, szívultrahang vizsgálat, terheléses EKG vizsgálat, spiroergometriás vizsgálat) folytatása, kiterjesztése az utánpótlás korosztályra egyre több válogatott sportoló bevonásával. Fő célunk az esetlegesen felderíthető patológiás eltérések kiszűrése mellett a sportágspecifikus adaptáció tanulmányozása.
• Tanulmányozzuk a terheléssel összefüggő fiziológiás és a patológiás sportolói EKG eltéréseket.
• Kiterjesztett laboratóriumi vizsgálat során célunk tanulmányozni a sportolók vérvételi eredményeit: vérkép, májfunkció, vesefunkció, ionok, koleszterin, kreatin-kináz (CK, CKMB), különös tekintettel a sportteljesítményt befolyásoló paraméterekre: vaspanel (szérum vas, ferritin, transzferrin, szolubilis transzferrin receptor, teljes vaskötő kapacitás), D-vitamin.
• Testösszetétel méréssel meghatározzuk és nyomon követjük a sportolók izom-zsír arányának (SMM: vázizom tömeg, PBF: testzsír százalék, testzsír tömeg) alakulását.
• Célunk a szűrés keretén belül végzett spiroergometriás vizsgálatok komplex értékelése. Az esetlegesen patológiás eltérések kiszűrése mellett kiemelt figyelmet fordítunk a sportolók terhelhetőségére (terhelési idő, teljesítmény – Watt, Borg skála, PWC 170 – 170/min pulzushoz tartozó teljesítmény), a terhelés hatására kialakuló szívfrekvencia (maximális pulzus, pulzus megnyugvás), és vérnyomás válaszára, spiroergometriás keringési (relatív és abszolút oxigénfelvétel, oxigén pulzus) légzésfunkciós (ventilláció, légzésvolumen) és metabolikus paramétereinek (légzési hányados, anaerob küszöb) jellegzetességeire. Tejsav meghatározással monitorozni kívánjuk a sportolók anyagcsere állapotát, vizsgáljuk az aerob-anaerob átmenetet.
• Tervezzük a sportolók terhelés hatására kialakuló válaszreakciójának összehasonlítását korcsoportok, sportágak, valamint a nemek szerinti alcsoport analízis elvégzését.
• Tanulmányozzuk a spiroergometriás vizsgálat keringési, légzésfunkciós és metabolikus paramétereinek összefüggését a szívultrahang vizsgálat (bal és jobb kamrai, pitvari üregátmérők, falvastagság. ejekciós frakció, speckle tracking paraméterek) eredményeivel felkészülési fázisok szerint.
• A sportkardiológiai szűrés során felderített patológiás eltérések összesítésén keresztül a sportolók cardiovascularis rizikójának felmérése. A patológiás eltérésekkel rendelkező sportolók további kivizsgálása és utánkövetése.
B. Terhelésélettani normálértékek
A SE Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika és a Mayo Klinika (USA) tudományos együttműködésének keretében, a korábban megkezdett és jelenleg is folyó ifjúsági sportolók szűréséből származó saját adatainkat a Mayo Klinika közel 1000 fős - nemcsak sportolókat tartalmazó - adatbázisával tervezzük összevetni és kiegészíteni. Célunk egy egységes közös adatbázis létrehozása; terhelésélettani paraméterek normálértékének meghatározása fiatalkorú sportolók és nem-sportolók csoportjaira.
• Tervezzük a terhelésélettani paraméterek utánpótlás korú sportolók és nem sportolók közötti összehasonlítását, nemek és korcsoportok szerinti alcsoportanalízisek elvégzését.
• A két klinika közös eredményei alapján kívánjuk az ifjúsági sportolókra és a fiatal nem-sportolókra vonatkoztatott terhelésélettani referencia paramétereket (maximális pulzus, pulzus megnyugvás, relatív és abszolút oxigénfelvétel, légzési hányados, oxigén pulzus, ventilláció, légzésvolumen) meghatározni.
• Vizsgálatunkat szeretnénk kiterjeszteni bizonyos patológiás állapotokra, mint például strukturális szívbetegségek és billentyű betegségek; normálértékeink hozzájárulhatnak ezen kórképek differenciáldiagnosztikájához.
C. Terhelésélettani pályamérés
Célunk továbbá, hogy a terhelésélettani laboratóriumi felméréseket sportág specifikus pályamérésekkel egészítsük ki. Célunk könnyen kivitelezhető, reprodukálható, sportágspecifikus pályamérési protokollok kidolgozása és a mérések ismétlése, felhasználása a sportolók felkészülési hatékonyságának utánkövetésében. Fő célunk a sportolók terhelhetőségének pontos meghatározása és a versenyfelkészülés segítése.
• A sportolók terhelhetőségének (idő, táv, laktát, szívfrekvencia) pontos meghatározása és a versenyfelkészülés segítése.
• A specifikus pályamérési módszer széleskörű alkalmazása, továbbfejlesztése és kiterjesztése több sportágra és korosztályra.
• A vizsgálatok összegzését és komplex értékelését követően az edzőkkel egyeztetve tervezzük speciális edzésprogram javaslását, majd ismételt mikro-és makrociklusokhoz igazított mérésekkel a teljesítmény nyomon követését.
2. Sportadaptáció vizsgálata: remodelling – reverz remodelling
Hipotézisünk szerint a szív sportadaptációs változásai részben reverzibilisek, 3 hónap dekondícionálás után a fiziológiás elváltozások visszaalakulnak, majd a sport újrakezdését követően a szív újra adaptálódik a fizikai terheléshez.
• A sportolói EKG eltérések vizsgálata dekondícionálást követően: fiziológiás és patológiás EKG eltérések dinamikájának változása, bal kamra hypertrophia EKG jeleinek változása, autonóm adaptációs jegyek vizsgálata
• A szívultrahang (bal és jobb kamrai, pitvari üregátmérők, falvastagság. ejekciós frakció, speckle tracking paraméterek) és szív MR (bal kamrai izomtömeg, bal kamrai izomtömeg index) paraméterek alakulása dekondícionálás hatására
• Az immobilizációból adódó vázizomrendszert érintő változások (végtag körfogat, testzsírszázalék, izomtömeg) vizsgálata
• A reverz remodelling jelenség időbeli kinetikájának meghatározása: korai és késői jelek vizsgálata
Jelentkezési határidő: 2019-12-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
