a)
Előzmények:
A Tanszéken több évtizedes múltra tekintenek vissza a közlekedésüzemet támogató szervezési eljárások és információs szolgáltatások fejlesztése, valamint az infrastruktúrával és a közlekedési minőség elemzésével kapcsolatos kutatások. A szervezést támogató optimalizáló eljárások, a korrelációvizsgálat és a reziliencia terén elért kutatási eredmények alapján a korábbi légi közlekedéssel kapcsolatos kutatások és eredmények is újabb irányokba bővíthetők. Jelentős problémát okoznak a légi közlekedésben a bizonytalan jelenségek (pl. időjárás) okozta késések, amelyek az alacsony időtartalékok miatt számottevő veszteséget és járatkimaradást okozhatnak, ami utazói és üzemeltető szempontból is hátrányos. Jelenleg még kevés ismeretanyag áll rendelkezésre a légi közlekedési infrastruktúrának és a folyamatoknak a zavarokkal szembeni, különösen a globális klímaváltozással szembeni ellenállóképességéről (reziliencia). A zavarokkal szembeni ellenállóképesség javítása érdekében korszerű szervezési eljárások szükségesek. A globális klímaváltozás hatására a jövőben várhatóan jelentősen megváltoznak az üzemeltetési körülmények, amelyek érintik a repterek kapacitását és elérhetőségét, ami hatással van a menetrendszerűségre, hatékonyságára és a légi közlekedés szolgáltatási színvonalára. Az ellenállóképesség a kapacitást befolyásoló jellemzők azonosításával, az előrejelző rendszerek és tervezési eljárások fejlesztésével, új üzemeltetési módszerek bevezetésével, valamint zavarelhárítási és intézkedési tervek kidolgozásával és folyamatos felülvizsgálatával fokozható. A légi közlekedési menetrendtervezésnél, és a repülőtéri állóhely kiosztásnál az új szempontok bevonását a környezetterheléssel kapcsolatos célkitűzések, a megváltozó utazói szokások, az újszerű technológiák alkalmazása és a globális klímaváltozás teszi szükségszerűvé. A zavarok előfordulásának a valószínűsége alapján lehet meghatározni, hogy milyen infrastrukturális és szolgáltatási körülmények esetén üzemeltethetők gazdaságosan a légi járművek és a repterek.
b) A kutatás célja:
A menetrendszerűséget és a földi kiszolgálás hatékonyságát befolyásoló jellemzők, valamint a globális klímaváltozásnak a légi közlekedésre gyakorolt hatásainak azonosítása. Továbbá az ellenállóképesség elemzése a globális klímaváltozás, a földi kiszolgálás és a forgalomnagyság jelenlegi és várható jövőbeli jellemzőit figyelembe véve. Az infrastruktúra és szolgáltatás ellenállóképességének többszempontú értékelését és tervezést (zavarelhárítást) támogató módszertan kidolgozása. Döntéstámogató módszerek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a légi közlekedés infrastruktúrájának és szolgáltatás versenyképességének javítását és a többi közlekedési ágazattal (különös tekintettel a gyorsvasút hálózatra) integrált fejlesztését. Ennek keretében a következő feladatok elvégzése szükséges: egy menetrendtervezést támogató optimalizáló eljárás kidolgozása, ami figyelembe veszi a körjáratok kialakításának lehetőségét. Repülőtéri állóhely kiosztó módszer fejlesztése, ami figyelembe veszi az újszerű technológiák alkalmazását a légi járművek és a földi kiszolgálás területén. A zavarérzékenység és a repülőtéri infrastruktúra közötti kapcsolat modellezése. Zavarelhárító intézkedés tervek kidolgozása a többi közlekedési alágazat kapacitását figyelembe véve. Új, a kapacitás- és menetrendváltozást előre jelző információs rendszerek és szolgáltatások fejlesztése a negatív hatások enyhítése érdekében, figyelembe véve az áru- és utasforgalom jellemzőit (pl. forgalomnagyság, rugalmasság, helyettesíthetőség). A kutatás eredményeként javul a légi közlekedés ellenállóképessége, megbízhatósága, és a gazdaságossága.
c) Az elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye:
1. év • Helyzetfeltárás, probléma azonosítása, szisztematikus irodalomkutatás, a hazai és nemzetközi szakmai szereplőkkel a kapcsolatfelvétel, adatok gyűjtése és elemzése.
• A szolgáltatás és infrastruktúra ellenállóképességét befolyásoló külső tényezők azonosítása és a hatások értékelése, különös tekintettel a globális klímaváltozásra.
• A repülőtéri állóhelykiosztást támogató optimalizáló eljárás fejlesztése, különös tekintettel az ellenállóképességre.
2. év • Lineáris és nem-lineáris, determinisztikus és sztochasztikus modellezési eljárások vizsgálata.
• Az integrált menetrendtervezést támogató eljárás fejlesztése figyelembe véve a körjáratokat és a többi közlekedési ágazat jellemzőit.
3. év • A zavarérzékenység és a repülőtéri infrastruktúra közötti kapcsolat modellezése.
• A forgalmi változást befolyásoló jellemzők azonosítása és a kapcsolat modellezése historikus adatok alapján.
• Forgalmi változást előre jelző információs rendszer fejlesztése, és az elérhető hatások értékelése.
4. év • Zavarelhárító intézkedés tervek kidolgozása a többi közlekedési alágazat jellemzőit figyelembe véve.
• Eredmények szintetizálása és folyamatos fejlesztése.
• Disszertáció megírása.
d) A szükséges berendezések:
A tanszéki számítógépes labor és valamennyi szoftver rendelkezésre áll kutatási célokra.
2 darab Web of Science adatbázisban szereplő, Impakt faktorral rendelkező folyóiratcikk.
2 darab nemzetközi konferencia kiadványban megjelenő konferenciacikk.
f) Irodalom:
Tudományos folyóiratcikkek a következő témákban: infrastruktúra és szolgáltatás ellenállóképessége, globális klímaváltozás, repülőtéri állóhely kiosztás, menetrend tervezés, intelligens információs rendszerek, lineáris programozás.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): német vagy francia alapfok további elvárások: a kutatás és a publikációkészítés alapvető módszereinek ismerete, TDK/OTDK tevékenység és helyezések,
személyközlekedési rendszer, újszerű mobilitási szolgáltatások ismerete
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
