A kutatás fő területe a települési szövet, a városszerkezet, a beépítési helyzetek, közterületi rendszerek jellemzőinek, egyediségeinek, és fontosabb változásainak az értékelése, különös tekintettel a települések jövőbeni működésére, a fenntarthatóság szempontjaira. A fenntarthatóság az urbanisztikai kutatási témák között az egyik legfontosabb és legszerteágazóbb. Az új városfejlesztési irányok és változó (város)építészeti trendek alapján épülő korszerű negyedek mellett a történeti városok lényegesen különböző tartalmakat, élet- és lakóminőséget kínálnak. A városi fenntarthatósággal foglalkozó számos dokumentum, „agenda” egyet ért abban, hogy kulcskérdés a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság absztrakt módon megfogalmazott céljainak a településléptékűérvényesítése konkrét, gyakorlati feladatok szintjén is. Mindemellett a települések olyan helyspecifikus jellemzői miatt mint - egyebek mellett a történeti, örökölt formai jellemzők, az általuk biztosított élhetőség, életmód, a társadalmi szokások és kapcsolatrendszer viszonya - ezek nem mindenütt ugyanazok és ugyanolyanok. Mennyiben meghatározóak a téri keretek, a történelmi térrendszer, a közterülethálózat és építészeti mintázatok, hol és milyen körülmények között tudnak megfelelni a fenntarthatóság és az élhetőség illetve a kortárs városi térhasználat jelenkori feltételeinek? Mi menthető át a történelmi településtípusok szerkezeti, formai örökségéből egy, a jövőben is fenntartani kívánt városi létbe? Mennyiben különbözik a fenntarthatóság eszméje, értékrendje és igénye a világ különböző területein? Csak néhány fontosabb a lehetséges kutatási kérdések közül. A cél nem egyetlen város fejlődéstörténetének feldolgozása, hanem a történeti események, térségi kapcsolatok, településhálózati viszonyok, folyamatok tér- és időbeli kontextusának az elemzése, megértése, amely a városi morfológiában is nyomon követhető. A téma részben elméleti és történeti, ugyanakkor alkalmas tipologizáló típusú megközelítésre, (történeti településszerkezet, beépítések, építészeti tömeg- és téri helyzetek, ’urban pattern’-ek elemzése), és - a kutató irányultsága nyomán - alapul szolgálhat jövőbeni területi/téri történések prognosztizálására, településfejlesztési és -fejlődési szcenáriók illetve városi policy-k megfogalmazására is.
Jelentkezési határidő: 2024-05-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
