A tantárgy célja egyrészt a „tudás-gazdasággal”, illetve a „tanuló gazdasággal” kapcsolatos nézetek differenciált elemzése és kritikai értékelése. Felhívni a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek a „régi” és az „új” gazdaság merev szétválasztásából származnak. A „tiszta” és az „alkalmazott” tudásgazdaság megkülönböztetést elégtelennek tartva, a tudásgazdasággal szemben a hangsúlyt a „tanuló gazdaság” koncepciójának és gyakorlatának bemutatására helyezzük. A megközelítés képviselői a tudásgazdaság felfogással szemben azt hangsúlyozzák, hogy napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jellemzője a tudás gyors elavulása. Ennek következtében, a vállalatok innovációs teljesítményében kulcs szerepet játszanak az olyan tényezők, mint az egyéni és főleg szervezeti tanulási folyamatok, a munkavállalók részvételi lehetőségei az új tudások elsajátításában, megosztásában, az egyéni ismeretek kollektív tudássá történő átalakítása, az explicit és az un. rejtett (’tacit-skills’) tudások közötti interakciók stb.
A tudás-típusok jelentőségének elemzése és összekapcsolása a szervezetek (vállalatok) tanulási és innovációs képességével viszonylag új jelenség. Például az innováció holisztikus és kereslet centrikus megközelítésében, szemben annak lineáris és kínálat orientált változatával, tudomány-technológia (Science-Technology) alapú tudások mellett felértékelődik a gyakorlati tudás bázisú (Duing-Using-Interacting – DUI) innovációk. tudásés (Science-Technology-Innovation –STI) és gyakorlati tudáson (Duing-Using-Interacting – DUI) alapuló innovációk.
Az előadások a vázlatosan bemutatott folyamatok empirikus illusztrálásával a (vállalati) szervezetben megvalósuló innovációk társadalmi – szervezeti beágyazottságára kívánják felhívni a hallgatók figyelmét. A makro, mezo- és mikro elemzési szintek közötti kapcsolatot az un. globális értéklánc megközelítés teremti meg. A mezo- és mikro (vállalati és munkahelyi) szinten végbemenő paradigmaváltást a munkaszervezeti modellek nemzetközi összehasonlító vizsgálatával érzékeltetjük. Empirikus alap: az Európai Munkafeltétel Felmérés (European Working Conditons Survey – Eurofound) különböző hullámainak (2005, 2010, 2015) másodlagos elemzése, az európai munkaszervezeti modellek össehasonlítása céljából. Az említett munkavállalói felmérések mellett kurzus foglalkozik olyan munkáltatói felmérések tapasztalatainak elemzésével is, mint az Közösségi Innovációs Felmérés (Community Innovation Survey) vagy az Európai Vállalati Survey (ECS).
Végül, a kurzus megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az automatizáció/digitalizáció (pl. Industry 4.0, Work 4.0 stb.) foglalkoztatásra és a munkavégzés minőségére gyakorolt hatásinak a nemzetközi összehasonlítás perspektívájában történő vizsgálatára.
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2018-09-06
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
