témavezető: Folyovich András
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A stroke modern vizsgálati és kezelési lehetőségei költségigényesek, működtetésükhöz jól felkészült szakemberekre, magas technikai színvonalú, drága eszközökre van szükség. A bizonyíték alapú kezelések (thrombolysis és thrombectomia) pedig szűk időablak révén összehangolt, gyors munkát igényelnek a kórházi személyzet részéről. Az egészségügyi ellátó rendszer akkor hatékony, ha többé-kevésbé kiszámítható a rá nehezedő terhelés. A stroke esetében ez igen nehéz. Ha azonban sikerül néhány tényezőt felderíteni, mely előre jelezheti a várható betegszámot, az ellátó rendszer működése hatékonyabb és gyorsabb lehet, melyből alapvetően a beteg profitál. Előre jelezhető kritikus időszakot okozhatnak a meteorológiai tényezők. Ezek közül néhány változása szignifikáns kapcsolatba hozható az akut stroke miatti felvételek számával. Néhány rizikó- és társbetegség – mint például a vérnyomás és szívritmus – klimatikus tényezők hatása alatt áll. A meteorológiai események természetesen nem egyedül okozzák az agyi érkatasztrófát, de befolyásolhatják a kórlefolyást. A humánmeteorológiai paramétereknek az akut cerebrovascularis betegségre gyakorolt hatása nagyrészt még nem ismert. Feltehető, hogy az egyén egészségügyi állapotának is jelentősége van ebben a kölcsönhatásban. Amennyiben meghatározhatók azok a meteorológiai jellemzők, melyek kedvezőtlen hatásúak a stroke felléptére és kimenetelére vonatkozóan, úgy az igen magas kockázatú betegek szorosabb megfigyelés alá vonhatók ezekben a kritikus időszakokban. E tényezők hatásának a vizsgálata ugyanakkor számtalan nehézséggel bír. Ennek oka, hogy akárcsak az emberi szervezet, a légköri folyamatok is rendkívül összetett rendszert képeznek.
Egy vizsgálandó meteorológiai paraméter kiválasztásakor cél, hogy a meteorológusok körében jól ismert, régóta alkalmazott és időben dokumentált, emellett megbízható és a nyilvánosság számára is hozzáférhető legyen. Változékonyságuk legalább annyira fontos, mint abszolút értékük.
A légnyomás változása a vérnyomás változásához vezet, és elsősorban a vérzéses kórképekkel mutat kapcsolatot, míg ischaemiás stroke esetében negatív korrelációt mutat. A légszennyezettség (CO - szén-monoxid, O3 - ózon, NO2 - nitrogén-dioxid, SO2 - kén-dioxid, PM2,5 és PM10) mutat ugyan statisztikai szignifikanciát a cardiovascularis és cerebrovascularis eseményekkel, azonban ez nem olyan mértékű, melyre egy ellátó rendszer kapacitását tervezni lehetne. A nyári hőhullámok megemelik a teljes, így a keringési zavar okozta halálozást. Összeurópai nagy epidemiológiai vizsgálatban erős összefüggést találtak a valamennyi betegségre vonatkozó mortalitás és a megemelkedő külső hőmérséklet között, különösen az idősebbek körében. A meteorológiai frontok szerepe is meggyőző, de eddigi adataink szerint nem betegellátást befolyásoló mértékű. A hideg téli évszakok szignifikánsan megemelik a halálozást, ez azonban nem 1-1 kiemelt napra vonatkozik. Úgy tűnik, hogy az eddig vizsgált meteorológiai paraméterek önmagukban nem alkalmasak jelentős hatással bíró kritikus időszakok meghatározására. Ezért további kutatásoknak van helye a humánmeteorológiában.
A célkitűzés az, hogy meghatározzunk olyan paramétereket, melyek megbízhatóan előrejelzik a stroke előfordulását, kedvezőtlen kimenetelét.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-08-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
