témavezető: Várbíró Szabolcs
helyszín (magyar oldal): II. sz. Nőgyógyászati Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A Magyar Hypertonia Társaság támogatásával az alábbi kutatási program megvalósítását tervezem, eredményes téma akkreditáció esetén PhD hallgatók bevonásával.
Korábbi kutatásaink során az angiotenzin II kísérletes hypertonia nemi hormonhiány / -pótlás összefüggéseit vizsgáltuk perifériás ereken (arteria és vena saphenán). Ezen kutatások az erek biomechanikai és farmakológiai adaptációs változásaira vonatkoztak (1,2).
Eredményeink alapján két további kutatási irányt választottunk.
I. Az angiotenzin hypertonia modellben patkány arteria saphenán az esetleges visszarendeződés lehetőségeit vizsgáljuk a fiziológiás öregedéssel összevetve hímekben, illetve nőstényekben. Vizsgálati csoportjaink a következők: a) 4 hetes angiotenzin II kezelés (150 ng/tskg/min), b) 4 hetes kontroll; c) 4 hét angiotenzin II kezelést követően 4 hét „visszatérési periódus” (amikor az angiotenzint adagoló ozmotikus minipumpákat eltávolítjuk, így a 4 hetes periódus végére a vérnyomás normalizálódik); d) 8 hetes kontroll csoport a c) csoport paralel kontrolljaként. Ez a kísérletes elrendezés egyrészt lehetőséget ad az angiotenzin II 4 hetes hatásának vizsgálatára, másrészt a fiziológiás „öregedés” - 4 hetes életkor változás, valamint a hipertenzív stimulus kiiktatásának hatása is tanulmányozható ugyanabban a modellben a korai éradaptációt jellemző paraméterekre: a vazokonstrikcióra (noradrenalin), a vazodilatációra (acetilkolin), a biomechanikai paraméterekre (elasztikus modulus, disztenzibilitás, tangenciális falfeszültség) illetve az ér morfológiai jellemzőire (falvastagság, érátmérő). (Összehasonlítási alapként: patkány ösztrusz ciklusa 4-5 napos, tehát humán vonatkozásban ez megfelelhet 6 illetve 12 menstruatios ciklus kezelési idejének.)
II. A szív vérellátásáért dominánsan felelős bal kamrai intramurális kis koszorúsereken szeretnénk vizsgálni az angiotenzin hipertónia hatását: egyrészt nőstény patkányokban milyen adaptációs mechanizmusok indukálódnak a normális vérnyomású állapothoz képest angiotenzin II hipertóniában (alacsonyabb dózisú, 100 ng/tskg/min AngII adagolása melletti korai hypertonia modellben), másrészt vannak-e nemi különbségek az angiotenzin II hipertónia megjelenésében az intramurális kis koszorúserek illetve a szív szintjén. Jelen vizsgálatsorozat is a farmakológiai adaptációt (bradikinin relaxáció illetve U46619 – TAX2-agonista – vazokonstrikció), illetve a biomechanikai paraméterek (tangenciális falfeszültség, elaszticitás és disztenzibilitás) változásait írja majd le. Korábbi koszorúsér vizsgálataink normális vérnyomású állatokon történtek (3-5), ennek szerves folytatását képezik a hipertóniás vizsgálatok.
A kísérletek in vitro mikroangiometriás mérési rendszerben, Prof. Monos Emil keringésfiziológiai laborjával együttműködésben zajlanak. A rendszer kanülökre helyezett, ki- és bemeneti nyomáskontrollal ellátott, 37 C fokon pH=7,4-en stabilizált oldatban tartott izolált erek szervfürdőben való vizsgálatát teszi lehetővé, számítógépes off line analízisre lehetőséget adó mikroangiometriás érátmérő mérő berendezés segítségével. A rendszer hő és nyomásszabályozás kontrollja folyamatos a kísérletek alatt.
Az eredmények várható haszna:
I. Megismerjük egy perifériás érszakaszon a hypertoniás stimulus (Angiotenzin II) átmeneti (4 hetes) jelenlétének hatását. Ez részben modellezheti a vérnyomáscsökkentő kezelés, vagy a szekunder hypertoniák okának eliminálását követő állapot után visszamaradó lokális károsodás mértékét illetve az esetleges visszarendeződés lépéseit. Homogén etiopatogenetikai háttere miatt a kapott eredmények könnyebben értelmezhetőek.
II. A kevéssé ismert női hypertonia illetve a nemi különbségek szívre és koszorúsereire vonatkozó hypertoniás adaptációs mechanizmusainak nemi különbségeit ismerhetjük meg mélyebben.
Együttműködő partnereim: Dr. Nádasy György egyetemi docens, Prof. Dr. Székács Béla.
A fenti programot részben Prof. Monos Emil laborjának - más téma súlyozású - OTKA támogatása finanszírozza, másrészt a Magyar Hypertonia Társaságtól elnyert 600.000 Ft-os két évre szóló kutatástámogatás.
Budapest, 2009.02.10. Dr. Várbíró Szabolcs PhD, egyetemi tanársegéd
A pályázatban idézett közlemények jegyzéke:
1. Varbiro S, Nadasy GL, Monos E, Vajo Z, Acs N, Miklos Z, Tokes AM, Szekacs B.: Effect of ovariectomy and hormone replacement therapy on small artery biomechanics in angiotensin- induced hypertension in rats. J Hypertens. 2000;18:1587-95. IF 3, 64
2. Varbiro S, Vajo Z, Nadasy GL, Monos E, Acs N, Szekacs B.: Hormone replacement reduces elevated in vivo venous tone in hypertensive ovariectomized rats.
J Soc Gynecol Investig 2001;8:98-103. IF 2,83
3. Mericli M, Nadasy GL, Szekeres M, Varbiro S, Vajo Z, Matrai M, Acs N, Monos E, Szekacs B. Estrogen replacement therapy reverses changes in intramural coronary resistance arteries caused by female sex hormone depletion. Cardiovasc Res. 2004 Feb 1;61(2):317-24. IF: 4,575
4. Varbiro S, Matrai M, Szekeres M, Nadasy GL, Szaky E, Mericli M, Banhidy F, Monos E, Szekacs B. Intramural coronary artery constrictor reactivity to thromboxane is higher in male than in female rats. Gynecological Endocrinology, January 2006; 22(1): 44–47. IF: 0,852.
5. Matrai M, Mericli M, Nadasy GL, Szekeres M, Varbiro S, Banhidy F, Acs N, Monos E, Szekacs B. Gender differences in biomechanical properties of intramural coronary resistance arteries of rats, an in vitro microarteriographic study. J Biomech. 2006 May 26. IF: 2,364.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
