témavezető: Resch Miklós
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma leírása:
A vitreoretinális betegségek vezető helyet foglalnak el a vaksági okok között, tanulmányozásuk számos kihívást jelent. A vitreoretinális betegségek a szem hátsó szegmentumát érintik (az üvegtest és a látóhártya egymással összefüggő kórképei értendők ez alatt), amely mind sebészi, mind gyógyszeres, mind kutatás szempontjából nehezebben megközelíthető része a szemnek. A klinikai tünetek pontosításában képalkotó vizsgálatok, mint az optikai koherencia tomográfia (OCT) a fluoreszceinangiográfia folyamatosan megújúló technika révén új ismereteket nyújtanak, ezen fejlődések révén a korábban megismert betegségek, diagnózisok folyamatos újragondolásra, újrarendszerezése zajlik. A látóhártya betegségeinek gyógyításának része az üvegtesti sebészet, a vitrektómia, amelynek során az üvegtesti minták komplex elemzése rámutathat a betegségek kórélettani hátterére.A műtéti technika fejlesztésének tudományos értéke mellett az üvegtestből illetve retinából vett minta egyedülálló anyagot jelent a molekuláris biológia és biokémia számára.
A témavezető a vitreoretinális betegségek sebészi (un. surgical retina) és a nem sebészi (un. medical retina), mint például intravitreálisan adott gyógyszer adagolás és szemfenéki lézerkezelés terén egyaránt rendelkezik klinikai tapasztalattal.
Célkitűzésünk az alábbi betegcsoportok vizsgálata:
1. Normál kontroll különböző életkorcsoportokban (age-matchedcontrols). A megfelelő kontrollcsoport megválasztása elengedhetetlen az ismert korfüggő kórélettani folyamatok (pl. sejtszintű és biokémiai változások) miatt.
2. Időskori makula degeneráció különféle stádiumaiban. Az időskori makula degeneráció a vaksági okok között első helyen áll, de robbanásszerű fejlődésen megy keresztül az exsudatív forma intravitreálisVEGF-gátló kezelések kapcsán. Továbbra is jelentős kihívást jelent az előzőnél közel tízszer gyakoribb száraz forma, amelynek kezelése még nem megoldott napjainkban.
3. Diabetes szemészeti szövődményei. A diabetes mind a surgical, mind a medical retina területén sok fejlesztésre vár, és figyelembe kell venni a diabeteses populáció folyamatos növekedését
4. Gyulladásos szembetegségek. A szem immunológia szempontból kitüntetett szereppel bír, ezért a vitreortetinális kórképek gyulladásos eredetének tanulmányozása a szakirodalomban egy fő irányt képez.
5. Szemsérülések. A szemsérülések (pl. áthatoló és idegentesttel járó sérülések) maradandó károsodással járhatnak, ezek rekonstrukciós műtéti technikái fejleszthetők.
6. Ritka szemészeti kórképek. A diagnosztikus eszköztár fejlődésével a ritkán előforduló szembetegségek rendszerezése elősegíthető.
7. Általános betegségek szemészeti tünetei. A retina sokszor az első hely, ahol megjelennek általános betegségek, mint magas vérnyomás, diabetes vagy vérképzőszervi betegségek tünetei.
8. Retinaleválás. A retinaleválás a korszerű műtéti technikák mellett is számos kihívással jár és nem minden esetbenbiztosítható a teljes látásrehabilitáció.
9. Egyéb makula betegségek (epiretinális membrán és makulalyuk). A vitreoretinális határfelszín progressziójának megítélése a modern vizsgálóeszközök birtokában bizonyos újragondolásra szorul.
10. Degeneratív retinabetegségek (pl. retinitispigmentosa). A genetikai hátterű kóros retineöregedéssel járó kórképek újabb formáinak megjelenése, leírása és kezelési lehetőségei is szerepelnek céljaink között.
Alkalmazott módszerek:
1. Az optikai koherencia tomográfia új technológiáinak alkalmazása. Az OCT felbontóképessége csaknem megközelíti a sejtszintű képalkotás lehetőségét, ennek alkalmazásával pontosabb betekintés nyerhető a legtöbb retina betegségbe.
2. Vitrektómia műtét során nyert üvegtesti minták vizsgálata citokinek irányában.
3. Új műtéti technikák leírása, eredmények és kockázatok elemzése.
4. Életminőség felmérése. A retinabetegségek a látásra jelentős hatással vannak, azt jelentősen ronthatják, amely a látóélességen kívül komolyan érintik az életük minden területét, mint munkavégzés, kommunikáció, önellátás.
5. A látásrehabilitáció lehetősége elektronikus implantátum segítségével. A végstádiumú szembetegek esetében a szem szövetei nem teszik lehetővé a gyógyítást, ezért azok pótlása jön szóba a szembe ültetett elektronikus eszközök segítségével.
6. Együttműködés társintézményekkel gyógyszertechnológiai, farmakológiai és közgazdaságtani téren.
7. Az endotamponádként használt anyagok, pl. szilikonolajin vitro kísérletes vizsgálata az emulzifikáció kórélettanának megismerése érdekében.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2017-01-13
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
