A bangó nemzetség egyike az evolúciós szempontból legkülönösebb növénynemzetségeknek. A szexuális becsapásra épülő speciális megporzása, valamint a részben ebből következő erőteljes speciációja és közelmúltbeli adaptív radiációja a közelrokon fajok igen nagy változatosságát hozta létre. A nagy variabilitás ugyanakkor klasszifikációs bonyodalmat is okoz: a jelenleg leírt több mint 290 taxon (faj, alfaj, varietas) besorolása rokonsági körökbe nagyon bizonytalan, és mindenekelőtt a hipervariábilis morfológiai bélyegekre hagyatkozó.
Ezért a Növénytani Tanszéken rendelkezére álló 34 faj 75 populációjának mintáinak molekuláris biológiai módszerrel, az nrITS régió direkt szekvenálásával és klónozásával történő vizsgálatával lehet megpróbálni támpontot adni a poszméhbangó alakkör természetes klasszifikációhoz. Ehhez a hallgató a tanszéken rendelkezésre álló infrastruktúra (steril fülke, mikrocentrifuga, gélfuttató és géldokumentációs felszerelés, PCR-készülék, stb.) és vegyszerek használatával elvégzi: 1.) a DNS izolálást a vizsgálni kívánt taxon mintáiból, majd 2.) az nrITS régió PCR-amplifikálását, majd a felszaporított DNS-régió szekvenálását automatikus ciklikus szekvenálással. Mivel az nrITS régióban paralógok jelenlétére számíthatunk, ezért a régió klónozása szükséges lehet. A kapott szekvenciák variabilitásának elemzését klasszikus filogenetikai törzsfa-rekonstrukciós módszerekkel (maximum parszimónia, legnagyobb valószínűség, bayesi elemzés), vagy haplotípus hálózat felállításával, esetleg a genetikai variabilitás partícionálásával, a taxonok közötti genetikai differenciáltság elemzésével (AMOVA) végezheti el.
Bejelentkezés
