A tudat fenomenológiai megértése elképzelhetetlen mindaddig, amíg a vizsgálódások nem terjednek ki a nem-tudatos, az én közreműködését nem igénylő spontán értelemképződésre, Freud kifejezésével a tudattalan lelki folyamatokra. Az intencionális értelemalkotás alapjául szolgáló passzív szintézisekben megvalósuló affektív ébresztések leírásával Husserl már az 1910-es évek végén elindult ebbe az irányba, azonban Freud vizsgálódásait teljességgel negligálva. A pszichoanalízis fenomenológiai rekonstrukciójának a programja csupán akkor kezdődött meg, amikor a spontán értelemképződés vizsgálata meghatározó szerephez jutott a fenomenológiában. Azok a fenomenológusok, akiknek a figyelme a spontán értelemképződésre irányult, természetes módon kezdtek el érdeklődni a pszichoanalízis iránt. A kortárs fenomenológusok körében - többek között Nicholas Smith, Rudolf Bernet vagy Dieter Lohmar nevét említhetnénk egyre népszerűbbé válik a pszichoanalízis. Egy részüket, például Thomas Fuchsot és Anastasia Kozyrevát Freudon kívül a 90-es évek implicit emlékezésre irányuló kognitív kutatásai is jelentős mértékben inspirálják.
A kutatás célja a pszichoanalitikus és a fenomenológiai tudattalan fogalmának összehasonlítása
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-06-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
