 |
|
| Thesis topic proposal |
| |
Description of the research topic:
A kutatási téma ismertetése
A termelő és szolgáltató folyamatok soha nem látott sebességgel változnak, hiszen az informatikai eszközök, programok fejlődése rendkívüli sebességgel alakítják át a megszokott, hagyományos eljárásokat, illetve az ezeket támogató rendszereket. Az egyes menedzsment területek vezetőinek és az egyes folyamatokban érintett munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell a technológiai és szervezeti változásokhoz. A 4. Ipari forradalom/Ipar 4.0 folyamat hatásaként az ipari szektor paradigmaváltáson megy keresztül, amely a gyártást alapjaiban fogja megváltoztatni. Ez a folyamat a vállalati kultúrák részbeni átalakulását, megújulását is megköveteli. Az Ipar 4.0 sokkal több az automatizálásnál, mivel ez egy egész vállalatra, sőt a beszállítókra és a vevőkre is kiterjedő szemléletmód, amely a hosszútávú, megtérülő, jó minőségű, rugalmas termelékenységet állítja a központba. A gazdasági változásokat tehát erősen irányítja a technológia, a digitalizáció, amely révén a vállalatok, vállalkozások változásdinamikája óriási mértékű lett, a lehetőséget a változásra a digitális technológiák adják, a kényszert pedig az a versenyhelyzet, amelyet szintén a digitális technológiák üzletformáló, szervezetformáló hatása jelenít meg.
A térség ipari szektorában jelentős a gazdaságélénkülés, a húzó piac által irányított termelésnövekedési trend látható és a vizsgált terület közvetlenül találkozik a fejlett technológiai trendekkel, az Ipar 4.0 koncepció elemeivel, a digitális transzformáció kihívásaival és ennek összefüggései, kölcsönhatásai a kutatási témakör alapjait képezik. A változások nyomon követése, az alkalmazkodási módok elemző értékelése nem csak helyi vagy regionális szinten, de globálisan is fontos, mivel a verseny nem csak országokon vagy az Európai Unión belül zajlik.
A vállalati kultúra mindig fontos részét képezte a szervezeti stratégiának, illetve számos kutatás alapvető témája. Milyensége meghatározhatja, hogy egy cég mennyire nyitott a változásokra. A témakör vizsgálata valójában egyre fontosabbá válik, ahogy a vállalkozások is folyamatosan, és dinamikusan fejlődnek, és az újabb és újabb vállalkozás-architektúrák, vállalatvezetési, és humánerőforrásmenedzsment trendek jelennek meg a gazdasági változások hatására.
Az Ipar 4.0 ideológiáját átvevő szervezeteknek a felelőssége kiterjed tehát az egész hálózatra, a céljuk saját tevékenységük és partnereik minél stabilabb működésmódjának kialakítása. Ezt nem lehet csupán gépekkel megoldani: a sziklaszilárd gyártás, kihozatali számok és minőség csak a megfelelő emberi hozzáadott értékkel biztosítható. A munkavállalók tudása a vállalat hosszú távú versenyképességének egyik legfontosabb erőforrása és egyben a vállalati vagyon fő része is. Ahogy minden más vagyoni eszköz is szerepel a vállalati leltárban, így ahhoz, hogy a szervezeti tudás is bekerülhessen, első lépésként szisztematikusan fel kell mérni mind a belső mind, pedig a külső tudást.
A tudásnak valódi piaca van a szervezetekben, azaz itt is kereslet-kínálat, eladók-vevők jelennek meg. A vállalati kultúra (értékek, normák, magatartások) jelentősen befolyásolhatja e tudáspiacok működését, és alapvetően meghatározhatja az ismeret sikeres továbbítását, a tudástranszfert is. Szervezeti, kulturális, magatartásbeli változás nélkül nem valósítható meg hatékony tudásmenedzsment.
