témavezető: Kiss András
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A 2019-ben izolált SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus-2) és az okozott COVID-19 (Corona Virus Disease 2019) több hullámban jelentkező pandemia. Magunk a vírussal kapcsolatos halálokokat három mortalitási kategóriába soroltuk: a vírusfertőzés okozta közvetlen halál, a vírus és egyéb súlyos krónikus megbetegedések együtthatása következtében bekövetkező halál, olyan halálozás, melyben a vírusfertőzésnek nem volt szerepe, a kimutatható SARS-CoV-2 fertőzés ellenére (1, 2). A boncolási adatokon alapuló vizsgálatok számos további kérdést vetnek fel, így nem tisztázott mely szervek és milyen mértékben érintettek, mely sejtekben történik a vírus replikáció, az érelváltozások kialakulását milyen tényezők magyarázzák, a vakcinációt követő SARS-CoV-2 fertőzés mennyiben különbözik a vakcinációban nem részesültekben és milyen hosszútávú szervi eltérések alakulnak ki előzőleg SARS-CoV-2 fertőzésen átesettekben.
A fentiek alapján fogalmaztuk meg legfontosabb célkitűzéseinket. Vizsgálni kívánjuk az egyes mortalitási kategóriákban észlelt különbségeket a pandémia különböző hullámaiban, a vírus fehérjék és RNS kimutathatóságát az egyes szervekben és sejttípusokban, a vírus proteinek jelenléte és az ismert SARS-CoV-2 receptorok (ACE2, TMPRSS2) expressziója közötti összefüggést, a cardiovascularis és hepatikus klinikai és laboratóriumi eltérések hátterében álló sejtszintű elváltozásokat. Tanulmányozni tervezzük az érelváltozások alapját képező endothelsejt léziók patomechnizmusát és a vírusreplikációt, egyes sejtfelszíni receptorokkal összefüggésben. Tanulmányozzuk, hogy kimutatható-e a SARS-CoV-2 tüske fehérje az mRNS és a vector vakcinációt követően az elhunytak egyes szerveiben és ez mennyi idővel a vakcinációt követően jelenik meg. Vizsgáljuk, hogy a vakcinációt követően COVID-19-ben elhunytak szervi eltérései különböznek-e a nem vakcináltakétól? Biopszia vagy műtét során, SARS-CoV-2 fertőzöttekből eltávolított szövetekben detektáljuk a vírusfehérjéket, valamint az RNS-t és vizsgáljuk, hogy annak van-e szerepe a megbetegedésben, mely a műtét vagy biopszia indokát képezte. A SARS-CoV-2 fertőzött anyák szülése során vizsgálatra került placentákat tanulmányozva az u.n. COVID-placentitis patomechanizmusát és szerepét elemezzük a koraszülésben, valamint hatását a magzatra és újszülöttre.
A vizsgálatokat boncolásra került SARS-CoV-2 fertőzésben és vakcinációt követően elhunytakon és fertőzöttek, vakcináltak műtéti és biopsziás mintáin, placentákon végezzük. A boncolás során nagyszámú szövettani blokk kerül megőrzésre (50-80/eset), és alkalmazzuk a ún. „haladéktalan kórboncolási” protokollt, ami a halál utáni max. 12-24 órás vizsgálattal releváns megőrzöttségű mintaanyagot biztosít érzékenyebb molekuláris patológiai vizsgálatok számára is. Regisztrálásra kerülnek az elhunytak klinikai adatai, laboratóriumi paraméterei, anamnesztikus adatai.
Módszerek: a rutin szövettani vizsgálatokat speciális festésekkel (fibrin, dPAS, orcein stb) egészítjük ki. A paraffinos blokkokból készített metszeteken számos immunhisztokémia vizsgálatot végzünk a megfelelő antitestekkel (SARS-CoV-2 spike, nucleocapsid, ACE2, TMPRSS2, claudin5, factorVIII stb.). A szövettani és immunhisztokémiai metszeteket a 3D Histech eszközével szkenneljük, a képeket szemikvantitativen értékeljük. A tüdő, szív, máj, placenta fenti módon preparált anyagaiból RT-PCR-t végzünk (reverz transcriptase polymerase chain reaction) a SARS-CoV-2 szekvenciák kimutatására, valamint in situ hibridizációt (RNAscope kit segítségével).
