témavezető: Sepp Róbert
helyszín (magyar oldal): , SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ helyszín rövidítés: ÁOK
A kutatási téma leírása:
Háttér: Az ioncsatorna betegségek a szív ioncsatornáit kódoló géneket érintő mutációk által okozott aritmogén kórképek. Az ioncsatorna betegségek leginkább ismert formái közé a hosszú QT szindróma (long QT syndrome, LQTS), a Brugada szindróma (Brugada syndrome, BrS) és a katekolaminerg polymorph kamrai tachycardia (catecholaminergic polymorphic ventricular tachycardia, CPVT) tartoznak. Fentiek közül leggyakoribb a hosszú QT szindróma, mely a testfelszíni elektrokardiogram (EKG) szívfrekvenciára korrigált QT időtartamának (QTc) megnyúlásával jellemzett aritmogén kórkép, mely típusosan halmozottan ismétlődő eszméletvesztéses rohamok (syncope) képében jelentkezik. A betegséget dominálóan ioncsatornákat kódoló gének mutációi okozzák. Az elsőként azonosított és leggyakoribb LQTS-t okozó kálium (KCNQ1, KCNH2) és nátrium csatorna (SCN5A) gének azonosítását követően legalább 13 egyéb ioncsatorna gént azonosítottak a betegség hátterében. Utóbbiak celluláris szinten a szívizomsejtek következményesen megnyúlt repolarizációjához vezetnek, melyek ritmuszavarokra, specifikusan ’torsade de pointes’ típusú polimorf kamrai tachycardiára (TdP VT) hajlamosít, mely hirtelen szívhalált okozhat.
A Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központjában régóta folynak örökletes ioncsatorna betegségekkel és cardiomyopathiákkal kapcsolatos vizsgálatok. A Klinikán működő munkacsoport 1972-ben írta le az első hosszú QT szindrómás esetet Magyarországon és ioncsatorna betegségekkel kapcsolatos molekuláris genetikai vizsgálatok is itt indultak el először. Fenti munkák során sikerrel azonosítottuk az első hosszú QT szindrómát okozó génmutációkat magyar LQTS (KCNQ1, KCNH2, KCNE1 gének) ill. Andersen-Tawil szindrómában szenvedő betegekben (KCNJ2 gén). Ezzel párhuzamosan egy biobankot alapítása történt meg, ahova évek óta gyűjtjük ioncsatorna betegségekben és cardiomyopathiákban szenvedő betegek vérmintáit. A mai napig közel 150 ioncsatorna betegségben szenvedő család mintája gyűlt össze.
Célok: A kutatási téma célkitűzése az, hogy új kóroki mutációkat és lehetséges új kórfolyamatokat azonosítsunk örökletes ioncsatorna betegségekben. Az új kóroki génmutációk azonosítására a már ismert kóroki gének és kandidáns gének célzott újraszekvenálásával nagyszámú ioncsatorna beteg szűrését végeznénk el, az általunk kifejlesztett, validált platformmal. A platform azonosítaná az ismert kóroki gének mutációit és új kóroki variánsokat azonosítana a kandidáns génekben. Azokban a betegeken, kikben nem észleltünk kóroki mutációt, teljes exom szekvenálást végeznénk. A variánsok kórokiságát bioinformatikai módszerekkel, szegregációs és linkage analízissel, valamint in-vitro funkcionális vizsgálatokkal igazolnánk, melyeket heterológ expressziós rendszerekben valamint cardiomyocyta irányban differenciált pluripotens őssejt (hiPSC-CM) rendszerekben végeznénk.
előírt nyelvtudás: angol további elvárások: TDK munka
Bejelentkezés
