 |
|
| Témakiírás |
| | Szívritmuszavarban, illetve szívelégtelenségben szenvedő betegek gyógszeres és nem gyógyszeres kezelési stratégiái és diagnosztikai megközelítése
TÉMAKIÍRÁS
Intézmény: Semmelweis Egyetemelméleti orvostudományok
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
témavezető: Vámos Máté
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A szívritmuszavarban és szívelégtelenségben szenvedő betegek mortalitását és morbiditását célzó eszközös és gyógyszeres kezelési lehetőségek folyamatosan bővülnek. Jóllehet ezek egy része egyelőre csak részben vagy egyáltalán nem szerepel az ajánlásokban, helyük a mindennapi klinikai gyakorlatban nem tisztázott.
Jelen kutatási téma tudományos kérdésfeltevéseivel a legújabb gyógyszerek és beültethető eszközök (CIED) diagnosztikus és terápiás helyét keresi a gyakorlatban, retrospektív és prospektív klinikai vizsgálatok és meta-analízisek során, ú. m. a pitvarfibrilláció diagnosztikája, eszközös és gyógyszeres kezelése, leadless pacemakerek, modern beültethető defibrillátor és reszinkronizációs technikák, fiziológiás ingerlés, távoli betegmonitorozás, elektróda extrakciós módszerek.
Pitvarfibrilláció diagnosztikája, eszközös és gyógyszeres kezelése
A pitvarfibrilláció mind a morbiditást, mind a mortalitást jelentősen befolyásoló kórkép, beleértve a következményes stroke-ot, szívelégtelenséget, kognitív hanyatlást, depressziót, csökkent életminőséget, és hospitalizációkat [1]. A klinikailag igazolt pitvarfibrilláció nagyjából 5x-ös stroke rizikóval jár, de már az ennél rövidebb, szubklinikus, csak beültethető eszközzel detektált (AHRE) epizódok mellett is 0,8-1%-os relatív stroke rizikó emelkedés igazolható [2]. Ennek megfelelően a pitvarfibilláció - különösen a silent események - korai detekciójának valamint eredményes gyógyszeres vagy katéterablációs kezelésének jelentős szerepe lehet a stroke vagy szívelégtelenség események megelőzésében ill. a pitvari remodelling mérséklésben. Számos korszerű eszköz kínál pitvarfibrillációs diagnosztikai lehetőséget (wearables, DX ICD technológia, távoli utánkövetéssel kombinált CIED-ek), valamint az eredményesebb ritmuskontrollt célzó gyógyszeres (újabb antiarrhythmiás készítmények) és katéterablációs módszerek (PVI ill szubsztrátmodifikációt célzó léziók) is folyamatosan bővülnek. Jóllehet a rendelkezésre álló számos új eszköz vagy módszer gyakorlati szerepe sok esetben nem tisztázott, ezek jelentős, további klinikai kutatási potenciált hordoznak.
Leadless pacemaker és ICD technikák
Bár a különböző beültethető pacemaker és defibrillátor rendszerek jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, a transzvénásan bevezetett elektródák jelentik továbbra is ezen eszközök Achilles-inát. Az ezzel kapcsolatos, akár életveszélyes állapotot is magában rejtő, szövődmények kiküszöbölésére lettek kifejlesztve a különböző elektróda nélküli rendszerek, úgy mint a vezeték nélküli, közvetlenül a szívbe ültetett törpe pacemaker [3] vagy a bőr alá ültethető subkután-ICD [4]. Továbbra is intenzív kutatások tárgyát képezi a megfelelő betegkiválasztás, a megfelelő műtéttechnika ill. az optimális készülék programozás/utánkövetés.
Modern kardiális reszinkronizációs technikák
A reszinkronizációs kezelés nagy technikai áttörését hozták az elmúlt években bevezetett és elterjedt multipoláris elektródák [5]. Ezzel újabb ingerlési lehetőségek felé is megnyílt az út, úgy mint az egyidejű ingerlés több bal kamrai vektorról, vagy a fúzió optimalizált módszerek, mely területeken további klinikai kutatások szükségesek.
Korszerű fiziológiás ingerlési módszerek
A CRT rendszerek technikai fejlesztése mellett új típusú, még fiziológiásabb, közvetlenül a vezető rendszer ingerlést célzó módszerek is megjelentek [6], jóllehet a kezdeti adatok ellentmondásosak. Míg a His-bundle pacing tűnik a legfiziológiásabb ingerlési lehetőségnek, technikailag azonban nehezen kivitelezhető, addig a bal szár területének ingerlése manuálisan könnyebnek tűnik, jóllehet ez csak a bal kamra fiziológiás aktivációját képes visszaállítani. Ennek megfelelően a 2 módszer kivitelezésével és a mindennapi klinikai gyakorlatban való elhelyezésével kapcsolatban számos kérdés nyitott még.
Távoli monitorozás lehetőségei pacemaker ill. defibrillátorral élő betegek esetében
A beültetett pacemakerek és defibrillátorok távmonitorozási lehetősége már a legtöbb ilyen eszköz esetében elérhető. Korábbi vizsgálataink során igazoltuk a technika létjogosultságát, ugyanakkor a különböző alert funkciók kapcsán továbbra is jelentős probléma a gyakori álpozitivitás, mely így végeredményben nem a gondozó centrum terhelésének csökkenését, hanem sok esetben annak emelkedését eredményezi [7]. Kiemelten fontosak tehát ezen a területen az optimális betegszelekciót, riasztási kritérium rendszert és betegutakat célzó kutatások.
A transzvénás elektróda extrakció kihívási és legújabb technikai lehetőségei
A világszerte tapasztalható folyamatos CIED szám emelkedés magával hozza a biztonságos és effektív elektróda eltávolítás szükségességét is. Bár ezen a területen is jelentős technikai fejlődés figyelhető meg, a transzvénás elektróda extrakció továbbra is egy magas kockázatú, komplex beavatkozásnak tekinthető, mely multidiszciplináris megközelítést igényel és akár életet veszélyeztető komplikációkkal is járhat [8,9]. A pre-operatív diagnosztika ill. műtét során alkalmazandó optimális technikák, a reimplantáció idejének és módjának megfelelő megválasztása, valamint az ezen betegek hosszú távú klinikai kimenetele továbbra is intenzív kutatások tárgyát képezi.
Referenciák
[1] Hindricks G, Potpara T, Dagres N, Arbelo E, Bax JJ, Blomström-Lundqvist C, et al. 2020 ESC Guidelines for the diagnosis and management of atrial fibrillation developed in collaboration with the European Association of Cardio-Thoracic Surgery (EACTS) [published online ahead of print, 2020 Aug 29]. Eur Heart J. 2020;ehaa612.
[2] Bertaglia E, Blank B, Blomström-Lundqvist C, Brandes A, Cabanelas N, Dan A, et al. Atrial high-rate episodes: prevalence, stroke risk, implications for management, and clinical gaps in evidence. Europace. 2019;21:1459-1467
[3] Bári Zs, Vámos M, Bógyi P, Kiss RG, Duray GZ. Leadless pacemaker - safety and performance in clinical trials. Cardiologia Hungarica. 2017;47(3):219-224. doi: 10.26430/CHUNGARICA.2017.47.3.219
[4] Vámos M, Bári Zs, Bógyi P, Duray GZ. The subcutaneous ICD: Indications, implantation, follow-up, evidences. Cardiologia Hungarica. 2017;47(4):290-295. doi: 10.26430/CHUNGARICA.2017.47.4.290
[5] Erath JW, Benz AP, Hohnloser SH, Vamos M. Clinical outcomes after implantation of quadripolar compared to bipolar left ventricular leads in patients undergoing cardiac resynchronization therapy - a systematic review and meta-analysis. Europace. 2019;21(:1543-1549. doi: 10.1093/europace/euz196.
[6] Padala SK, Ellenbogen KA, Left bundle branch pacing is the best approachto physiological pacing. Heart Rhythm O2. 2020;1:59-67. doi:10.1016/j.hroo.2020.03.002
[7] Vamos M, Nyolczas N, Bari Zs, Bogyi P, Muk B, Szabo B, Ancsin B, Kiss RG, Duray GZ. Refined heart failure detection algorithm for improved clinical reliability of OptiVol alerts in CRT-D recipients. Cardiology Journal 2018;25(2):236-44. doi: 10.5603/CJ.a2017.0077
[8] Monsefi N, Waraich HS, Vamos M, Erath J, Sirat S, Moritz A, Hohnloser SH. Efficacy and safety of transvenous lead extraction in 108 consecutive patients: a single-centre experience. Interact Cardiovasc Thorac Surg. 2019 May 1;28(5):704-708. doi: 10.1093/icvts/ivy351
[9] Benak A, Kohari M, Besenyi Z, Makai A, Saghy L, Vamos M. Management of CIED infection by a complete interdisciplinary approach. Herzschrittmacherther Elektrophysiol. 2020 Oct 23. doi: 10.1007/s00399-020-00728-1. [Online ahead of print]
Jelentkezési határidő: 2024-08-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
