A téma magában foglalja a 18–19. századi szövegkiadás valamennyi aspektusát. Elméleti és elmélettörténeti szempontból a mediális állapothoz kapcsolódó kérdéseket öleli fel: a kéziratos, illetve szóbeli kultúra és szövegállapot sajátosságait, a nyomtatással együtt változó irodalom-, szerző-, szöveg- és olvasófogalom vizsgálatát, a paratextuális elemek funkcióinak, jelentésének módosulásait és a szerzői szándék értelmezési lehetőségeit. Diszciplináris szempontból ide tartozik az irodalomtörténeti tudomány kialakulása, kánonformáló tevékenységével összhangban a textológiai, szövegkiadói gyakorlatának alakulástörténete. Intézmény- és technikatörténeti vonatkozásban fontos e téren a nyomtatás technológiájának, anyagi kultúrájának kérdésköre, a könyvtest megalkotásának változó technikai, üzleti, jogi, művelődéstörténeti környezete, a kéziratok, kötetek egyéni gyűjteményes és intézményes archiválásának története.
Külön ágát képezi a témának a kiadástipológia, a tudományos, népszerű és iskolai használatra szánt összkiadások, válogatások, antológiák, szövegggyűjtemények stb. sajátosságainak leírása, ezen belül a 18–19. század fordulójától kezdődően a szerzői, szerzőtársi és kiadói szerkesztésű kötetek kompozíciójának szemantikai, poétikai, esztétiai szempontú elemzése.
Része a kérdéskörnek a kötetek recepciótörténete, olykor a különlegesen jelentős (pl. egy-egy nagyobb szerző által olvasott, jegyzetelt) példányok sorsa, valamint azon folyamat okainak feltárása, melynek során a 19–20. századi tudományos, ideológiai és üzleti szövegkiadói gyakorlat egyre inkább figyelmen kívül hagyta az eredeti szerzői kompozíciókat.
Végül vannak a témának intermediális vonatkozásai, amennyiben a könyvillusztráció, illetve a könyvdíszítés szerves részét képezi a könyv- és kiadástörténetnek.
Bejelentkezés