Várható eredmények:
A vizsgálatok feltárják a különbségeket a pandemia egyes hullámaiban elhunytak szervi érintettsége között és specifikus patomorfológiai eltéréseket detektálnak. A immunhisztokémiai és molekuláris patológiai vizsgálatok igazolják az egyes sejttípusok szerepét és érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzésben. Az eredmények tisztázzák a betegség patomechanizmusában jelentős szerepet játszó endothelsejt károsodás patogenezisét. A cardiovascularis és hepatikus érintettség sejtszintű elemzése magyarázhatja az ezen szervekkel összefüggő klinikai tüneteket. A placenta vizsgálata rámutathat a SARS-CoV-2 fertőzés szerepére a koraszülésben, tisztázhatja a COVID-placentitis patomechanizmusát és összefüggést állapíthat meg az esetlegesen az újszölöttekben bekövetkező megbetegedések és a placenta elváltozásai között, mely terápiás következményekkel is járhat. A COVID-19-ben szenvedőktől és vakcináltakból származó biopsziás és műtéti anyagok vizsgálata feltárhatja a vírus és a vakcináció szerepét az adott megbetegedésben, különösen az elhúzódó, krónikus esetekben. A post-COVID esetek vizsgálata során ismereteket nyerhetünk a SARS-CoV-2 perzisztálására, esetleges autoimmun folyamatok indukálására.
A fentiek alapján a következő célkitűzéseket tűzzük a projektben:
1. A COVID 19-ben elhunytak boncolási adatainak elemzése, kiemelve az egyes szervekben észlelt elváltozások súlyosságát, ezek összefüggését a halálokkal és társbetegségekkel:
1. 1. A COVID-19-ben elhunyt boncoltak demográfiai jellemzőinek, így a kor, a nem és a társbetegségek összefüggésének elemzése a kórokozó SARS-CoV-2 fertőzéssel a pandémia egyes hullámaiban.
1. 2. A SARS-CoV-2, mint haláloki tényező szerepének a vizsgálata a fertőzöttekben, a társbetegségek figyelembevételével.
1.3. Az egyes szervekben észlelt elváltozások súlyossági fokozatának statisztikai elemzése és összefüggése a tüdőben észlelt patológiai kép súlyosságával és a SARS CoV 2 fertőzés halálokban betöltött szerepével.
1.4. A poszt-Covid-ban jelentkező patológiai eltérések analízise, az egyes szervekben észlelt elváltozások összefüggése a fertőzéssel, akut és krónikus elváltozások vizsgálata és következményei, boncolási és biopszás anygaban, a klinikai képpel összevetve.
1.5. A COVID-19-ben elhunyt várandósok, placenták és magzatok adatainak elemzése, a SARS-CoV-2 kimutatása az egyes szervekben.
2. A SARS CoV 2 egyes protein és RNS komponenseinek, valamint a vírus receptorok (ACE2, TEMPRSS) kimutatása a fertőzöttek boncolási anyagában hisztológiai, immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszerekkel:
2.1. A SARS-CoV-2 vírus komponenseinek detektálása különböző szövetekben és sejtekben, patológiai és molekuláris biológiai módszerekkel.
2.2. A SARS-CoV-2 vírus kimutathatóságának, valamint az észlelt patológiai eltérések súlyosságának az összefüggése, statisztikai elemzése.
2. 3. A szervi elváltozások primer (citopatogén) vagy szekunder jellegének összefüggése a vírus kimutathatóságával, fókuszálva a májra.
2.4. A SARS-Cov-2 kimutatása poszt-COVID mintákban, kiemelten elérhető biopsziás anyagokban.
Jelentkezési határidő: 2024-11-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
