témavezető: Szász Géza
helyszín (magyar oldal): oktató szobája helyszín rövidítés: 2316
A kutatási téma leírása:
A 17-19. század közötti időszak egyik legváltozatosabb, legtermékenyebb és legolvasottabb műfajának számít az útleírás.
A modernkori útleírás 17. század végétől meginduló és a 18. század közepén kiteljesedő virágzását a megfigyelési mód, az útleírói diszkurzus és az ábrázolási technikák fejlődése jellemzi. A részben a politikai elit által megrendelt útleírások elméleti-módszertani hátterével számos szerző foglalkozott francia földön. Közülük is kiemelkedik Diderot, Horace-Bénédict de Saussure vagy Volney. Az útleírás ezirányú specializációja mellett megjelenik a kifejezetten irodalmi igényű, gyakran a realitás és a fikció határán mozgó útleírás is. A szövegeken belül mindinkább túlsúlyba kerül a táj- és társadalomábrázolás, miközben az utazó személye fokozatosan háttérbe szorul.
A 18. századi gondolkodók által megteremtett elméleti-módszertani hátteret használják fel a XIX. század első felének francia útleírói, akik műveikben komplex módon tudják már bemutatni egyes tartományok vagy külországok társadalmát, földrajzát, történelmét.
A téma köréből több száz, máig feldolgozatlan útleírás és a hozzájuk vagy szerzőikhez kapcsolódó levéltári, könyvészeti anyag vár feltárásra. Elemzésük alapján – élve az interdiszciplináris kutatási módszerek adta lehetőségekkel – bővülhetnek ismereteink nem csupán az útleírásnak az irodalmi műfajok között elfoglalt helyével kapcsolatban, hanem az egyén és társadalom, illetve a haza-külföld viszonyrendszer megismerését tekintve is.
előírt nyelvtudás: francia felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
