témavezető: Weiss János
helyszín (magyar oldal): PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola helyszín rövidítés: IroDI
A kutatási téma leírása:
A 20. században több olyan időszak is volt, amikor a filozófián belül az esztétikai elméletek kerültek előtérbe. Az ebben a témában tartott kurzusaim elsődleges célja, hogy a diákok irodalomtudományi érdeklődéséhez általános elméleti hétteret biztosítsanak. Az alábbi súlypontok áttekintésekor abból indulhatunk ki, hogy a 20. század nagy és jelentős esztétikai koncepciói mindenek előtt a rendszerépítés elkerülésével szerettek volna elrugaszkodni a 19. századi koncepcióktól, amitől azt várták, hogy így sikerül közelebb kerülni a konkrét alkotásokhoz is.
Bár a válogatásnak vannak szubjektív szempontjai, én mégis a következő szerzőket és irányzatokat tartom meghatározó jelentőségűnek. (1) Lukács György A regény elmélete című műve – a maga töménysége ellenére – a 20. századi esztétika egyik meghatározó alkotása: a szerző az átfogó esztétika helyett egy ágazati esztétika kidolgozására törekszik, ugyan nem dolgoz ki rendszert, de a típusok szintjén egy teljes körű áttekintésre törekszik. (2) Walter Benjamin A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában című tanulmánya elsősorban azzal hozott újat, hogy nagyon komolyan vette a művészet korhoz-kötöttségét; és így a művészi eljárásban (illetve a megváltozott érzéki észlelésben) próbálta lehorgonyozni a modern művészet lényegét. (3) Martin Heidegger A műalkotás eredete című dolgozata eredeti kísérlet volt annak igazolására, hogy a szerző által kidolgozott fundamentálontológia a művészetre is alkalmazható. Kétségtelen, hogy így egy teljesen új fogalmi nyelv körvonalazódik a műalkotások (bizonyos műalkotások) megragadására. (4) Hans-Georg Gadamer A szép aktualitása című dolgozata ugyan Heideggerből indul ki, de a hermeneutikai nézőpont radikalizálásával mégis egy teljesen új szemléleti módot tud bevezetni. És emellett az alkotások egy sokkal szélesebb spektrumát tudja figyelembe venni (így kimondottan modern műveket is). (5) Theodor W. Adorno Esztétikai elmélete a 20. századi esztétikai irodalom legkiemelkedőbb alkotása: a szerző egy nagy és átfogó esztétikát próbál kidolgozni, amely mégis elkerüli a rendszerépítés szempontjait. Néha „negatív esztétikának” is nevezik, ami persze csak részben találó. (A könyv jelentőségét még inkább aláhúzza, hogy az elmúlt években sorra jelentek meg Adornónak azok az előadásai, amelyek e nagy mű előkészítésének tekinthetők.) (6) Jacques Derrida Az igazság a festészetben című kötete nem csak a dekonstrukció egyik kiemelkedő alkotása, de azt is ékesen bizonyítja, hogy a dekonstrukcióval a műalkotások új és eredeti vonásait sikerül megragadni.
A diákok támogatására a bécsi Képzőművészeti Akadémiával és a frankfurti egyetemmel való kapcsolataimat szeretném kiaknázni.
felvehető hallgatók száma: 4
Jelentkezési határidő: 2024-07-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
