Kutatási témakör: Terápiás célpontok és molekuláris mechanizmusok szívelégtelenség modellekben
A krónikus szívelégtelenség kezdeti fázisában diasztolés diszfunkció, bal kamrai hipertrófia ill. fibrózis jelentkezik megtartott ejekciós frakció mellett, majd a szívizomszövet pusztulásával és a fibrózis előrehaladásával a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek és csökkent ejekciós frakció figyelhető meg. A krónikus szívelégtelenség okai között szerepelhetnek többek között a magas vérnyomás betegség, a krónikus veseelégtelenség (KVE), a diabetes mellitus (DM), ill. metabolikus szindróma. Továbbá a tumoros megbetegedések korszerű kezelésének a szövődményeként egyre gyakrabban jelenik meg a krónikus kardiotoxicitás előfordulása (pl. sugár- és/vagy kemoterápia ill. biológiai terápia indukálta kardiotoxicitás ill. krónikus szívelégtelenség) a tumort hosszútávon túlélők körében, amely területtel ma az onko-kardiológia foglalkozik. Munkánk során célunk a különböző etológiájú szívelégtelenség formák pathomechanizmusának a vizsgálata és új terápiás célpontok felfedezése. A szívelégtelenség kialakulásának a mechanizmusai nem teljesen tisztázottak a különböző kórállapotok ill. társbetegségek esetén. Ezért fontos és klinikailag releváns terület a szívelégtelenség molekuláris mechanizmusainak a kísérletes vizsgálata, a korai prediktorok azonosítása, új diagnosztikus markerek kutatása ill. a megelőzés és/vagy kezelés új szerek vagy már más indikációban forgalomban lévő szerek alkalmazásával. Kísérleteink során funkcionális és morfológiai vizsgálatokat végzünk a diasztolés diszfunkció, bal kamrai hipertrófia, kamraüreg dilatáció ill. a fibrózis kifejlődésének a megítélésére. Célunk a molekuláris eltérések (kardiális mikoRNS/mRNS és downstream targetek) ill. keringő mikroRNS-ek meghatározása, a szívelégtelenség ill. fibrózis megelőzésére és/vagy kezelésére potenciálisan alkalmas új szerek kipróbálása modelleinkben. Mivel a hipertrófiás ill. fibrotikus szívizom érzékenyebb az iszkémiával szemben, ill. az iszkémiás szívbetegségek, köztük az akut miokardiális infarktus továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak az iparilag fejlett országokban, ezért foglalkozunk még a hipertrófiás ill. fibrotikus szívizom iszkémiához való adaptációjával is.
Használt módszerek: Betegségmodellek létrehozása, ill. kezelése kísérleti állatokban, a szív funkciójának és morfológiájának a megítélése transztorakális echokardiográfiával, orális glükóz tolerancia teszt, Langendorff szerinti szívperfúzió, akut miokardiális infarktus előidézése, iszkémiás kondícionálások kiváltása, infarktus méret meghatározása, szövettani elemzés, metabolitok, mikroRNS, mRNS, proteinek és enzimaktivitás mérése általános biokémiai és molekuláris biológiai módszerekkel (pl. kolorimetriás eljárások, qRT-PCR, ELISA, Western blot, stb.).
4. Kutatási téma: A doxorubicin indukálta krónikus kardiotoxicitás kísérletes vizsgálata
A tumoros ill. a kardiovaszkuláris megbetegedések a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. Az antraciklinek, köztük a doxorubicin (DOXO), széles körben használt kemoterápiás szerek különféle daganatos megbetegedések esetén (pl. leukémiák, limfómák, lágyrész-szarkómák, emlő-, petefészek-, prosztata-, gyomor-, pajzsmirigy-, máj- és kissejtes tüdőrák, stb.) esetén. Bár az antraciklinek hatékony kemoterápiás szerek, alkalmazásukat korlátozhatja a kardiotoxicitás dózisfüggő kialakulása. Az antraciklinek által kiváltott kardiotoxicitás akut, korai krónikus és késői krónikus formában nyilvánulhat meg. Az akut toxicitás általában reverzibilis, és túlnyomórészt szupraventrikuláris aritmiákkal, átmeneti bal kamrai diszfunkcióval és elektrokardiográfiás változásokkal jelentkezik közvetlenül a kezelés után a betegek kevesebb mint 1%-ánál. Idővel korai vagy késői krónikus kardiotoxicitás alakulhat ki, amelyet szisztolés diszfunkció jellemez. A korai tünetek a kezelés első évében jelentkeznek, míg a késői hatások több év után manifesztálódhatnak dózis függő módon. Azok a betegek, akik szív- és érrendszeri társbetegségben, például magas vérnyomásban, bal kamrai hipertrófiában, koszorúér-betegségben, ill. diabetes mellitusban szenvednek vagy korábbi sugárterhelésben részesültek nagyobb kockázattal rendelkeznek a DOXO által kiváltott krónikus kardiotoxicitás kifejlődésére. Azonban a háttérben húzódó molekuláris mechanizmusok még nagyrészt feltérképezetlenek. Ezért is fontos és klinikailag releváns terület e folyamatok kísérletes vizsgálata, a korai prediktorok azonosítása, ill. a megelőzés protektív szerek alkalmazásával. Kísérleteink során patkányokban modellezzük a DOXO indukálta krónikus kardiotoxicitás korai ill. késői fázisát. Továbbá funkcionális (transztorakális echokardiográfia) és morfológiai (hisztológia) vizsgálatokat végzünk a RIHD kifejlődésének a megítélésére. Célunk a molekuláris eltérések (miokardiális miR/mRNS és downstream targetek) ill. keringő miR-ek ill. potenciálisan új diagnosztikus markerek meghatározása, és a DOXO indukálta krónikus kardiotoxicitás megelőzésére potenciálisan alkalmas új szerek kipróbálása modelleinkben.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): német felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
