A szívműtét rövid és hosszútávú mortalitását és morbiditását befolyásoló faktorok (metabolikus, procedurális, pszichoszociális) meghatározása, szkórok kidolgozása felnőtt
témavezető: Székely Andrea
helyszín (magyar oldal): Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet helyszín rövidítés: GGYKK
A kutatási téma leírása:
1. Pszichoszociális faktorok szerepe a szívműtétek kimenetelében
Epidemiológiai vizsgálatok szoros kapcsolatot találtak a pszichoszociális faktorok és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulása között. Szívinfarktust követően már a közepes fokú depresszió és a szorongás is független prediktív tényező a nagy kardiovaszkuláris szövődmények (ismételt miokardiális infarktus, stroke, keringési elégtelenség, perkután koronária intervenció és szívhalál) rövid és hosszú távú előfordulásának. Az utóbbi évtizedben a szívműtétek mortalitása csökkent, a műtét sikerességét egyre gyakrabban a műtétet követő életminőséggel jellemezzük. Ez azonban nem azonos a műtét sebészi eredményességével, számos személyiségbeni és pszichés tényező játszik szerepet a beteg által megélt életminőség megítélésében.
A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Osztályán 2000 óta két alkalommal végeztünk prospektív vizsgálatokat. Az osztályra felvett tervezett szívműtétre váró betegeket kértünk meg a hosszú távú utánkövetéses vizsgálatban való részvételre. Az első (2000. július – 2001. június között; 180 beteg) tanulmány résztvevőinek 8 éves utánkövetése folyik. A klinikai változók (demográfiai jellemzők, társbetegségek, műtét jellemzői, perioperatív lefolyás) mellett a következő pszichoszociális tényezőket vizsgáljuk speciális kérdőívek segítségével: depresszió, szorongás, a betegség teherként való megélése, szociális támogatottság ill. gátoltság, iskolázottság, ellenségesség, cinizmus, együttélés ill. izoláció. A betegek depressziós és szorongásos pontszámait évente követjük postán kiküldött kérdőívek segítségével. A kimenetel szempontjából a halálozást, a nagy kardiovaszkuláris események előfordulását és az ismételt kórházi kezelést tekintjük vizsgálandó tényezőnek. A pszichoszociális vizsgálatok értékelésében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete, a statisztikai analízisben pedig Vargha Péter nyújt értékes segítséget. Munkánkat eddig 8 nemzetközi konferencián előadott absztrakt, egy impakt faktorral rendelkező külföldi közlemény és 2 magyar cikk jegyzi.
A második prospektív vizsgálatot 2006 novembere és 2007 novembere között, 372 beteg bevonásával végeztük. A vizsgált tényezők megegyeznek a 2000-ben gyűjtött kérdőívekben szereplőekkel, de kiegészülnek a poszttraumás stressz vizsgálatával. A második tanulmányt két dolog indokolta: megváltozott a műtéti technika, azaz a koronária műtétek 80 % -a extrakorporális keringés nélkül történik, ill. a múlt évben zajlott a „Hungarostudy” epidemiológiai vizsgálat az általunk is alkalmazott kérdőívek kitöltésével. Így mód nyílik a szívműtött betegek pszichoszociális állapotának összehasonlítására a magyarországi átlagpopulációval.
A két tanulmány mellett a Multicenter Study of Perioperative Ischemia (McSPI) ösztöndíjával lehetőség nyílik egy multicentrikus tanulmány keretében 5050 szívműtéten átesett beteg pszichoszociális és klinikai tényezőinek elemzésére.
2. Nem-kardiális faktorok szerepe a gyermekkori szívműtétek perioperatív kimenetelében
A gyermek-szívsebészetben többféle értékelő pontrendszer létezik rizikóbecslésre, ezek végpontjai azonban a perioperatív mortalitás, így az extubálás idejének vagy az intenzív osztályon tartózkodás időtartamának becslésére nem alkalmasak. Első, 2006-ban közölt cikkünkben a középhosszú és hosszú távú gépi lélegeztetést vizsgáltuk, és eredményeink arra utaltak, hogy az ezeket befolyásoló független tényezők különböznek a mortalitási becslési indexekben szereplő faktoroktól.
Vizsgálatunkat 2007-ig a 2002 január és 2003 december között osztályunkon szívműtéten átesett betegcsoporton prospektívan és konszekutívan gyűjtött adatokon végeztük. Az adatbázis közel 130 változót tartalmaz, melyben a demográfiai adatok, műtét típus, karakterisztika és társbeteségek mellett az első huszonnégy óra folyadékbevitelének, transzfúziójának, vérvesztésének és vizeletének mennyiségei, az első 72 óra laborértékei (kreatinin, urea nitrogén, CKMB, vércukor, base excess, paO2) és a szív inotróp támogatásának igénye, valamint a posztoperatív szövődmények szerepelnek. Az adatbázisból eddig az aprotinin és vese diszfunkció összefüggését (megjelent közlemény), a transzfúzió szükségességét meghatározó faktorok és a transzfúzió mennyiségének és milyenségének szerepét a szövődmények alakulásában (a közlemény bírálat alatt) valamint a vércukorértékek és a szövődmények összefüggését (közlésre beküldve) dolgoztuk fel. A statisztikai analízisben Vargha Péter segítségét vettük és vesszük igénybe.
A továbbiakban szeretnénk a számítógéppel gyűjtött és tárolt, az intenzív osztályról való távozáskor rögzített, 2004 január és 2007 december között osztályunkon műtött betegek adatait hozzáilleszteni az adatbázishoz. Az így elkészült, közel 2000 beteg adatait tartalmazó adatbázisból a hiperglikémia és az inzulinterápia szerepét kívánjuk elemezni a posztoperatív szövődmények előfordulásában. Ezen a nagy adatbázison az akut veseelégtelenség és peritoneális dialízis előfordulását, a jelenlegi veseelégtelenség beosztások (RIFLE, AKIN) alkalmazhatóságát szeretnénk a jövőben vizsgálni.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
