témavezető: Rózsa Szabolcs
helyszín (magyar oldal): BME Depatment of Geodesy and Surveying helyszín rövidítés: BMEAF
A kutatási téma leírása:
A közelmúltban a nemzeti geodéziai infrastruktúrákban széles körben elterjedtek a permanens GNSS állomások (Global Navigation Satellite Systems – globális műholdas navigációs rendszerek), és az azokból felépített országos, kontinentális és világhálózatok.
Bár ezeket a hálózatokat eredetileg a földi vonatkoztatási rendszer és azok kontinentális megfelelőinek a fenntartására hozták létre, emellett fontos szerepet játszanak a globális geodéziai megfigyelőrendszerben is, amelynek egyik célkitűzése az atmoszféra állapotának megfigyelése és nyomon követése. A GNSS észleléseket sikeresen alkalmazzák a felső légkör szabad elektronokkal töltött részére, az ionoszférára, illetve az elektromosan semleges troposzféra vizsgálatára. A troposzféra vizsgálatával kimutatható a légkörben található teljes vízpára mennyisége, ami értékes információt tartalmaz a meteorológiai előrejelzések számára.
A jelen doktori kutatásban kidolgozandó feladatok két fő részre oszthatók. A jelölt feladata egyrészről, hogy permanens GNSS hálózatok adatait felhasználva a műhold-vevő irányban meghatározott vízpára okozta (ún. nedves) késleltetések alapján tomografikus algoritmus fejlesztésével (algebrai rekonstrukciós technikák – ART, MART, stb.) négydimenziós (tér + idő) vízpáramodelleket határozzon meg. Az algoritmusokat numerikus időjárási modellek segítségével levezetett szimulált adatokon teszteli, majd a magyar, illetve az egyiptomi permanensállomás-hálózat adatait felhasználva megvizsgálja, hogy miképpen használható fel az így kialakított eljárás időjárási frontok áthaladásának a nyomon követésére. Az így kifejlesztett négydimenziós vízpáramodellek hiánypótlóak lehetnek a meteorológiai észlelések szempontjából, hiszen jelenleg ilyen modelleket csak kifejezetten drága vízgőz-radiométerekből felépített hálózatokkal lehetne előállítani, amelyből jelenleg hazánkban is csak egyetlen üzemel Szegeden az OMSZ obszervatóriumában.
A feladat második része az éghajlatváltozás hatásának a kimutatása a GNSS mérésekből becsült kihullható csapadékmennyiségek segítségével. Annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás hatásai is kimutathatóak legyenek, kellően hosszú GNSS idősoroknak kell rendelkezésünkre állnia, emellett nagy hangsúlyt kell fektetni az adatok konzisztens módon történő feldolgozására is. A jelölt a doktori téma kidolgozása során automatikus GNSS feldolgozórendszert alakít ki a Bernese feldolgozószoftver automatikus funkciói segítségével. Ezt követően a magyar, illetve az egyiptomi GNSS hálózatokat felhasználva, elvégzi a rendelkezésre álló magyar és egyiptomi adatok feldolgozását legalább az elmúlt 10 éves időszakra. Az egyes állomásokon becsült integrált vízgőztartalom értékekei idősorainak elemzése alapján megvizsgálja, hogy az éghajlatváltozás milyen hatást fejt ki a kontinentális és a száraz szuptrópusi éghajlaton fekvő magyar, illetve egyiptomi természetes laboratóriumban a légkörben található vízpára mennyiségére vonatkozóan.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2019-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