A kutatási téma ismertetése
A termelő és szolgáltató folyamatok soha nem látott sebességgel változnak, hiszen az informatikai eszközök, programok fejlődése rendkívüli sebességgel alakítják át a megszokott, hagyományos eljárásokat, illetve az ezeket támogató rendszereket. Az egyes menedzsment területek vezetőinek és az egyes folyamatokban érintett munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell a technológiai és szervezeti változásokhoz. A 4. Ipari forradalom/Ipar 4.0 folyamat hatásaként az ipari szektor paradigmaváltáson megy keresztül, amely a gyártást alapjaiban fogja megváltoztatni. Ez a folyamat a vállalati kultúrák részbeni átalakulását, megújulását is megköveteli. Az Ipar 4.0 sokkal több az automatizálásnál, mivel ez egy egész vállalatra, sőt a beszállítókra és a vevőkre is kiterjedő szemléletmód, amely a hosszútávú, megtérülő, jó minőségű, rugalmas termelékenységet állítja a központba. A gazdasági változásokat tehát erősen irányítja a technológia, a digitalizáció, amely révén a vállalatok, vállalkozások változásdinamikája óriási mértékű lett, a lehetőséget a változásra a digitális technológiák adják, a kényszert pedig az a versenyhelyzet, amelyet szintén a digitális technológiák üzletformáló, szervezetformáló hatása jelenít meg.
A térség ipari szektorában jelentős a gazdaságélénkülés, a húzó piac által irányított termelésnövekedési trend látható és a vizsgált terület közvetlenül találkozik a fejlett technológiai trendekkel, az Ipar 4.0 koncepció elemeivel, a digitális transzformáció kihívásaival és ennek összefüggései, kölcsönhatásai a kutatási témakör alapjait képezik. A változások nyomon követése, az alkalmazkodási módok elemző értékelése nem csak helyi vagy regionális szinten, de globálisan is fontos, mivel a verseny nem csak országokon vagy az Európai Unión belül zajlik.
A vállalati kultúra mindig fontos részét képezte a szervezeti stratégiának, illetve számos kutatás alapvető témája. Milyensége meghatározhatja, hogy egy cég mennyire nyitott a változásokra. A témakör vizsgálata valójában egyre fontosabbá válik, ahogy a vállalkozások is folyamatosan, és dinamikusan fejlődnek, és az újabb és újabb vállalkozás-architektúrák, vállalatvezetési, és humánerőforrásmenedzsment trendek jelennek meg a gazdasági változások hatására.
Az Ipar 4.0 ideológiáját átvevő szervezeteknek a felelőssége kiterjed tehát az egész hálózatra, a céljuk saját tevékenységük és partnereik minél stabilabb működésmódjának kialakítása. Ezt nem lehet csupán gépekkel megoldani: a sziklaszilárd gyártás, kihozatali számok és minőség csak a megfelelő emberi hozzáadott értékkel biztosítható. A munkavállalók tudása a vállalat hosszú távú versenyképességének egyik legfontosabb erőforrása és egyben a vállalati vagyon fő része is. Ahogy minden más vagyoni eszköz is szerepel a vállalati leltárban, így ahhoz, hogy a szervezeti tudás is bekerülhessen, első lépésként szisztematikusan fel kell mérni mind a belső mind, pedig a külső tudást.
A tudásnak valódi piaca van a szervezetekben, azaz itt is kereslet-kínálat, eladók-vevők jelennek meg. A vállalati kultúra (értékek, normák, magatartások) jelentősen befolyásolhatja e tudáspiacok működését, és alapvetően meghatározhatja az ismeret sikeres továbbítását, a tudástranszfert is. Szervezeti, kulturális, magatartásbeli változás nélkül nem valósítható meg hatékony tudásmenedzsment.
A kutatás célja
A kutatás célja egy nemzetközi vizsgálat elvégzése Ausztria és Magyarország vonatkozásában Ipar 4.0 területén belül tevékenykedő vagy annak elemeit aktívan alkalmazó kis, közepes és nagyméretű, vállalkozások, illetve tevékenységüket támogató szervezetek képviselőivel. A kutatás központi eleme továbbá, hogy a vállalati kultúra milyen hatással van a digitális transzformáció iránti nyitottságra? A kutatás során felmért cégek vajon mennyire nyitottak a fejlődés, a megváltozott technológiai környezet iránt? A saját helyes önkép kialakításuk szerint tudják-e jól pozícionálni és fejleszteni a stratégiájukat? Mennyire befolyásolják tevékenységüket az országok közti, kulturális különbségek?
A kutatási témához javasolt módszerek
A szekunder adatfeldolgozást követően, empirikus kutatás készül. Kínálatoldali vizsgálaton belül a kvalitatív kutatáson során strukturált interjúk segítségével az Ipar 4.0 koncepcióját támogató szervezetek kerülnek felkeresésre osztrák és magyar oldalon is.
