A természetközeli vegetáció a klímarendszer biotikus, dinamikus komponenseként fontos szerepet játszik az időjárás és az éghajlat alakításában. A vegetációval borított felszínnek a csupasz talajhoz képest eltérő a sugárzás elnyelő képessége, nagyobb az érdessége és párologtató felülete, ezáltal hat a légkör energia- és vízháztartására. A felszínborítás éghajlati és antropogén hatásokra történő változása erősítheti vagy gyengítheti a klímaváltozás mértékét.
A kutatómunka célja az erdők légkörfizikai folyamatokra gyakorolt hatásának vizsgálata aszályos periódusok esetén, lokális léptékben, az alábbi részfeladatok szerint: (1) aszálykategóriák definiálása meteorológiai állomások idősorai alapján, (2) különböző felszínborítások (erdei ökoszisztémák, agrárerdészeti rendszerek, gyep) légkörfizikai folyamatokra gyakorolt hatásainak elemzése a WRF modell segítségével, (3) az aszálytípusok várható gyakoriságának meghatározása különböző klímaszcenáriók esetén, ennek alapján az erdők klimatikus hatásának becslése.
A disszertáció eredményei várhatóan hozzájárulnak a vegetáció-légkör visszacsatolások mélyebb megértéséhez, így hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak a regionális klímamodellezés számára az erdővel kapcsolatos folyamatok leírásának továbbfejlesztéséhez, valamint az erdőterület változás és az erdészeti beavatkozások éghajlati hatásainak számszerűsítéséhez.