Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Várnagy Katalin
A fémionok taupátiákban játszott szerepének koordinációs és elektrokémiai háttere

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Debreceni Egyetem
kémiai tudományok
Kémia Doktori Iskola

témavezető: Várnagy Katalin
helyszín (magyar oldal): Kémia épület Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék D406
helyszín rövidítés: D-406


A kutatási téma leírása:

A jelenleg gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór és prion betegségek) rendkívül komoly egészségügyi és társadalmi problémát jelentenek világszerte. Az alkalmas gyógymódok megtalálásának egyik alapfeltétele a betegségek kialakulásával összefüggő molekuláris kölcsönhatások megismerése. Általánosan elfogadottnak tekinthető, hogy egyes fémionok fontos szerepet játszhatnak ezen megbetegedések kialakulásában és lefolyásában. A leginkább érintett fémionok mindenekelőtt a legfontosabb nyomelemek, mint a vas, réz és cink. Valamennyi fehérje ugyanis gazdag a hisztidin aminosavban, amely a metalloproteinek legáltalánosabb fémion kötési helye.
A neurodegeneratív betegségek szinte mindegyikében szerepet játszik a tau fehérje kóros megváltozása is. A tau működését foszforiláltsági állapota határozza meg: defoszforilált állapotban a mikrotubulusokhoz kötődve stabilizálja a hálózatot, foszforilációját követően pedig leválik onnan, így a mikrotubulusok átépülhetnek. Kóros esetben hiperfoszforiláció következik be, ami egyrészt meggátolja a mikrotubulusokhoz való kapcsolódást, másrészt fokozza a fehérje aggregációs hajlamát. A fémionok tau-fehérjéhez, illetve a protein különböző peptid-fragmenseihez való kötődése egy kevésbé tanulmányozott terület. Ugyanakkor széles körben elfogadott, hogy a tau aggregációját és a toxikus fehérjelerakódások képződését a protein hiperfoszforilációja váltja ki, mely folyamatra a különböző fémionok (pl. Cu(I)/(II), Fe(II)/(III) jelentős hatást gyakorolhatnak.
Így a PhD munka keretében a tau fehérje fémionokkal, elsősorban réz(II) és cink(II)ionokkal kialakított kölcsönhatásának vizsgálata a cél. A tau fehérjében 12 hisztidin oldallánc van különböző környezetben, amely befolyásolja az adott hisztidint tartalmazó rész fémionmegkötő képességét. Így az első lépés a különböző környezetű hisztidinek koordinációs és elektrokémiai sajátságainak jellemzése megfelelő fragmensek szintézisével és oldategyensúlyi és szerkezetvizsgáló módszerekkel, amelyek segítségével megbecsülhető a fémionkötő helyek preferencia sorrendje.
Emellett másik cél – miután a fehérje működését alapvetően befolyásolja a foszforiláltsági állapota, – a natív fehérje fragmensei foszforilált származékainak és fémkomplexeinek koordinációs és elektrokémiai jellemzése és összevetése a nem foszforilált fragmensek viselkedésével. Ez választ adhat arra, hogy van-e és milyen szerepe a fémionoknak a foszforiláltsági állapot megváltozásában.
A fehérjék fragmenseinek és modellpeptidjeinek előállítása automata szintetizáló berendezés alkalmazásával történik. A képződött komplexek termodinamikai és szerkezeti tulajdonságait egyaránt értelmezhetjük a klasszikus potenciometriás és korszerű szerkezetvizsgáló módszerek (UV-látható, CD, ESR, NMR és MS) együttes alkalmazásával, míg a redoxi paraméterek meghatározása ciklikus voltammetria segítségével történik.

előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2024-05-15


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )