témavezető: Csizmadia Tibor
helyszín (magyar oldal): Pannon Egyetem, Veszprém helyszín rövidítés: PE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma ismertetése (max. 1,5 oldal):
1/ A szakterület és azon belül a szűkebb kutatási témakör megnevezése, a szűkebb kutatási témakör néhány (5-6) mondatban történő bemutatása. (A kiírt kutatási téma – nem szakterület – komplexitása alkalmas arra, hogy mérje egy PhD fokozattal szemben megfogalmazott követelmények teljesítésének színvonalát. A téma tehát nem túlságosan nagy ívű, de ennek ellenkezője sem.)
A kutatás középpontjában a szabványos irányítási rendszerek szerepváltozásának vizsgálata áll, kiemelten a válsághelyzetre való reagálást. Egyrészt a rendkívüli mértékben felgyorsult világ egyik legfontosabb jellemzője a folyamatos változás, másrészt a szervezetek működését egyre erőteljesebben támogatják szabványos irányítási rendszerek. A kutatás feladata megvizsgálni, hogy a szabványos irányítási rendszerek, illetve a hozzájuk kapcsolódó eszközök és módszerek hogyan és milyen módon befolyásolják a szervezetek működését, kiemelten a gyors reagálást igénylő szituációkra vonatkozóan. Továbbá feladata megvizsgálni, hogy a szabványos irányítási rendszerek, illetve több működtetett rendszer esetében a szabványos integrált rendszereknek melyek az erősségei, ill. melyek a hiányosságai, azaz hol van szükség kiegészítő módszerekre/eszközökre a hatékony működés biztosításához. A kutatásban elsősorban az integrált irányítási rendszerek egyik központi elemére, a kockázatalapú megközelítésekre fókuszálunk, illetve az ehhez kapcsolódó kockázatelemzési módszerek vizsgálatára, elemezve, mely kockázatelemzési módszerek támogatják a szervezeteket a válsághelyzetre való hatékony és gyors reagálásban.
2/ A megnevezett szűkebb kutatási témakör fontosságának és időszerűségének néhány (5-6) mondatos alátámasztása, hivatkozva a témakör legfontosabb hazai és nemzetközi publikációira.
A vállalatoknak egyre több és többféle követelménynek kell megfelelniük, amit elsősorban szabványos integrált irányítási rendszerek bevezetésével valósítanak meg (Rebelo et al., 2016). Ugyanakkor egy másik fontos jellemzője a jelenlegi vállatok működési gyakorlatának a gyors, rugalmas reagálás a változó igényekre (Kosztyán et al., 2020). Ezt csak megerősítette a 2020-as év elején kialakult pandémiás helyzet, ami eddig ismeretlen helyzet elé állította a piaci szereplőket és időnként drasztikus változásokra késztette működésüket. A kialakult helyzet kezelésének egyik lehetséges eszköze a kockázatmenedzsment eszközök használata, aminek a szerepe az utóbbi időben jelentősen felerősödött (Aven, 2016). A téma gyakorlati alkalmazásának fontosságát az adja, hogy a kutatás az integrált irányítási rendszerek egyik központi elemére, a kockázatalapú megközelítésekre fókuszál a jelenlegi hazai gyakorlat feltárásán és elemzésén keresztül.
3./ A téma kiírója a mérvadó nemzetközi és hazai szakirodalom lényegre törő (max. 8-10 mondatos) ismertetésével vázolja a kutatási téma tudományos előéletét. Amennyiben a vizsgált témára vonatkozó konkrét szakirodalom szűk, akkor a kapcsolódó tágabb témakör főbb szakirodalmát kell röviden említeni (max. 8-10 mondatban).
