témavezető: SZEGEDI NÁNDOR
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, ami olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint a stroke, szívelégtelenség, melyek felhívják a figyelmet a kezelés fontosságára. A sinus ritmus fenntartásának leghatékonyabb módszere napjainkban a katéteres abláció, mely az elmúlt két évtized során jelentős fejlődésen ment keresztül. Ezzel együtt, az ablációs beavatkozás hatékonysági és biztonságossági profilja további optimalizációra szorul.
Kutatásunk során a legmodernebb technológiai újítások, az ablációs célpontok és a munkaterhelés szerepét kívánjuk vizsgálni, pitvarfibrilláció abláció során. Kutatási helyszín a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika, ahol az Elektrofiziológiai Laboratórium és a Klinika aritmológiai betegeinek anyagát dolgozzuk fel.
Tanulmányozni tervezzük a legújabban alkalmazott 90W energiával történő abláció biztonságosságát, a silent cerebralis ischaemia előfordulásának szempontjából.
A megfelelő méretű léziók létrehozása elengedhetetlen a hatékony és biztonságos beavatkozásokhoz, hiszen a túl kisméretű lézió a hatékonyság csökkenéséhez, míg a túl nagyméretű lézió szövődmények kialakulásához vezethet. A fentiek miatt fontosnak tartjuk kutatni a jelenleg elérhető lézió becslő paraméterek (ún. ablation index) klinikai gyakorlatban való használhatóságát. Ezek legújabb felhasználása az ún. CLOSE protokoll, mely a jelenleg elérhető legjobb hosszú távú eredményekkel kecsegtet. Vizsgálni tervezzük a kiújuló ritmuszavar miatt végzett újbóli PVI (rePVI) beavatkozások során észlelt, rekonnekált tüdővénák számát, és célunk annak az összehasonlítása a CLOSE protokoll szerint és a nem CLOSE protokoll szerint végzett iniciális PVI után.
Az abláció optimális célpontját a következő vizsgálattal tervezzük tanulmányozni. A pitvari flutter és a pitvarfibrilláció gyakran fordulnak elő egyszerre ugyanannál a betegnél. A típusos jobb pitvari flutter esetén az ablációs target a cavotricuspidalis isthmus (CTI), azonban korábbi kutatásokban és irányelvekben felmerült, hogy a PVI önmagában elégséges lehet mindkét ritmuszavar eliminálásához. Célunk az önmagában végzett PVI eredményességének összehasonlítása a CTI ablációval egybekötött PVI eredményességével olyan betegek körében, akiknél egyszerre fordul elő PF és flutter.
Végül vizsgálni kívánjuk a munkaterhelés hatását a ritmuszavarok eredményes és biztonságos katéteres kezelésének szemszögéből. Feltételezésünk szerint, a műtői munkaterhelés mennyisége befolyással lehet a beavatkozások eredményességére és biztonságosságára. Célunk annak a retrospektív vizsgálata, hogy hogyan függ a beavatkozások sikeressége és szövődményrátája a laborban végzett napi beavatkozások számától.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-08-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