Kvantitatív vizsgálaton belül kérdőíves felmérés készül a magyar - osztrák oldalon az Ipar 4.0 területén belül tevékenykedő vagy annak elemeit aktívan alkalmazó kis, közepes és nagyméretű, vállalkozások, illetve tevékenységüket támogató szervezetek képviselőivel. A mintaelemszám 150-150 vállalkozás lesz mindkét vizsgált régióban. Az empirikus kutatási rész még magába foglal esettanulmányokat, és a már megvalósult jó példák elemző értékelését is.
A kutatási központi kérdései a következők:
Kiemelt fontosságú, hogy egy adott szervezeti kultúra mennyire nyitott a változásokra, szükséges-e és képes-e nyitni a digitális transzformáció irányába? Ha nem, akkor mi akadályozza ebben? Melyek a változások kulcstényezői? A vizsgált vállalati kultúra szintje mennyire nyitott a digitális transzformáció felé? Milyen hatással van a vállalati kultúra a digitális transzformáció iránti nyitottságra, mennyire illeszkedik bele az adott vállalti kultúrába? A vizsgált vállalatok a helyes önkép kialakításuk szerint tudják-e jól pozícionálni és fejleszteni a stratégiájukat? Mennyire meghatározó a határ két oldalán a vizsgált témakört érintő vállalati kultúra?
A kutatási téma előzményei
Úgy tűnik, hogy ma az egész fejlett világban kialakult a közmegegyezés: a 21. században valóban elementáris erejű változások történnek az iparban és a gazdaságban, ezt követően pedig az egész társadalomban, amit negyedik ipari forradalomnak nevezünk. A termelés világában ez leginkább arról szól, hogy a hatalmas adatmennyiség elemzésén alapuló digitális gépek és eszközök összekapcsolódnak, és hamarosan nemcsak gyárak, hanem vállalati hálózatok, teljes nemzetgazdaságok is egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódnak. A digitalizáció egyre inkább körbevesz bennünket, ez alól egyetlen ország vagy vállalkozás sem tudja kivonni magát a fejlett ipari világban, így nálunk sem. A kérdés inkább már csak az lehet, hogy ki mikor érzi úgy, hogy már muszáj beszállnia, mert a kimaradás több kárt okoz, mint belevágni a bizonytalanba. Abban reménykedni, hogy majdcsak lecsendesül ez a forradalmi hevület, és talán kikerülhető a csatlakozás, hiábavaló: még soha, egyetlenegy ipari forradalom sem fordult vissza. Korábbi vizsgálatokból kiderül, hogy az anyagi és szellemi erőiket az érintett cégek egyelőre elsősorban az értéktermelő folyamatokra vagy azon belül a termelésre koncentrálják, a komplett vállalati értéklánc fejlesztését is szem előtt tartják. Logisztika 4.0 nélkül ugyanis elképzelhetetlen az Ipar 4.0, és ugyanez vonatkozik a tervezésre, a beszerzésre, sőt a marketingre vagy a controllingra is (Péter- Németh, 2017). Persze az egyes részek külön-külön is eredményezhetnek – nemegyszer igen jelentős – hatékonyságnövekedést, de új minőségi szintről, vagyis Ipar 4.0-ról csak akkor beszélhetünk, ha a komplex digitális rendszer összeállt.
Az Ipar 4.0 elterjedésének egyik legfőbb akadálya – nemcsak Magyarországon, de a fejlett országokban is – az adatbiztonság. Illetve annak hiánya. Érdekes módon nem is a gyártó cégek, hanem inkább az ügyfelek tartanak attól, hogy adataik illetéktelen (hekker) kezekbe kerülnek. Némi túlzással csak azt nem tudják eldönteni, melyik a nagyobb kockázat: ha a gyártó cég a saját adatbankjában tárolja az adatokat, vagy ha egy távoli, titokzatos felhőben (Bogdán, 2018).
