Thesis supervisor: Zoltán Balogh
Location of studies (in Hungarian): SE Egészségtudományi Kar Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
Bevezetés:
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint a XXI. század egészségügyének a legnagyobb kihívást a mentális problémák okozzák. Egy 2010-ben készült felmérés a mentális zavarok illetve az agy egyéb betegségeinek előfordulását és a betegségek által okozott terheket vizsgálta az Európai Unióban. Ennek eredményei alapján az EU lakosságának 38,2%-a, azaz kb. 164,8 millió ember szenved pszichiátriai és neurológiai betegségben. A WHO prognózisa szerint 2020-ra a szív és érrendszeri betegségek után a depresszió lesz a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés, melyet a dementia, a pszichózisok, a szorongásos betegségek, az addikciók követnek. A felmérés adatai alapján nem vitatható, hogy a pszichiátriai betegségek a következményeikkel együtt óriási népegészségügyi jelentőségűek. A népegészségügyi jelentőségen túlmenően a mentális zavarok drámaian magas incidenciája az egészségügyi ellátórendszerre is súlyos terheket ró, hiszen a mentális zavarból eredő panaszokkal igen nagy számban keresik fel a betegek az ellátórendszer minden területét.
A témaválasztás indoklása:
A jelenkori társadalmakban a mentális zavarban szenvedő emberek olyan negatív megítélés alá esnek, ami dezintegrációt, elszigetelődést, magányt és szociálisan marginalizált emberek csoportját eredményezi. A médiában gyakran tapasztalható negatív kommunikációs attitűd erősíti a pszichiátriai betegekkel szembeni ellenérzéseket. Nemzetközi kliens-vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy sajnálatos módon a társadalmi diszkriminációtól az egészségügyi dolgozók sem mentesek. (Thornicroft és mtsai, 2009) Feltételezhető, hogy a hazai egészségügyi szakdolgozói társadalom viszonyulását a pszichiátriai betegekhez a hiányos ismeretekből, téves tájékoztatásból, a pszichiátria oktatása és a gyakorlati tapasztalatok ellentmondásaiból ötvöződő félelmek határozzák meg egyre inkább. Maguk a pszichiátriai diagnózisok is magukban hordozhatják a „bélyeget”, hiszen némelyik már önmagában félelmet keltő. Ugyanakkor bizonyos az is, hogy a korszerű ápolási folyamat a segítséget kérő ember feltétel nélküli elfogadása nélkül nem valósulhat meg.
Célkitűzések:
• Anonim kérdőíves vizsgálat lefolytatásával felmérni a lehető legnagyobb számú egészségügyi szakdolgozói populáció attitűdjét a mentális zavarban szenvedő emberekkel szemben.
• Összevetni a pszichiátrián dolgozók viszonyulását az egyéb szakterületeken dolgozókéval.
• Felmérni a stigmatizáció fokát az egyes pszichiátriai diagnózisokra lebontva.
• Megérteni, hogy a mentálisan betegekkel történő ápolási munka során milyen tényezők okozzák a legnagyobb nehézséget.
• Feltárni a stigma-jelenség egyéb aspektusait.
• A vizsgálat eredményeinek felhasználásával olyan stigmaellenes stratégiákat kidolgozni, amelyek alkalmazhatók a pszichiátriai ápolás oktatásának a fejlesztésében.
• A kutatás során feltárt „rontó tényezőkre” fókuszálva javítani a pszichiátriai problémával élők ápolásának hatékonyságát és minőségét.
Login
