témavezető: Obermayer Nóra
helyszín (magyar oldal): Pannon Egyetem helyszín rövidítés: PE
A kutatási téma leírása:
A 21. század és a mai kor végleg szakított a tipikus női szerepkörrel:
A modern nő lehetőségeinek listája élesen megváltozott, és a trendek is azt mutatják, hogy az elmúlt körülbelül tíz évben a szerepkörük bővült: a felsőoktatásban végzett női hallgatók száma megugrott, és ezzel arányosan a női vezetők száma is megnőtt, de még mindig csak töredéke az arány a férfi vezetőkkel szemben.
És hogy miért alakult ez így? Továbbra is megmaradnak a tipikus női szerepkörök, melyek gátjai lehetnek az előrelépésnek, jellemzően egy középvezetői szintet képesek elérni és fenntartani család és egyéb otthoni feladatok mellett. Gyerekvállalás után a munka világába való visszatérés tolódik, manapság a család és otthontámogatási rendszerek is erre rendezkedtek be: csábító csomagokat kínálnak, amik támogatják az újabb gyermekek születését.
A számok azt mutatják, hogy elenyésző az a metszet, ami azokat a nőket gyűjti össze, akik mind a vezetésben mind a tipikus női szerepkörökben is képesek egyszerre megállni a helyüket.
Ahhoz, hogy a metszet bővüljön, különleges kompetenciákra van szükség: például más vezetői szemléletre, megfelelő idő gazdálkodási módszer kidolgozására és használatára – és ami talán a legfontosabb: egy olyan munkáltatóra, amelyik felismeri a női vezetők különlegességét és támogatja őket a karrier építésben.
Európa számos országában léteznek olyan családtámogatási rendszerek és támogatások, melyek arra motiválják és ösztönzik a nőket, hogy vállaljanak még több gyereket és szorítsák háttérbe a vezetői ambícióikat.
A munkáltatók vajon képesek hasonlóra, aminek célja a női vezetők támogatása lenne?
A kutatás az Európai Unión belül a V4 országaira (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) fókuszál, vizsgálja a jelenlegi helyzetet és kutatja a lehetőségeket a helyzet javítására.
A kutatás fő célja megvizsgálni a tíz évvel ezelőtti helyzetet és manapság hogy alakulnak a V4 országaira szűkítve az alábbi kérdések:
• Mennyire befolyásolják a családtámogatási rendszerek a női karrierutakat?
• Milyen egyéb tényezők befolyásolják a nők karrier útját? (Otthoni körülmények, munkahelyi lehetőségek)
• A munkáltatónak milyen eszköztára, jó gyakorlata van a női vezetők megtartására, fejlesztésére, támogatására? Létezik „bevált módszer”?
A kutatás várható eredménye: Jelenleg nincs olyan kutatás, amely a családtámogatások hatását vizsgálná a női karrierutakra, vagy a vállalatok irányából az erre vonatkozó munkáltatói márka elemeket, amivel támogatnák a nők lemorzsolódását gyerekvállalás után.
A kutatás eredménye lehet egy keretrendszer kidolgozása, továbbá olyan gyakorlati eljárás megtervezése, ami adaptálható lenne a gyakorlatba is, mint „bevált” vagy „jó módszer”.
A vizsgálat lehetséges adatbázisának bemutatása:
- Kvalitatív kutatás félig strukturált vezetői interjúkkal (értékelés: tartalomelemzés és esettanulmány módszerek) (15-20 interjú) illetve kérdőíves felmérés ökonometriai vizsgálatokkal
A kutatás fő célja (max. 500 karakter)
A kutatás fő célja megvizsgálni a tíz évvel ezelőtti helyzetet és manapság hogy alakulnak a V4 országaira szűkítve az alábbi kérdések:
• Mennyire befolyásolják a családtámogatási rendszerek a női karrierutakat?
• Milyen egyéb tényezők befolyásolják a nők karrier útját? (Otthoni körülmények, munkahelyi lehetőségek)
• A munkáltatónak milyen eszköztára, jó gyakorlata van a női vezetők megtartására, fejlesztésére, támogatására? Létezik „bevált módszer”?
A kutatás várható eredménye: Jelenleg nincs olyan kutatás, amely a családtámogatások hatását vizsgálná a női karrierutakra, vagy a vállalatok irányából az erre vonatkozó munkáltatói márka elemeket, amivel támogatnák a nők lemorzsolódását gyerekvállalás után.
A kutatás eredménye lehet egy keretrendszer kidolgozása, továbbá olyan gyakorlati eljárás megtervezése, ami adaptálható lenne a gyakorlatba is, mint „bevált” vagy „jó módszer”.
A vizsgálat lehetséges adatbázisának bemutatása:
- Kvalitatív kutatás félig strukturált vezetői interjúkkal (értékelés: tartalomelemzés és esettanulmány módszerek) (15-20 interjú) illetve kérdőíves felmérés ökonometriai vizsgálatokkal
Témavezető(k) publikációi (a témához kapcsolódóan) max. 5
1. Cserháti, G., Fehérvölgyi, B., Csizmadia, T. & Obermayer, N. (2021) Az autentikus vezetés jellemzőinek vizsgálata hazai felső vezetők élettörténetében. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 52 (4). pp. 109-121.
2. Obermayer, N., Csizmadia, T., & Banász, Z.(2022). Companies on Thin Ice Due to Digital Transformation: The Role of Digital Skills and Human Characteristics. International and Multidisciplinary Journal of Social Sciences, 11(3), 88-118
3. Obermayer, N., Csizmadia, T., Hargitai, D. M. & Kigyós, T. A. (2021). Az Ipar 4.0 implementációval kapcsolatos vezetői motivációk és akadályozó tényezők elemzése hazai vállalatvezetők véleménye alapján. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 52 (2). pp. 60-72.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-05-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
