A kommunikációs aktusok (pl., beszéd, arckifejezések,
17gesztusok, stb.) önmagukban sosem egyértelműek abban az értelemben, hogy jelentésük a partnerek közös tudásától függ (pl., Sperber és Wilson, 1995). Egymagában még a beszéd sem határozza meg egyértelműen a jelentést, pedig az a nyelvi kódrendszerre épül. Ezért, ki kell egészíteni következtetésen alapuló feldolgozással (pl., Scott-Phillips, 2014). A kommunikáció pszichológiai elméletei azzal oldják meg ezt a kérdést, hogy a kommunikációt egy „megosztott fogalmi tér” mentén írják le (pl., Pickering és Garrod, 2004; Stolk és mtsai., 2016).Feltételezik, hogy a beszélő partnerek egy dialógus során feltérképezik az eltéréseket a helyzetről alkotott képükben (a szituációs modellekről), és fokozatosan egymáshoz illesztik e reprezentációkat mindaddig, amíg a megosztott fogalmi tér lehetővé nem teszi, hogy az interakció célját elérjék. Kutatásunk célja, hogy alapvető pszichológiai és idegrendszeri folyamatokhoz kössük a megosztott fogalmi teret. Ezen belül, azt feltételezzük, hogy a kommunikáló partnerek célja, hogy egymásból bejósolható válaszokat (lásd, Clark, 2013; Wolpert és mtsai, 2003) váltsanak ki. Ezáltal az idő haladtával egyre pontosabb modelleket építenek fel egymásról, ami meghatározza a kommunikáció minőségét/hatékonyságát. A bejósolt válaszok megerősítik a saját kommunikáció sikerességét, módot adnak az információáramlás és a beszélőváltás szabályozására, és segítenek az új (nem bejósolt) információk detektálására. Ezeket a hipotéziseket a beszélgető partnerek viselkedéses (tekintet iránya, mozgás, beszéd) és az agy elektromos tevékenységének (EEG) párhuzamos mérésével teszteljük.
Clark, A. (2013). Whatever next? Predictive brains, situated agents, and the future of cognitive science. Behavioral and brain sciences, 36(3), 181-204.
18Pickering, M. J.,& Garrod, S. (2004). Toward a mechanistic psychology of dialogue. Behavioral and brain sciences, 27(2), 169-190.Scott-Phillips, T. (2014). Speaking our minds: Why human communication is different, and how language evolved to make it special. Macmillan International Higher Education.Sperber, D. & Wilson, D. (1995). Relevance: Communication and Cognition. Second edition. Oxford, UK: Blackwell.Stolk, A., Verhagen, L., & Toni, I. (2016). Conceptual alignment: How brains achieve mutual understanding. Trends in cognitive sciences, 20(3), 180-191.Wolpert, D. M., Doya, K., & Kawato, M. (2003). A unifying computational framework for motor control and social interaction. Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B: Biological Sciences,358(1431), 593-602
előírt nyelvtudás: angol további elvárások: Az ideális jelölt érdeklődik az emberi kommunikáció kérdései iránt, és ezeket kognitív idegtudományi módszerekkel kívánja tanulmányozni.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
