témavezető: Hegedűs Balázs
helyszín (magyar oldal): SE II. sz. Patológiai Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A mellkas rosszindulatú daganatai a legrosszabb prognózisú tumorok közé tartoznak világszerte. Klinikai szempontból rendkívüli jelentősége van a korai diagnózisnak a minél pontosabb prognózisnak és a lehetséges terápiák sikerességének előrejelzésére. A daganatos betegek terápiája során egyre nagyobb teret nyernek a célzott molekuláris kezelések. Ezek egy része az onkogén mutációk által elindított jelátviteli folyamatok gátlását célozza, mint például az epithelialis növekedési faktor receptorának (EGFR) a monoklonális ellenanyaggal (cetuximab) vagy a tirozin-kináz aktivitást csökkentő kismolekulákkal (gefinitib) történő gátlása. Mivel a szolid tumorok progressziójának kulcsfontosságú lépése a daganatok vérellátásának kialakítása, így az érképződést elősegítő molekuláris mechanizmusok gátlása egy másik lehetséges célzott terápiás eljárás. A klinikai gyakorlatban legelterjedtebb gátlószer egy rekombináns monoklonális ellenanyag (bevacizumab), amely a szabad vaszkuláris endoteliális növekedési faktort (VEGF) megkötve megakadályozza azok receptorhoz kötődését és így a receptor aktivációját.
Jelen kutatási programban a tüdőrák és mesothelioma kialakulásában és progressziójában résztvevő onkogén és angiogén receptorok és azok ligandjainak kifejeződét, aktivációját, a jelátviteli hálózat működését és eme paramétereknek a kliniko-patológiai adatokkal való összefüggését vizsgáljuk. Ezek között szerepel számos tirozin-kináz receptor, mint például a c-KIT, az FGF vagy PDGF receptorai, de számos G-fehérje kapcsolt receptor is, mint például az apelin és annak receptora (APJ). A jelátvitel aktivációjának biológiai hatását (sejtosztódás, apoptózis, sejtmozgás) humán tumorsejtek, illetve (limf)endotél sejtek in vitro tenyészeteiben is igazolni fogjuk. Amennyiben a szövettani mintákban a jelátvitel működése fokozódik és korrelációt mutat a betegség lefolyásával, a betegek perifériás vérében ellenőrizni fogjuk a megfelelő cytokin jelenlétét, mivel ezek potenciális non-invazív biomarkerek.
Összességében a kutatási program célja, hogy olyan biomarkereket azonosítsunk, amelyek segítségével meghatározzuk mely tüdőrákban vagy mesotheliomában szenvedő betegek igényelnek agresszív, adott esetben multimodális terápiát, és milyen mértékben érzékenyek vagy éppen rezisztensek egy adott kezeléssel szemben.
Bejelentkezés
