Thesis supervisor: András Csókay
Location of studies (in Hungarian): Miskolci Megyei Kórház Abbreviation of location of studies: MMK
Description of the research topic:
Célkitűzések:
A különböző szervekben fellépő noxa (trauma) következtében (mely lehet külső és belső
eredetű akár iatrogén intraoperatív) létrejövő elsődleges károsodás, az illető szövet vagy szerv részleges, azonnali, definitív jellegű károsodását okozza. (pl. elhalt szívizom, vagy agyrész). A diagnosztikus és terápiás erőfeszítések a részben károsodott, de még menthető szövetrészek és az épen maradt szövetek védelmét ill. erősítését szolgálják.
Minden szervünk elsődleges károsodás után fellép a másodlagos károsodás veszélye, melynek oka gyakran maga az elsődleges károsodás ill. az arra adott élettani reakció. Erre az egyik legjobb példa a különböző szervekben kialakuló un. kompartment syndroma, mely az elsődleges külső vagy belső noxa utáni reaktív hypoxia következtében fellépő duzzadás miatt jön létre. Azokban a szervekben amelyeket kevésbé táguló kötőszövetes tok (fascia rekesz) vagy csont (koponya, gerinc) határol, a megemelkedett szövetközti nyomás a közvetlen mechanikai szövetkárosító hatásán kívül legalább olyan mértékben károsítja mechanikailag ellátó artériás és vénás keringési rendszert.
Ezek a reverzibilis típusú másodlagos károsodások relatíve rövid idő alatt véglegessé válnak, az elsődleges definitív károsodást kiterjedését növelik meg, ráterjednek először csak a részben károsodott szövetekre majd az ép, priméren még nem károsodott szövetekre. Circulus vitiosussá változva az illető szervrendszer teljes elhalását okozhatják. Fontos tulajdonságuk, hogy az időben való lefolyásuk sokszor a noxa utáni akut szakban döntően lezajlik. Éppen ezért csak fokozott observatio mellett lehet észlelni és közbelépni. A klinika és kísérleti orvosi kutatásokban talán nem kapnak kellő szerepet ezek a kórképek, pedig sokszor egy-egy egyszerű, ötletes gyógyszeres vagy műtéti beavatkozással meg lehet szakítani a kialakuló „ördögi kört”. Gyakran nehézségekbe ütközik az eljárás bizonyítása, mivel a sikeres beavatkozás után gondot okozhat visszatérni a régihez, így nehéz a kettős vakpróbát alkalmazni - különösen súlyos, az egész szervet, életet fenyegető állapotokban. Ilyenkor segíthetnek az állatkísérletek. A modellkészítés azonban rendkívül nehéz feladat. A mai „bizonyítékokon alapuló tudomány” melynek a legelfogadottabb módszere a prospektív randomizált vizsgálat is nehezíti ezeknek a kutatásoknak az elfogadását. Ez egyik oka lehet annak, hogy a kutatási témák száma vagy a kutatási kedv ezen a fontos területen viszonylag csökkent az alapkutatásokhoz képest.
Az elhalt szövetek rezekciója vagy a transzplantáció feltétlen jó lehetőséget nyújt, de nem pótolhatja a súlyosan, de nem irreverzibilisen károsodott vagy ép szövetek másodlagos károsodásának megelőzését, különösen az akut szakban. Jó példák a probléma fontosságára az agysérülések, ahol a betegek felét nem a primer sérülés, hanem a másodlagosan kifejlődő duzzadás miatti keringési károsodás következtében veszítjük el. De említhetnénk a másodlagosan kifejlődő szívtamponádot is vagy más burokkal rendelkező szerv külső vagy belső eredetű sérülését. Ugyanilyen trauma az egy lapoccal való intraoperatív eltartása miatti postoperatív vénás vagy artériás keringési zavar.
A kutatási téma a másodlagos keringési károsodások köré épülne fel különös tekintettel a klinikumra és akut „szövet és szervmentő” terápiás beavatkozásokra.
Tématerv:
1. Kompartment syndroma során alkalmazott eljárások a másodlagos károsodások elkerülésére.
A téma kidolgozása során a jelölt általánosságban vizsgálná a kompartment syndroma során fellépő másodlagos vascularis és mechanikai károsodásokat. Különös tekintettel taglalná az eddigi bőr és fascia rekeszek befogadóképességét növelő sebészi és nem sebészi próbálkozásokat. Mindezt elemezné végtagokon és egyéb szervekben, egyben új megfontolásokat, technikákat dolgozna ki és ezek eredményeit vizsgálná a különböző eljárások erő/megnyúlás diagrammjának összehasonlító elemzése a térhatároló szövetek (bőr, fascia) rugalmassági modulusainak figyelembevételével, és az új eljárásokkal való összehasonlítás révén, valamint a bőr keringési állapotának (microcirkuláció) vizsgálatával a feszülés függvényében, betegen vagy állatkísérletben.
2. A másodlagos károsodások szerepe harántlézióhoz vezető gerincvelői kórfolyamatok esetén.
A téma kidolgozása során a jelölt vizsgálná a gerincvelői noxa esetén fellépő másodlagos vascularis és mechanikai károsodásokat, melyeket gyakran az un. spinális shock okozta keringési és neurológiai kép elfed. Áttekintést adna a téma kidolgozója az eddigi terápiás lehetőségekről (sebészi, nem sebészi) és egyben új megfontolásokkal egészítené ki az eddigieket. Az új terápiás megfontolásokat állatkísérletekben vizsgálná, melynek során valamilyen megoldást dolgozna ki az intradurális nyomásmérés kivitelezésére ill. ennek függvényében való kezelési elvekre. Jelenleg az intradurális nyomásmérés a sérült gerincvelőszakaszon megoldatlan, így monitorozás hiányában az intradurális nyomásnövekedés okozta másodlagos vascularis és mechanikai károsodás elkerülhetetlen. Az állatkísérlethez megfelelő gerincvelő vastagságot elérő állat (kutya vagy malac) jöhetne szóba.
Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2019-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
