A 13-17. századi olasz művelődés- és irodalomtörténet sajátos szempontú kutatási témája az állatok szimbolikus-allegorikus ábrázolására fókuszáló kutatás. A középkor, a reneszánsz és a barokk kor legjelentősebb írói, költői, filozófusai, művészei és műfajai esetében az állatok szimbolikus jelentésére és a zoomorf interpretáció szerepére összpontosítva elemzi az itáliai művelődés mintegy öt évszázadát. A legjelentősebb szerzők, mint Dante, Petrarca, Boccaccio, Ariosto, Machiavelli, Tasso, Marino mellett azokkal a műfajokkal és műfaji újításokkal is foglalkozik, amelyek a korszakot és a korszakok közötti átmenetet alapvetően jellemezték: az állatszimbolika szerepe az emblémáskönyvekben, a művészeti írásokban, a paradoxon-irodalomban, az aesopusi hagyományt folytató reneszánszkori állatmesékben, a politikai irodalomban a humanitas és az animalitas közötti morális átjárhatóságot érzékelteti.
előírt nyelvtudás: olasz felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2025-03-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).