Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Kozma Zsolt
A természetalapú vízmegtartó megoldások és a fenntartható tájhasználat hidrológiai értékelése

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
építőmérnöki tudományok
Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola

témavezető: Kozma Zsolt
helyszín (magyar oldal): Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
helyszín rövidítés: EOVK


A kutatási téma leírása:

Az elmúlt évtizedekben alapos kutatások zajlottak a területhasználat és az éghajlatváltozás hidrológiai hatásaival kapcsolatban. A megfigyelések és az előrejelzések egyaránt azt mutatják, hogy a vízkörforgásban a közelmúltban és a jövőben is egyre gyakoribbakká válnak a szélsőségek. A két legmeghatározóbb szélsőség, az árvíz és az aszály súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okoz a világ fejlődő és fejlett régióiban egyaránt. A hagyományos vízgazdálkodás részben képes megbirkózni ezekkel a problémákkal. A konvencionális vízgazdálkodási módszerek azonban főként ágazati válaszokat kínálnak, ami korlátozott és/vagy költséges megoldást jelent a kibontakozó víz- és környezeti válságra.

A természetalapú vízgazdálkodási megoldások (nature based solutions for water – NBS) és a fenntartható tájhasználat (sustainable land management – SLM), mint ígéretes alternatívák egyre nagyobb népszerűségre, szakmai és társadalmi támogatottságra tesznek szert. Az ide tartozó szerteágazó módszerek ugyanabból a paradigmából indulnak ki: számos kis- és közepes méretű, a természetet utánzó beavatkozás hatása az egész vízgyűjtőre kiterjedően összegződik, és költséghatékony, többcélú és fenntartható megoldást kínál a vízzel kapcsolatos problémákra és az éghajlati alkalmazkodásra. Mivel a vízmozgás számos környezeti anyagáram fő hajtóereje, a vízmegtartás mind az NBS, mind a SLM egyik alapgondolatát jelenti.

Az ígéretes sajátosságaik ellenére az NBS és a SLM rövidebb múltra tekintenek vissza: kevesebb a jól dokumentált gyakorlati megvalósítás, a bevált tervezési módszer, továbbá az általánosan elfogadott és széles körben használt vizsgálati eljárások. A környezeti/hidrológiai modellezés hatékony eszköz lehet az NBS és a SLM megoldások támogatására. Elméletileg számos koncepcionális és folyamatalapú hidrológiai modell képes e módszerek hatásainak kiszámítására. Az ilyen modellek tényleges kidolgozása azonban nagymértékben függ a gyakorlati alkalmazásokból származó mért adatoktól, amik mind a paraméterezés, mind a kalibrálás-validálás során szükségesek. A közelmúltban végzett szakirodalmi feltárások szerint még mindig jelentős tudáshiány van azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet az NBS és a SLM módszerek alkalmazását általánosságban, és konkrétabban a környezeti/hidrológiai modellezés segítségével támogatni.

A témára jelentkező PhD-hallgatónak (i) irodalmi áttekintést kell végeznie a különböző NBS- és SLM-módszerek matematikai modellreprezentációjáról, (ii) opcionálisan adatokat kell gyűjtenie a megvalósult vízvisszatartási kísérletekből, (iii) megbízható, modellalapú elemzési módszertant kell kidolgoznia, és (iv) vízgyűjtő-méretű szimulációkat kell végeznie az NBS-SLM-módszerek hidrológiai hatásainak vizsgálatára. E vizsgálatoknak a kiválasztott vízgyűjtő(k)re kidolgozott, reális éghajlatváltozási-vízgazdálkodási-földhasználati forgatókönyveken kell alapulniuk, és a vízgyűjtő vízháztartásának különböző összetevőire kell összpontosítaniuk (lefolyásdinamika, hasznosítható vízkészlet stb.).

Az NBS-ek közül sok alacsony technológiai és költségigényű, ami nagy lehetőséget kínál a szűkös erőforrásokkal rendelkező, fejlődő régiók számára. Ez az egyszerűség környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból is kedvező. Ezen túlmenően ez a sajátosság egy másik fontos szempontot is előtérbe helyez: növeli az érintett közösség rezílianciáját, alkalmazkodóképességét. Ezért a Pályázónak opcionálisan azt is meg kell vizsgálnia, hogy a kiválasztott vízgyűjtő(k) helyi közösségeit, önkormányzatait hogyan lehet támogatni az árvízkockázat csökkentésben, adaptációban. Például egy olyan árvíz-kategorizálási keretrendszer bevezetésével, amely reális katasztrófakezelési stratégiák és proaktív kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozásához használható.


Jelentkezési határidő: 2024-05-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )