témavezető: Fazekas-Pongor Vince
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Népegészségtani Intézet helyszín rövidítés: SENI
A kutatási téma leírása:
A betegségek előrejelzése kulcsfontosságú a klinikai gyakorlatban. A magas kockázatú egyének azonosításával és a rizikóstátuszukhoz szabott beavatkozások alkalmazásával meg lehet előzni egyes betegségek kialakulását, illetve lassítani lehet a betegségek progresszióját. A kockázatbecslő modellek abban is segíthetik a klinikusokat, hogy a betegeket motiválják, illetve javítsák a betegek compliance-ének mértékét is. Továbbá, a pontos rizikóbecslés népegészségtani szempontból is fontos a lakosságot érintő betegségteher és ezáltal a prioritások meghatározásában.
A magyar társadalom számos egészségügyi kihívással néz szembe, melynek jelentős hányada demográfiai folyamatokra, illetve az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli és egyéb tényezőkre vezethető vissza. A legfrissebb adatok szerint a születéskor várható élettartam mintegy ötévvel marad el az uniós átlagtól. A mortalitási adatokat alapján az összhalálozás kb. 50%-áért a különböző kardiovaszkuláris betegségek felelősek. Ezek közül legfontosabbak az ischaemiás szívbetegségek és a stroke, amelyek az összehalálozás 30%-át teszik ki. További jelentős halálok a daganatos megbetegedések, amik az összhalálozás kb. 25%-áért felelősek. Becslések szerint a lakosság akár 40%-a szenved valamilyen krónikus megbetegedésben, mint például cukorbetegségben, hipertóniában, túlsúlyban/elhízásban, tüdő- vagy mozgásszervi betegségben. Ezek hátterében számos életmódbeli tényező állhat, mint a dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód és környezetszennyezés. Nemzetközi összehasonlításban hazánkban ezek nagyobb hányadban járulnak hozzá a betegségteherhez.
A szakirodalomban számos kockázatbecslő modell ismert, így például a Framingham Risk Score, SCORE2, a SCORE2-OP, QRisk és frissített változatai, a Globorisk, vagy a WHO CVD Risk Chart, amelyek a különböző kardiovaszkuláris események kockázatának becslésére alkalmazhatók. A hipertónia előrejelzésére leggyakrabban validált modellek a Framingham Hypertension Risk Equation és a Hopkins Hypertension Score. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulását több tényező is előjelezheti, így például a kor, nem, családi betegségelőzmény, a testtömegindex, hipertónia, megnövekedett derékkörfogat, etnikum, dohányzás vagy az egészségtelen táplálkozás. Végül pedig az elhízás esetében alkalmazott OPoRT modell az elhízás 10 éves terheinek a becslérésére alkalmas. Ezek azonban nincsenek validálva a hazai populációra nézve, ami pontatlan rizikóbecsléshez is vezethet.
A téma legfőbb célja tehát az, hogy epidemiológiai vizsgálatok segítségével azonosítsa azokat a tényezőket, amik fokozzák a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek előfordulását, mégpedig:
• Kardio- és cerebrovaszkuláris megbetegedések
• magas vérnyomás,
• 2-es típusú diabetes mellitus,
• túlsúly és elhízás,
• daganatos megbetegedések,
• mentális betegségek,
• kognitív zavarok,
• mozgásszervi betegségek és
• tüdőbetegségek.
Másodlagos célnak tekinthető az új rizikóbecslő modellek fejlesztése, illetve a meglévő rizikókalkulátorok validálása. Ezek pontosabb becslést tesznek lehetővé, ami segítheti nemcsak a klinikusok munkáját, de az egészségfejlesztési programok tervezését is a megfelelő prioritások, valamint a célpopulációk meghatározásában.
Jelentkezési határidő: 2024-05-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