A nemzetgazdaság digitalizációs folyamatában az ipari termelés kiemelkedő szerephez jutott. Az újra iparosítás digitális, forradalmi átalakítását Ipar 4.0 fogalommal jelezzük, amit más országban az INDUSTRY 4.0 szóhasználattal definiálják ezt a kormányzati szándékkal is támogatott fejlődést. Az Európai Közösség, az OECD, továbbá az Európai Unió is számos kezdeményezéssel tett katalizáló lépéseket az infokommunikációs és automatizálási technológiák széleskörű ipari bevezetésére (Monostori et al., 2016; Haidegger – Beregi, 2018). Az I4.0 az egyetemi hallgatók és az oktatók részéről is megköveteli a megfelelő képzettséget, problémamegoldó-képességet, és természetesen a megfelelő tudományos felkészültséget, mivel innen kerülnek ki a potenciális munkavállalók (Czifra, 2018).
Míg korábban a gyártó próbálta rávenni a vásárlót, hogy vegye meg termékeit, ma a megrendelő a világhálón próbálja megtalálni azt a vállalatot, amely a legmagasabb szinten tudja kielégíteni a számára szükséges termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igényeit. Az Ipar 4.0 elve szerinti termelés sem csak arról szól, hogy a gépeket összekötik egymással, és azok szinte teljesen emberi beavatkozás nélkül éjjel-nappal dolgoznak, hanem eközben arról is gondoskodniuk kell, hogy a teljes rendszerben valamennyi összetevő (idő, anyag, minőség, gyártási paraméter, energiafelvétel, környezeti viszonyok stb.) minden pillanatban optimálisan meglegyen ott, ahol lennie kell. Az optimális termelési körülmények megteremtését az ezen dolgozók „diszpozíció” -nak nevezik (Vezetői Ismeretek, 2018).
A lassan járj, tovább érsz elv alkalmazásának elvitathatatlanságát az átváltások és a nem szándékolt következmények fölvázolása alapozhatja meg. A lassú növekedés, alacsony infláció, beszűkült költségvetési mozgástérrel jellemezhető gazdasági környezetben és az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kibontakozásához szükséges erőforrások (kezdeti beruházás, képzések és tanulási időigény, rugalmasabb munkaerőpiac stb.), valamint az ipar 4.0-ra történő széles körű és gyors átállás kockázatainak ismeretében a fokozatosság inkább erény, mintsem hátrány. Ennek tükröződnie kell a támogatási politikák időhorizontjában és intézményi működésében is (Kovács, 2018; Autor, 2015; Balgova et al., 2016; Barrot et al., 2017., Birkner, 2018)
- Autor, D. H. [2015]: Why Are There Still So Many Jobs? The History and Future of Workplace
Automation. Journal of Economic Perspectives, Vol. 29. No. 3. 3–30. o. https://doi. org/10.1257/jep.29.3.3.
- Balgova, M.–Nies, M.–Plekhanov, A. [2016]: The Economic Impact of Reducing NonPerforming Loans. EBRD Working Paper, No. 193.
- Barrot, J.-N.–Loualiche, E.–Plosser, M.–Sauvagnat, J. [2017]: Import Competition and Household Debt. MIT Sloan Working Paper, https://doi.org/10.2139/ssrn.2808981.
- Birkner Z. (2017): Industry 4.0 - opportunity or challenge, In: Nevenka Breslauer (szerk.) 5. Međunarodnu konferenciju Inovacije, Tehnologije, Edukacija Menadžment, 5th International Conference Innovation, Technology, Education and Management. pp. 290.
- Bogdán Z. (2018): Az Ipar 4.0 – közgazdász szemmel: A kimaradás több kárt okoz, mint belevágni a bizonytalanba, Innotéka, 2018. (8. évf.) 5. sz. pp.17-21.
- Czifra Gy. (2018): Az ipar 4.0 és az egyetemi oktatás kölcsönhatása, Gép, 2018. (69. évf.) 1. sz. pp. 25-29.
- Haidegger G. - Beregi R. (2018): Az ipar digitalizálásának folyamata Európában, Gép, 2018. (69. évf.) 1. sz. pp. 46-54.
- L. Monostori, B. Kádár, T. Bauernhansl, S. Kondoh, S. Kumara, G. Reinhart, O. Sauer, G. Schuh, W. Sihn, K. Ueda (2016): Cyber-physical systems in manufacturing. CIRP Annals – ManufacturingTechnology 65:(2) pp. 621-641.
