 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A stroke közel 300 rizikófaktora ismert. Ezek döntő többsége még akkor is organikus megbetegedés vagy relatíve jól vizsgálható környezeti hatás, ha azok jelentős része ritka. A kritikus napokat döntően biológiai hatások jelölik ki.Régóta ismert a psychés hatások, psychiátriai betegségek negatív cardiovascularis hatása, így a depressio önálló független rizikófakora ezeknek a kórképeknek. Ezekben az esetekben általában egyének szintjén lehet meghatározni a kockázatot. A jelentős szocio-kulturális hatások nagyobb populációban fejtik ki hatásukat, melynek relatíve homogénnek kell lennie. A társadalmi szintű hatások részben nehezen bizonyíthatók, részben egy-egy országban, eltérő szocio-kulturális környezetben jelentősen eltérők lehetnek, így nehéz olyan betegszámot elérni, mely alkalmas az összefüggés statisztikai elemzésére. Erre szinte kizárólag országos adatbázis hosszabb évekre vonatkozó adatbázisa ad lehetőséget.
Az akutischaemias stroke felléptével, így időbeli összefüggés kereséséhezlényegében a thrombolysisvagy thrombectomia alkalmas szűk therápiás ablaka, jól meghatározott kezelési protokollja, pontos dokumentáltsága és egységes finanszírozása alapján. Noha kisebb számot jelent, mégis megbízhatóbb és közvetlenül az akut eseményt jelző mutatónak tűnik, mint a halálozás elemzése. Az országos adatbázis használata esetén statisztikailag értékelhető számú adat nyerhető. A thrombectomia jóval rövidebb időre tekint vissza, száma még jelentősen elmarad a thrombolysisétől, így a vizsgálatokhoz az utóbbi látszik célszerűnek.
Hóvége, mint stroke-rizikó.
A hónapok fordulójával kapcsolatban az eddig rendelkezésre állókevés nemzetközi vizsgálat az első hét magasabb stroke rátájáról számol be, a háttérben elsődlegesen a jövedelemhez jutást, az ebből fakadó drog-abusust vélik.
Többé-kevésbé minden társadalomban, országban a lakosság psychés állapotát befolyásolja az anyagi biztonság, mely meghatározóan a jövedelmi viszonyok függvénye. Az minden időpszakban bizonyított, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek magasabb a stroke rizikója.Feltételezhető, hogy egy adott országban a havi rendszeres (közel azonos időben érkező) jövedelemmel rendelkezők létbiztonsága, anyagi helyzete a bér- és juttatások érkeztekor emelkedik, közvetlenül azelőtt romlik, szorongást kelt.Magyarországon 8 év adatainak felhasználásával kiderült, hogy míg egy korábban vizsgált periódusban a hónap utolsó napján 7,2-szer több thrombolysistörtént, mint egyébként. A betegeket nemek és életkor szerint bontva a legmarkánsabb különbség a 65 év feletti férfiaknál látszott. Hogy nem pusztán véletlenről van szó, bizonyítja, hogy amennyiben 30.-a az adott hónap utolsó napja,a thrombolysisek átlaga 41,5-ször magasabb, mintha 31 napos a hónap. A hónap első napján már mindössze 1,4-szerese a teljes periódus egy napra eső átlagnak. A jelenségre egyértelmű magyarázat nincs, de az biztos, hogy véletlennek semmiképpen sem tudható be és kizárólag szociális, pszichés hatások következménye lehet. A hó vége, mint esemény, vagy az előtte álló teljes hónap jövedelmi kiszámíthatatlansága lehet a magyarázat. Az anyagi létbizonytalansággal magyarázható szorongás stroke-rizikó, a stressz modell adaptálható. A modern stresszelmélet kulcsfogalma a kontrollvesztés, mely káros és lényege, hogy megold¬hatatlannak, kontrollálhatatlannak minősít¬jük a helyzetet.További kutatás feltárhat mélyebb összefüggéseket, melyek társadalmi szintű prevenciót, az egészségügyi ellátó rendszer tervezhetőbb működését segíthetik.
