témavezető: Lázár Zsófia
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Háttér
A felnőttkori krónikus légúti gyulladásos betegségek közül társadalmi jelentősége miatt kiemelkedik az asthmabronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronicobstructivepulmonarydiesease, COPD), amely összességében a magyarországi felnőtt lakosság 10-15%-át érinti. Nem ismerünk olyan biomarkert ill. ezek profilját, amely a diagnózis felállításakor előre jelezné a betegség klinikai lefolyását, a terápiás válaszkészséget vagy a morbiditás jövőbeni súlyosságát. Ezekre a kérdésekre a krónikus légúti gyulladásos betegségek pathomechanizmusának jobb megismerése révén adhatunk választ.
A COPD 2020-ban a 3. vezető halálok lesz világszerte, jelenleg közel kétszázezer beteget kezelnek a hazai tüdőgyógyászati hálózatban, de a betegek számát félmillióra becsülik. A betegség progrediálólégúti obstrukcióval jár, amely jelentős életminőség romláshoz és súlyos esetben légzési elégtelenséghez vezet. COPD-bena légúti gyulladás fő kiváltó oka a dohányfüst belégzése. A betegség azonban nemcsak a tüdőt érinti, szisztémás gyulladásos folyamatok révén számos komorbiditást súlyosbít.Ajelenlegi kezelési stratégia célja a tünetek csökkentéseés a betegség exacerbációinak megelőzése.Ma még nem létezik specifikus gyulladáscsökkentő kezelés, amely mind a légúti, mind a szisztémás gyulladást mérsékelné, az exacerbáció esetén alkalmazott szisztémás szteroidkezelésnek pedig súlyos mellékhatásai vannak.A betegség progressziójának mértéke és üteme változó, különböző klinikai fenotípusok azonosíthatók, amelyeknél a jövőbeni személyre szabott kezeléssel növelhető lenne a terápiás siker. Magyarországon COPD-s betegek körében eddig nem végeztek részletes klinikai állapotfelmérést, nem áll rendelkezésre jól karakterizált klinikai kohorsz.
Az asthmabronchialét az időben változó panaszok, a reverzibilis légúti obstrukció és a bronchialishiperreaktivitás jellemzi. Jelenleg több, mint kétszázezer beteget tartanak hazánkban nyilván, akik a betegség kórlefolyását és súlyosságát tekintve jelentős heterogenitást mutatnak. A betegek 5-10%-a tartozik a nehezen kezelhető súlyos asthmás csoportba, ahol a kezelés költsége jelentős, és egyes esetekben a rendelkezésre álló kezeléssel nem kontrollálható, akár progresszív funkcióvesztéssel is járó súlyos kórforma alakulhat ki; így is kiemelve a súlyos asthmapathomechanizmusának sajátosságát, a forma önálló klinikai fenotípusát. A közeljövőben új,költséges terápiás lehetőségek lesznek elérhetők (anti-IL-5, anti-IL-13) a magyar betegek számára is, de az jelenleg nem ismert, hogy mely betegek fognak ezekből a kezelési módokból a legtöbbet profitálni. A súlyos asthma kialakulásának és lefolyásának jobb megismerése, a légúti gyulladásos mechanizmusok feltárása segíthet olyan biomarkerek identifikálásában, amelyek prediktív szereppel bírhatnak az asthma kórlefolyását és a terápiás válaszkészségét illetően.
A téma célkitűzései
1. COPD kórlefolyásának jobb megismerése, klinikai fenotípusok azonosítása
• COPD-s kohorsz létrehozása, amelyben multimodális (klinikai paraméterek, funkcionális jellemzők, légúti és szisztémás gyulladás) fenotipizálást végzünk, és ezek alapján klinikai altípusokot állítunk fel.
• A betegek klinikai követése az exacerbációk alatt és stabil állapotban azzal a céllal, hogy a multimodálisfenotipizálás alapján azonosítsuk az exacerbációra hajlamosító faktorokat és az exacerbáció esélyét összehasonlítsuk az egyes fenotípusok között.
2. A súlyos asthmás betegek klinikai jellemzőinek leírása
• Klinikai kohorsz létrehozása asthmabronchialeban szenvedő betegek bevonásával, külön hangsúlyt helyezve a súlyos asthmás beteget azonosítására és toborzására
• A különböző súlyosságú asthmabronchiales betegek klinikai és patofizológiai jellemezőinek leírása, ezek összehasonlítása a súlyossági csoportok között
• A súlyos asthmás betegeken belül a klinikai és patofiziológiai jellemzők alapján fenotípusok azonosítása
Módszerek
A betegek bevonása, a téma megvalósulása a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikán történik.
1. Klinikai jellemzők leírása
• Betegség specifikus kérdőívek kitöltése és klinikai kórelőzmény felvétele
• Komorbiditások vizsgálata (osteoporosis, pulmonalishypertonia, ischaemiás szívbetegség, diabetes)
• Légzésfunkciós, egyéb funkcionális(pl. 6 perces séta) vizsgálatok elvégzése
2. Légúti gyulladás mérése (kilégzett nitrogén-monoxid, kilégzett szén-monoxid, köpet sejtszám és felülúszó citokin-koncentráció mérése, köpet bakteriológiai tenyésztéses vizsgálata)
3. Szisztémás gyulladás mérése (fehérvérsejtszám, CRP, keringő citokin-koncentráció meghatározása ELISA módszerrel)
4. A kohorszokba bevont betegek meghatározott protokoll szerint kontroll vizsgálatokon vesznek részt az egyes klinikai fenotípusok jobb jellemzése és klinikai lefolyás követése céljából
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-05-20
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
