témavezető: Dézsi László
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Hemodialízis kezelés alatt jelentkező akut, és késői reakciók patomechanizmusának vizsgálata, klinikai relevanciája
A hemodialízis technika fejlődésének kezdetén az akut dialízis reakciók gyakoriak voltak. Az ekkor használt bio-inkompatibilis cellulóz membránok aktiválták a komplement rendszert, és a sterilizálásra használt etilén-oxid is gyakori IgE mediálta allergiás reakciókat váltott ki. A dialízis membránok sterilizálására ma már nem használnak etilén-oxidot, így az ilyen eredetű reakciókat nem látjuk. A dialízis membránnal összefüggő szövődmények ugyanakkor, a biokompatibilis polysulfon/polyethersulfon dializátorok használata ellenére is, előfordulnak. Bár gyakoriságuk a milliószámra végzett használathoz viszonyítva elhanyagolhatók, az utóbbi időben számuk megszaporodott. Extrakorporális kezelések, különösen hemodialízis során a végstádiumú veseelégtelen beteg vére mesterséges anyagokkal érintkezik. Az esetleges dialízis reakciók a veseelégtelen beteg életben tartó kezelését veszélyeztetik, ezért a patomechanizmus vizsgálata alapvető fontosságú. Feltárása segíthet az ilyen reakciók kivédésében.
A dialízis során kialakult akut és életveszélyes membrán-reakció oka ismeretlen. Az eddig közölt klinikai esetekben mindig a polysulfone családba tartozó (polysulfone/polyethersulfone - PSu/PESu) membránok alkalmazása során jelentkezett akut dialízis reakció. A kialakuló reakció a dialízis indítását követő 30 percen belül jelentkezik. A leggyakoribb klinikai tünetek nehézlégzés (69%), hipotónia (66%), hypoxia (bronchospazmus (25%), mellkasi fájdalom (22%), bőrviszketés (22%), hasi tünetek (22%). A membrán egyedi kémiai felépítésének jelentőségét mutatja, hogy az újabb polysulfone alapú, de modifikált, biokompatibilis PSu/PESu dializátorok esetén kialakult reakciókat mutató betegeknél a hasonló polysulfone alapú, de más szerkezetű membránokkal való próbálkozás veszélyes lehet, míg olyan membránokra való áttérés, melyekben a polysulfonet helyettesítik (polymethylmethacrylat, polyacrylonitril), teljes mértékben kivédi a reakciókat. Bár a membrán mediálta események hasonlítanak a komplement aktivációhoz kapcsolt pszeudoallergiás (CARPA) reakció során megfigyeltekhez, ez még nem bizonyított, ami a további kutatások kiindulópontját képezheti. A dialízis kezelés alatt alkalmazott Heparin, intravénásan beadott vaskészítmény, valamint eritropoietin is kiválthat allergiás reakciókat. Mindezek alapján ezek a reakciók egyéb összefüggéseket mutathatnak más klinikai paraméterekkel, mint a betegek demográfiai, laboratóriumi adatai, gyógyszerelési és dialízis kezelési jellegzetességei. Ezen összefüggések feltérképezése elősegítheti a nagy rizikójú betegek felismerését és a membrán reakciók mechanizmusának jobb megértését.
Állatkísérletes vizsgálatban malac hemodialízis kezeléseket végeztünk és továbbiakat tervezünk végezni. Jelen projekt keretében az állatkísérletes vizsgálat során kapott eredmények további feldolgozását tervezzük. A kísérleteinkben vett vérminták elemzése folyamatban van. A kapott eredmények alapján humán méréseket is tervezünk elvégezni. Ehhez művese kezelésben részesülő betegek adataihoz és mintáihoz való hozzáférés biztosított.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2019-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