A vállalatok a külső követelményeknek való megfelelés fokozódó kihívásaira szabványos integrált irányítási rendszerek bevezetésével reagáltak (Rebelo et al., 2016). Ugyanakkor egy másik fontos jellemzője a jelenlegi vállatok működési gyakorlatának a változó igényekre való rugalmas reagálás (Kosztyán et al., 2020). Az egyre intenzívebb és komplexebb környezeti változások a vállalatoktól megkövetelik a gyors és rugalmas, ugyanakkor a nemzetközi gyakorlathoz igazodó szakszerű és szabványos reagálást (Ködmönné és Csizmadia, 2020). Ezeket a tényezőket célszerű integráltan, a szabványos irányítási rendszerekben növekvő súlyú, kockázat-szempontú megközelítésben kezelni. Ahogy Vasvári (2015) megállapította, a kockázatok kutatása számos tudományterületen kiemelt téma. Kezelésük egyre nagyobb figyelmet kap a gyakorló szakemberek és a kutatók körében (Liu és mtsai., 2014). Ezt támasztja alá egyik idei cikkünk, amiben a szervezetek szabványos irányítási rendszerei által támasztott kockázatkezelési lehetőségeket vizsgáltuk a teljes körűség és a rugalmasság szempontjából, ill. erre dolgoztunk ki egy módszert (Kosztyán et al., 2020).
A kutatás elméleti keretrendszerét a dinamikus képesség elmélete adja (Teece, et al., 1997), ami a szervezetek reagáló-képességét (dinamikus képességét) az érzékelés-megragadás-átalakítás folyamatán keresztül vizsgálja.
4./ A lehetséges egynéhány kutatási cél megnevezése (itt is indokolt lehet hazai és nemzetközi publikációkra utalni).
A kutatás célja megvizsgálni, hogy a szabványos irányítási rendszerek, illetve a hozzájuk kapcsolódó eszközök és módszerek hogyan és milyen módon befolyásolják a szervezetek működését, kiemelten a gyors reagálást igénylő szituációkra vonatkozóan. A kutatás célja továbbá, hogy megvizsgálja a vállaltok kockázatmenedzsment gyakorlatait, ezek integráltságát a szabványos irányítási rendszerekbe. A kutatás alapvetően feltáró és magyarázó kutatás lesz, elsődlegesen kvalitatív módszertanra építve. A kutatás során egyrészt kevésbé egyedi (rutintevékenység-orientált), termékfókuszú szervezeteket, illetve egyedi gyártással és szolgáltatással foglalkozó szervezeteket vizsgál és hasonlít össze. A kutatástól mind elméleti, mind gyakorlatban használható eredményeket várunk.
5./ A témavezető szakterületre (nem feltétlenül a vizsgált kutatási témakörre) vonatkozó (max. 5 legfontosabb) publikációi.
• Kosztyán, Z. T., Csizmadia, T., Kovács, Z., & Mihálcz, I. (2020). Total risk evaluation framework. International Journal of Quality & Reliability Management.
• Ködmönné, Pethő, H., Csizmadia, T. (2020). A minőségirányítási alapfogalmak fejlődésének áttekintése az ISO 9000 5.0 tükrében. Minőség és megbízhatóság, 2020/1 pp. 90-100.
• Bogdány, E ; Bogdany, ÁB ; Csizmadia, T. (2014). Leadership succession and the origin of successor in Hungarian SMEs. Management and Marketing, 9:3, pp. 283-300.
• Kovács, Z., Kosztyán, Z. T., Csizmadia, T. (2014). Total Risk Evaluation Framework: integrált kockázatmenedzsment-szemléletű keretrendszer kifejlesztése és bevezetése egy magyarországi termelővállalatnál. Vezetéstudomány 45:11, pp. 71-82.
• Csizmadia, T., Balogh, Á., Bogdány, E., Polák-Weldon, R., (2012). Improving Quality rather than Feeding the Fads: A Framework for Quality Management in Higher Education. International Journal of Knowledge, Culture and Management, 11:5, pp. 163-178.
6./ A témakörben publikációkat közlő (max. 5) legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratok megnevezése, azok A-D, Q1-Q4 besorolása.
• International Journal of Quality & Reliability Management (B, Q1)
• International Journal of Productivity and Quality Management (C, Q2)
• Total Quality Management and Business Excellence (B, Q1)
• TQM Journal (A, Q1)
• Vezetéstudomány (B)
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-08-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