- Péter E. - Németh K. (2017): Changing trends based on mutuality?: Paradigm shift in corporate culture, Zborník medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho, p. 620
- Péter E. (2018): Hatékonyan élni a digitális világban: Az intellektuális tőke, mint vállalkozást dinamikusan összetartó erő, In: Gaál Zoltán (szerk.), Élni és dolgozni a digitális világban. 240 p. Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, iASK - KRAFT könyvek, ISBN:9786155742040 pp. 87-109
- Vezetői Ismeretek (2018): Forgalmazás és nyereségközpontú termelés az Ipar 4.0 világában Műanyagipari szemle, 2018. (18. évf.) 3. sz.
Néhány jelentős forrásmunka a témakörből:
- Adair, John Eric (2010): Decision making and problem solving strategies, Kogan Page, 2010
- Anil K. Gupta and Vijay Govindarajan (2000) – Knowledge flows within multinational corporations (Strategic Management Journal; 21: pp. 473–496 (2000))
- Bakacsi Gyula (2006): Szervezeti magatartás és vezetés, Bp. Aula
- Balaton Károly – Hortoványi Lilla – Incze Emma – Laczkó Márk – Szabó Zsolt Roland – Tari Ernő (2007): Stratégiai és üzleti tervezés. Aula Kiadó
- Birkner Z. (2018): Az innováció újra értelmezése: Ipar 4.0, In: Szentes Balázs (szerk.) A karbantartás jövője - A jövő karbantartása: Nemzetközi Konferencia kiadványa. p.215
- Birkner, Z. (2018): Ipar 4.0, az új innovációs környezet pp. 23-32 In: Gaál, Zoltán (szerk.) Élni és dolgozni a digitális világban, Kőszeg, Magyarország: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
- Birkner Z. -Máhr T (2016): Interpreting innovation – in another way, Vezetéstudomány 47:(10) pp.39-50
- Birkner Z., Máhr T., Berkes Rodek N. (2017): Changes in Responsibilities and Tasks of Universities in Regional Innovation Ecosystems, Our Economy 63.:(2) pp.15-21
- Hetesi, E. – Veres, Z. (2013): Nonbusiness marketing, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.1-355
- Herold G. (2017): Leadership in the Fourth Industrial Revolution, Global Practice Leader Industrial Stanton Chase, Vienna
- Hoványi, G (2005b): Tudásmenedzsment, versenyképesség és a magyar „core competence“ Európában in: Verseny és vezetés (Tanulmánygyűjtemény); Budapest
- Hoványi Gábor (2008): Vállalati kultúra, üzleti stratégia és versenyképesség In: Vezetéstudomány, ISSN: 0133-0179. 2008. 39. évf. 11. szám, pp.2-10
- Kim S. Cameron, Robert E. Quinn-Diagnosing and changing organizational culture-2006-Josseys-Bass
- Kim S. Cameron, Robert E. Quinn, Jeff DeGraff, Anjan V. Thakor (2014): Competing Values Leadership: Creating Value in Organizations, Cheltenham, UK ;Edward Elgar
- Kosztyán Zs. T. (2016): Projektek és üzleti folyamatok tervezése, nyomonkövetése, Pearson Kiadó
- Molnár T. (2017): Empirikus területi kutatások, Akadémiai Kiadó Zrt.
- Németh K. (2017): Vidéki térségek innovációs kihívásai – Megújuló energia alternatívák, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, ISBN: 978-963-396-096-7, pp.1-123
- Péter E. - Németh K. (2017): Gyorsan sokat? Munkavállalói nézetek változása a pihenési szokásokban, Comitatus: Önkormányzati Szemle XXVII. :(3. különszám) pp.60-63
- Péter E. (2018): Az emberi erőforrás motivációját és hatékonyságát befolyásoló tényezők értékelése, Multidiszciplináris Kihívások Sokszínű Válaszok 4.:(különszám) pp.39-56
- Péter E. (2018): Vezetői lábnyom: A vezető szerepe és a munkaerő motivációs lehetőségei a vállalati kultúrában. Pannon Egyetemi Kiadó, ISBN:9789633961148, pp.1-155
- Porter, M. (2006): Versenystratégia. Akadémia Kiadó
- Török Ádám – Csuka Gyöngyi – Veres Anita (2016): Az iparpolitika ”újjászületése” az Európai Unió tagországaiban. SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei. pp.33-44
Required language skills: angol
Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2019-07-01 |
|
|
|
|
Login