A hétfői nap kritikus
A hét kezdetének kedvezőtlen hatása a cerebrovascularis események kialakulására, a hétfőnként kiugróan magas stroke-felvételek száma régebb óta ismert. Ennek okát korábban abban látták, hogy a hétvégén fellépő agyi érkatasztrófával a betegek csak hétfőn fordulnak orvoshoz. Ezzel szemben hétfőnként a valóban akut stroke is gyakoribb. Nem fordult kellő figyelembe ugyanis arra, hogy a hétvégi pihenést követő munkakezdés hirtelen nagy psychésmegterhelést jelent. Emellett vannak biológiai hatások is: a megelőző két nap szénhidrátban, kalóriában gazdag (ill. az embereknél a megszokotthoz képest bőségesebb, szélsőségesebb, alkohol-, egyes esetekben drogfogyasztással kiegészülő) étkezés. Korábbi adatokszerint Magyarországon az akut stroke miatti beutalások száma hétfőn 3-4-szerese a hétvéginek. Athrombolysisek száma alapján végzett vizsgálatok azonban sokkal árnyaltabbá tették a képet. Az országosnagyszámú adat megerősíti: hétfőn valósul meg a legtöbb kezelés, de a hétfői nap stresszor hatása inkább a férfiakat érinti, a nők már vasárnap is gyakrabban betegszenek meg, mely feltehetően arra utal, hogy a hétvégi családi programok számukra legalább annyira psyches megterhelést jelentenek, függetlenül attól, hogy az pozitív vagy negatív előjelű. Ezt támogatja az, hogy nem mutatkozott jelentős különbség a munka tekintetében zömében aktív vagy nyugdíjas korosztály között.A pihenést követő munkába állás okozta stressz hatása konkrét élettani változásokban nyilvánul meg. Hétfőn reggel átlagosan 5 Hgmm-rel magasabb a vizsgált személyek vérnyomása. Reggelente - a szívinfarktus, hirtelen szívhalál és stroke halmozódásának idején - emelkedik a szívfrekvencia, nagyobb a coronaria-rezisztencia és thrombocytaaktivitás. A hétfői munkakezdés haemodinamikai változásokat provokál. A munkahelyi stressz szerepét bizonyítja, hogy jelentős feszültséget okozó határidős munka 6-7-szeresére növeli a szívinfarktus relatív kockázatát. A munkanap mellett a hétvége is jelent, bár más típusú pszichofiziológiai stresszt, ez magyarázhatja a két periódusban mutatkozó különbséget a stroke incidenciájában. Az életkor előrehaladtával csökken a heti ingadozás, melyet a fiatalabbak és idősebbek eltérő életstílusa magyarázhat. A nyugdíjasoknál is észlelhető – kisebb mértékű – hét eleji magasabb cardiovascularis kockázat oka az lehet, hogy ők továbbra is részesei azért a társadalmi életnek és számukra is más életformát hoz a hétvége. Összegezve az állapítható meg, hogy a thrombolysis kezelések nem tükrözik azt a markáns heti ingadozást, mint a cerebrovascularis felvételek teljes száma. Igazoltnak tekinthető, hogy a stroke hétfői halmozódásában nem kizárólag a lakosság egészségtudatos magatartásának hiánya játszik szerepet. Kutatás etéren is feltárhat olyan kóroki tényezőke, melyek a megelőzést szolgálják.
Pozitív emóciók hatása a cardiovascularis betegségekre
Amennyire ismert a depressio kedvezőtlen hatása a cardiovascularis betegségek kialakulására, olyannyira kevéssé tudjuk, hogy a pozitív emóció, az öröm hordoz-e stroke rizikót? A kérdés azért lehet mostohagyerek, mert a kellemes eseményekről nehezen feltételezhető kedvezőtlen hatás.A kérdés elemzésére az irodalom gyakran választja a fontos társadalmi vagy vallási ünnepeket, mert azok jelentős érzelmi hatással bírnak a populáció széles rétegére. Ismert, hogyilyenkor a „halál időpontja későbbre helyeződik”, azaza terminális állapotú betegek még átvészelik ezeket a számukra lelki okokból fontos napokat, ez pedig a pozitív emóciók hatása lehet.A szakirodalom ennek alapján megalkotta a „death-dipp jelenség” fogalmát.A háttérben komplex szociokulturális tényezők szerepe deríthető fel, ezért az adott társadalmi vagy vallási ünnep szerepe más és más az egyes társadalmakban, a halál eltolódás jelensége és mértéke jellemezheti az adott ország szellemi beállítódását.A kínaiak (és más ázsiai népek) számára fontos őszi „Harvest Moon Festival” idejénis megfigyelték adeath-dipp jelenséget. Ez az ünnep nem esik azonos napra az évek során, így a pszichés hatások elemzésére különösen alkalmas. Érdekes, hogy a stroke érzékenyebben mutatta ezt a jelenséget, mint a szívinfarktus. Az idős kínai nők halálozása tükrözte leginkább a hatást, az ottani ünnepségek központi szereplői éppen ők. Zsidó populációban is megfigyelhető hasonló jelenség a peszáh (Egyiptomból való kivonulásra, ill. a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot) idején. Leginkább a férfiaknál figyelhető meg a jelenség, akik ünnepük kulcsszereplői. A Karácsony cardiovascularis hatására több magyarázat született. Az embereket jelentős pszichés stressz éri ünnepek idején, miközben általában pozitív érzelmi hatás alatt állnak.
A death-dipp jelenséget a gyors társadalmi változások jellemzőjeként Durkheim írta le a francia forradalom elemzése kapcsán. Időbeli elemzése jelentős következtetésekre ad lehetőséget, mint például, hogy a populációban mennyire fontos az az esemény; kimutatjaa férfiak és nők közti különbséget az érzelmi elmélyülésben, utal új hazában élők adaptálódására.Jól használható technika ezáltala szociológiai vizsgálatokban, illetve a szociális problémák feltárásában. Magyarországon a Karácsony látszik a legalkalmasabbnak a death-dipp jelenség vizsgálatára.
A death-dipp jelenség a halálozás vizsgálatára épül. Emiatt új eredményeket adhat a nagy társadalmi hatású események összevetése akutcardiovasculariseseménnyel. A thrombolysis-szám elemzése pedig ezt teszi lehetővé. Az egészségügyi ellátás során természetesen nem ismert a beteg vallási hovatartozása. Ez nem is szükséges, mert Magyarországon tradicionálisan hívők, nem hívők egyaránt ünneplik a Karácsonyt, mely ezért társadalmi méretekben is megbízható indikátornaktekinthető.
További kutatás feltárhat olyan jelentős emocionális hatással járó eseményeket, időszakokat, melyeknek befolyásuk van a cardiovascularisbetegségekre. Feltárhatók olyan társadalmi hatások, melyeknek psychosomaticus kóroki szerepe bizonyítható, így a testi és lelki tényezők egységben szemlélhetők. Lehetőség nyílhat a rizikócsoportba sorolható betegek számára megelőző terápiák kifejlesztésére akár a mindennapok számára is.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-08-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
